A városi hő6ás vagy inkább 46?
2021. szeptember 21. írta: Pásztor Attila (EX ACT PROJECT)

A városi hő6ás vagy inkább 46?

Testünk verejtékezéssel, illetve a kitágult ereken és a bőrön át tud megszabadulni a fölös hőtől: amennyiben ez a két mechanizmus nem működik, meghalunk. Leírva egyszerű, de mégis bonyolult, egymásra épülő folyamatok sorozatáról van szó. Akár a várostervezésben…

kep_1_2.jpg

Van, akinek a szervezete már a 39-40 Celsius-fokos testhőmérsékletet sem bírja, mások a 42 fokot is órákon át elviselik. A gyerekek és az öregek különösen veszélyeztetettek a nagy melegben. Még a jó általános állapotban lévő időseket is megviseli a hőség, a krónikus betegséggel élőkről nem is beszélve. A valódi hőguta kezelés nélkül halálos kimenetelű. Kezelés mellett is maradványtünetek alakulhatnak ki: az agykárosodás miatt az izmok gyengesége és a gondolkodás zavara jelenhet meg, de a szív, a máj, a vese és a tüdő is károsodhat.

Az Egyesült Államok több nyugati államában is hőmérsékleti rekordok dőltek meg, sok helyen 46, extrém esetben 50 fok feletti hőmérsékletet is mértek, de az Antarktiszon is megdőlt minden melegrekord és most szeptemberben az északi országokban is sorra regisztrálják az új rekordokat. Az OMSZ már augusztus elején közölte, hogy az idei a legmelegebb nyár Magyarországon, azt írták: az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 Celsius-fok volt, ami 1901 óta a legmagasabb érték. Persze évről-évre halljuk ezeket a híreket és sokan beszélnek annak fontosságáról, hogy miért kell ezzel kiemelten foglalkozni, de kicsit lépjünk vissza az időben. Több olyan nagyváros történetéről olvashattunk (pl. Los Angeles), ahol évtizedeken keresztül kifejezetten növelték az árnyékmentes, napsütötte területek, városrészek arányát, ezzel is mintegy odacsábítva az újabb és újabb ingatlan tulajdonosokat. Külön irányelvek születtek arra, hogy valamely épület milyen irányban és naponta milyen hosszú ideig vethet árnyékot, elkerülendő, hogy a belső udvarok és a közparkok esetleg túl kevés fényt kapjanak. De sok város esetében egyszerűen csak nem volt tényező sokáig, hogy megfelelő klimatikus viszonyok legyenek biztosítva. Csakhogy időközben, a klímaváltozás felerősödése nyomán, a napsütés már nem csak áldás, hanem átok is lett.

kep_2_3.jpg

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt 20 évben ugyan még többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat – írja a The Guardain egyik cikkében.

A 20-22 °C-ot meghaladó átlaghőmérsékletű napokon meredeken emelkedő halálozási számokat láthatunk. 25 °C felett a napi többlet halálozások száma már meghaladja a napi 15-30 %-ot. A folyamatosan, évről-évre rosszabb klimatikus körülmények között élő emberek egészségügyi állapotának romlása is jóval hamarabb bekövetkezik. Kánikula idején a perzselő napsütésben még akkor is erősebb a hőérzetünk, ha árnyékban is közel annyit mutat a hőmérő, a Nap sugárzása közvetlenül is hevíti testünket, így akár 10-12 fokkal is melegebbet érzékelhetünk, mint árnyékban. Ugyanez igaz az épületekre, közterekre és utcákra. A közvetlen napsugárzás több energiát és így több hőt is közvetít. Az aszfalt és beton különösen jó hőelnyelők, napnyugta után is órákon át ontják magukból a meleget, tetézve ezzel a város hőszigetműködését. Ezzel szemben például a jó helyre ültetett fa közelében álló épület 10 fokkal hűvösebb maradhat, mint ha a napsugárzás akadálytalanul érné.

Amellett, hogy az életminőség nagyobb mértékben romlik az ilyen lakókörnyezetben élők számára, a hirtelen fellépő rosszullétek mellett az évek során kialakuló egészségkárosodások kezelésére fordított állami és magán kiadások nagyságrendje valószínűsíthetően több tíz vagy száz milliárdos tételeket jelent évente, ehhez jöhet a kimerültség és kialvatlanságból adódó rosszabb munkahelyi teljesítmény, tehát jelentős gazdasági kockázat is megjelenik. Mindezekhez társul továbbá, hogy ennek hatására is nő az elvándorlások száma egyes városokból, városrészekből (élhetetlennek érzik a saját közvetlen környezetüket), városon belül is egyre nagyobb különbség jelentkezik az ingatlan keresleti és kínálati oldala között. A megfelelő klimatikus körülmények, a városi növényzet tehát nem csak a levegőminőség javításával járul hozzá jelentősen a közegészségügyi terhek csökkentéséhez, hanem számos más tényezőre is hatással van.

Az egészségügyi szempontok és hatások, legyen szó utak építéséről, vízelvezetésről, fásításról, allergén szegény környezet kialakításáról (akár beruházásokat követően is előírás lehetne a megbolygatott terület utókezelés, végül is a parlagfű allergia, ami hazánkban több százezer embert érint, főként az emberi tevékenység következménye) ilyen irányú feltérképezése, megjelenítése és beépítése a városfejlesztési irányokba elengedhetetlenné válik.

Valamennyi város most készíti a 2021-27-es időszakra szóló fejlesztési stratégiáját, sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a zöld fordulatnak a városok életében, mert a népesség megtartás egyik kulcsa lehet (nem csak a városi karbonsemlegességi cél elérését szolgálja), zöld átállási menetrendet kell készíteni, ahol ezeknek a szempontoknak is elengedhetetlenül szerepelnie kell.

Jó lenne megnézni egy-egy városrészben/kiterjedt lakótelepeken az egy főre eső zöldfelület arányát, a 200-500 méteren belül elérhető zöldfelületek nagyságát (minőségét), az árnyékos területek arányát, a klimatizált középületek számát, a klimatizált lakások számát és még további szempontokat. Ezek alapján minden terület kaphatna egy értékelési viszonyszámot, ami a fejlesztések tervezése során támpontként szolgálhat. A rosszabb besorolású övezetek esetében várhatóan jóval magasabb az ilyen okokra visszavezethető megbetegedési és mortalitási adat, ami egy-egy fejlesztés szükségességének és mértékének eldöntését is segítheti.

Közép-és hosszú távú programok és beavatkozások rögzítésére van szükség: fásítási programok, helyközi járatok légkondicionálása, időszakosan a munkaidő áthelyezésének vizsgálata, klimatizált épületek számának növelése (bár jelenleg még jelentős károsanyag kibocsátással jár a klíma alkalmazása, ezért kiemelten fontos a klímaváltozás hatásait mérséklő innovatív megoldások ismertetése, támogatása, jó gyakorlatok felkutatása, átvétele), városi növény kataszter készítése, csak hogy néhányat említsünk… De várostervezési kihívás egyre inkább a nagyobb gyermekek (10-16 éves korúak) szabadidő eltöltését és szórakozási lehetőségét biztosító terek, zöldfelületek kialakításának kérdése is. Olyan területek létrehozása szükséges, mely egyszerre biztosít lehetőséget számukra akár kapcsolatépítése, akár a feles energiák levezetésére, szórakozásra vagy mozgásra egyaránt.

Mindent egybe véve sokkal komplexebb kérdésé válik ez a terület a városfejlesztés során, mert leírva egyszerű, de mégis bonyolult, egymásra épülő folyamatok sorozatáról van szó…

 

Forrás:  

www.webbeteg.hu

www.ng.24.hu

https://www.theguardian.com/world/2021/jul/08/extreme-temperatures-kill-5-million-people-a-year-with-heat-related-deaths-rising-study-finds?CMP=Share_AndroidApp_Other

www.nnk.gov.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr4416696042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása