Pünkösdi "geotúra" Nógrád megyében az 1870-es években

"S a mióta vizsgálni, kutatni kezdjük a kopár sziklákat, melyek őseinknél csak arra voltak jók, hogy egy-egy sasfészket rakjanak csúcsaikra: azóta számos oly helyre, telepre akadtunk, mely a csupasz hegyet becsesebbé teszi, mintha a legszebb erdőséggel és busás növényzettel volna befödve. Ilyen Salgó-Tarján vidéke is, kőszénbányáival, melyek alig hogy megnyíltak, máris érezhetni a hasznot, az előnyt, mit egy ily, a fővárostól nem igen távol eső hely az iparnak és a kereskedésnek nyújthat."

18-051_nagy_ivan_a_salgotarjani_banyakbol_kimnach_laszlo_rajza.jpg

Nagy Iván: A salgótarjáni bányákból. Kimnach László rajza.

Sok éve az Európai Geoparkok Hete kiemelt programja szokott lenni június 1-jén a vulkánnap, amely alkalomból a hazai és külföldi geoparkok geotúrákat és a vulkánokkal kapcsolatos programokat szerveznek. Mai időutazásunkon a vulkánnap alkalmából egy 19. századi geotúrán vehetünk részt, a mai Novohrad-Nógrád Geopark területén. Az 1870-es évektől kezdve a budapesti műegyetem hallgatói évről évre tanulmányi kirándulás keretében ismerték meg a Salgótarjánban folyó bányászati munkát és a környék geológiai értékeit. Túráikról beszámoltak a Fővárosi Lapok hasábjain is.  Az első, 1871-es beszámoló szerzője Kvassay Jenő volt.

Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a ma 35.000 fős Salgótarján a 19. század derekán még egy alig 800 főt számláló kis falu volt, s a lakosságszám a környékén lévő, ma a város részét képező településekkel együtt is csak 3500 fő volt. A bányászat elindulása a század második felében azonban új utakat nyitott meg a település számára, amelyet segített, hogy 1867-ben elkészült a Pest - Salgótarján vasútvonal is. Jelen időben és térben történő kirándulásunk alkalmával azonban még alig volt 5000 fős a település lakosságszáma. 

Látogatás a Salgótarjáni Vasfinomító Társaságnál

 

A salgótarjáni vasfinomító gyár. Forrás: tarjanikepek.hu

A Salgótarjáni Vasfinomító Társaságot 1868-ban alapították. Az élménybeszámoló így számol be az itt láttottakról:

Május 26-dikán este tiz óra után indultunk a magy. államvaspályán negyvenegyen a budai műegyetem másodéves hallgatói közül. Salgó-Tarján a Tarján patak mellett fekszik, egy völgykatlanban, gyönyörű kilátással a Pécskö, Nagy-Salgó és Karancs hegyekre; kisded falu, de a legújabb számos vállalat által nagy mérvben emelkedik. Legelőször a vasfinomitó gyárat tekintettük meg, mely négyhavi fönnállása óta is bámulatos eredményt képes fölmutatni, és a magyar ipar becsét nem kis mértékben van hivatva emelni. Maga a gyár igazgatója: Buch úr volt szives a vezető és tolmács szerepét átvenni.

A gömörmegyei bányákból kikerült tisztátalan vas, mely a stájer és angol, mint a legkitűnőbbnek ismert vassal is kiállja a versenyt, itt megy át a finomítás különféle stádiumain, mig végre mint rúdvas kerül a kereskedésbe, hogy a legkülönfélébb célokra használják föl. Az egész gyár gőzerővel dolgozik, melyhez a szükséges vizet egy távolabb eső tóból vezetik. Hiába kisérleném meg leírni, mint foly az izzó vas, és mi módon lesznek a legnagyobb tüzes tömbökből ujjnyi vastagságú rúdak: gyönge képnél alig adhatnék egyebet. Legjobban meglepett mindnyájunkat a lakatosmühelyben egy gép, hol végtelen csavar hajt egy fogaskereket, oly erővel, hogy egy lábnyi átmérőjű vashengeren a legnagyobb könnyűséggel vés be egész csavarmenetet.

 

magyarorszagesanagyvilag_1868_2_pages141-141-page-001.jpg

A salgótarjáni bányák 1868-ban. Forrás: Magyarország és a Nagyvilág 1868.

 

Bányalátogatás 

 

A köszénbányát Gömöry bányaigazgató szives vezetése mellett tekintettük meg. Az első kőszenet e vidéken 1840 táján fedezték föl a Zagyva mentében, s a József-tárna, noha a régiebbek közé tartozik, máig sincs még teljesen kiaknázva.

Legújabban ismét nehányat fedeztek föl, melyekhez csak még most tétetnek az előmunkálatok. Az itteni szén barnakőszén, azonban egyike a legjobbaknak, mert sok kátrányos részt tartalmaz, s vastagsága két láb egész négy öl közt váltakozik. Az első napot a gyárigazgatónál rekesztettük be, egy minden tekintetben kedélyes estélylyel.

 

Vártúrák

A Novohrad-Nógrád Geopark várai ma is ezreket vonzanak a területre. 1871-ben így látták ezeket a várakat a diákok: 

Pünkösd vasárnapján reggel hét óra után indúltunk a Nagy-Salgóra, az egész vidéket uralgó csúcsra, melynek kopár, égfelé nyúló bazaltszikláin egykor büszke vár állott, de melynek ma már csak romjai néznek alá a mélységbe. E várat énekelte meg Petőfi „Salgó“ cimü elbeszélő költeményében, melyben két testvér gyilkolja meg egymást. A piros pünkösd derült, mosolygó egénél nagyszerű kilátás nyílt meg szemünk előtt; ott tünedeztek el a „távol ködében“ a Kárpátok még hóval födött bércei, mintegy berekesztve a nagyszerű panorámát, melyet hegy hegy mögött gyönyörű erdőségekkel, völgy völgy után zajos patakokkal és viruló növényzettel képezett; közbe elszórt fehér falvak és romba dőlt szürke várak.

salgo_vara_petofi_osszes_1874.jpg

Petőfi Sándor Salgó című versének nyitó oldala az 1874-es Petőfi összes díszkiadásban.

Innen a másfél órányira fekvő Somoskő várromhoz vándoroltunk, melynek még meglehetős állapotban levő falai bármely utazót is bámulatra ragadnának. Építésénél a tartósság össze volt kötve a csínnal, az ízléssel, melynek nyomait századok sem voltak képesek letörleni. Az egész vár öt- és hat-oldalú bazalt-oszlopokból van összerakva, melyeket a természet mesteri keze hozott létre, és dacára, hogy nem jegecek, mégis oly szabályosak, mintha körzővel lennének kimérve. Ä fekete szin — a bazalt e jellemző színe — az egésznek mintegy misztikus, rejtélyes kinézést ad.

18-050_nagy_ivan_somosko.jpg

A somoskői vár és a bazaltorgonák korabeli metszeten

Somosujfalun egy kis „frissítőt“ vévén magukhoz, négy óra tájban visszaértünk a kiindulási ponthoz, majdnem öt mértfőldnyi útat téve meg az apostolok abrakot nem kérő lovain. Az e napon látottaktól és átéltektől még egy, a Mont-Blanc csúcsát megmászó angol sem tagadhatta volna meg az „érdekes“ nevet.

800 bányász díszruhában és csákánnyal vállukon

 

A cikk írója egy különleges pünkösdi programról is beszámolt: a bányazászló szentelésről.

Pünkösd hétfőjén ritka ünnepélyre virradt a nap Salgó-Tarján láthatárán. Ekkor volt a bányazászló szentelés, melyre a fővárosból külön vonattal és Losoncról is sok főúri és díszes vendégsereg érkezett. A kereskedelmi minisztert Reitz miniszteri tanácsos képviselte. Jelen voltak dr. Floch pénzügyi főtanácsos, Schnierer osztálytanácsos, stb. Egy ily nap a vidéken évtizedeken át emlékezetes marad, s ezért hozzáillő pompával is szokták megülni. Most is diadalkaput készítettek, melynek alja igen jellemzően kőszénből, többi része pedig zöld lombozatból volt ügyesen összeállítva. A vonat megérkeztekor tarackokat durrogtattak és fehérbe öltözött leánykák virágokat szórtak a földre.

S miután a vendégek Zemlinszkynél — az összes vállalat igazgatójánál — átöltözködtek: megindult a menet gyalog a templomba. Nyolcszáz bányász díszruhában és csákánynyal vállukon sorrendet képezett mindkét oldalról; elöl gr. Forgách Antal ment impozánt alakú nejével, ki egyúttal a zászlóanya volt, kék moire antique öltözetben, fehér brüsszeli csipkékkel díszítve. A fölékesitett templomban feküdt a fehér selyemből készült zászló, melyhez pompás szalagot adott a zászlóanya. S megkezdődött az ünnepi szertartás, mialatt a helybeli káplán tartott alkalmi szónoklatot, a műegyetemi dalárda pedig a sanctissimot énekelte; majd gróf Forgáchné a zászló nyelébe ezüst kalapácscsal szöget vert, mit a vendégek folytattak, mialatt a bányászok zenekara Mózes imáját játszotta; a szertartás Kölcsey „Hymnusz“-ával ért véget, mit a műegyetemi dalárda adott elő. Ezután ugyanazon rendben tértek vissza a kastélyba, hol az erkélyről Zemliuszky tartott az összegyűlt bányászoknak beszédet, fölhíva őket, hogy tömörüljenek a haza szent nevében ez új zászló alá.

A 200 teritékü diszebéd után a József-tárnához rándultunk ki, hol népünnep volt, s a bányászok zenekara és a cigánybanda mellett csakhamar táncra perdült az ifjúság. A táncot a grófné nyitotta meg egyik vendéggel. Este a bányászok 800 bányamécscsel fáklyásmenetet rendeztek, saját zenekaruk kísérete mellett; a közelfekvő Pécskő csúcsán pedig nehány öl fát gyújtottak meg, mig a hegyoldalban tűzijáték kezdődött. Erre a vendégsereg két részre oszolva hazatért, ki a fővárosba, ki Losoncra, de a vig falusi népség egész reggelig kihúzta a mulatozást, és egyes csoportozatokra oszolva, ugyancsak „szólt a duda, tapsolt a tánc s a sarkantyúk pengettek.“

 

Felhasznált források: 

  • Fővárosi lapok 1871 és 1874. évfolyam
  • Magyarország és a nagyvilág 1868. évfolyam
  • www.tarjanikepek.hu
  • Dzsida József: A salgótarjánoi kőszénbánya Rt. nógráfi szénbányászatának története 1868-1943-ig. Salgótarján, 1944.

A bejegyzés trackback címe:

https://utazasokamultban.blog.hu/api/trackback/id/tr6715731546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Kövess a Facebookon is!

Címkék

20. század eleje (2) Anna-barlang (7) avas (2) avasi hegy (2) Balassagyarmat (1) Balaton (1) balatonalmádi (1) balatonfüred (1) bánya (2) barlang (6) barlangfürdő (1) bazaltorgonák (1) bazilika (1) Bélapátfalva (1) bevásárlás (2) borászat (2) borturizmus (2) Borvidék (2) Budapest (2) Buják (1) Bükk (17) Bükk-vidék Geopark (6) Bükk-vidék geopark (2) cisztercita (1) császár (1) cseh köztársaság (1) cseh megszállás (1) csizmadia (1) dámvad (1) diósgyőri vár (1) Duna (3) dunai hajózás (3) Dunakanyar (1) Dunamente (3) Eger (3) egri vár (1) Erdőbénye (1) Erdőbényei kádárok (1) Erzsébet királyné (1) Esterházy (1) esterházy (1) Esterházy Pál Antal (1) Észak-Magyarország (21) Esztergom (1) esztergomi vár (1) Eszterházy Fényes Miklós (1) Ferenc József (2) Ferenc József császár (2) Forgách kastély (1) fürdés (1) fürdő (3) fürdőház (3) geotúra (2) gőzhajó (2) gyógyfürdő (3) gyurtyánkő-lócza (1) hajózás (2) Hámor (11) Hámori-tó (11) Hámori tó (11) hámorok (7) Hegyalja (1) Herman Ottó (2) hírességek (11) hosszú hétvége (1) Húsvét (1) I. világháború (1) idegenvezetés (1) ipar (1) Ipolytarnóci Ősmaradványok (2) Istállóskő (1) Kádárok (1) Kádártánc (1) karácsony (2) Karva (1) kastély (2) keszthely (1) kirándulás (20) kirándulások (33) Komarno (3) Komárom (4) komáromi erőd (2) Kubinyi Ferenc Múzeum (1) legendák (10) líceum (1) Lillafüred (14) magazin (2) marketing (1) Mátra (1) MÁV (1) mesterségek (1) metszet (1) miocén (1) Miskolc (16) miskolc (2) Miskolctapolca (1) népszokások (1) Nógrád megye (7) Novohrad-Nógrád Geopark (7) nyaralás (2) ősember barlang (1) ősfa (1) pálosok (1) pálos kolostor (1) Palotaszálló (6) Parád (1) Párkány (1) pest (1) Pest-Buda (1) promóció (1) Pulszky (1) pünkösd (1) Pyrker érsek (1) Salgó (1) Salgótarján (1) shoppingolás (2) síelés (1) Sissi (1) Sissy (2) Sissy császárné (3) Somoskő (2) strand (1) Szalajka-völgy (2) szánkózás (1) szarvas (1) Szarvaskő (3) szécsény (1) Szécsény (1) székesegyház (1) szeleta-barlang (1) Szentlélek (2) Szent István-barlang (6) Szent István-cseppkőbarlang (5) Szent István cseppkőbarlang (6) Szilvásvárad (2) szilveszter (1) Szirák (1) Szokások (1) szőlőművelés (1) Szüret (1) Tamási (1) Tessedik Sámuel (2) timsó (1) Tokaj (2) tokaj-hegyalja (1) Tokaj-hegyalja (1) Tokaji borvidék (1) Tolna-megye (1) Tourinform (1) túrázás (3) turistaság (2) turisztikai marketing (2) turizmus (3) újév (1) UNESCO Világörökség (2) ünnep (6) ünnepek (6) üveghuta (1) Vadászat (1) vaddisznó (1) vár (4) várséta (1) vártúra (4) vásár (2) vasúti kedvezmény (1) Vas Gereben (1) Visegrád (1) weekend (1) Wesselényi Miklós (1) Zsófia főhercegnő (1) Címkefelhő

Impresszum

Az oldalt az InnoTime Hungary Kft működteti. 

Bővebb infó, adatvédelmi szabályzat: https://www.innotime-hungary.com 

süti beállítások módosítása