2019. ápr 21.

Paddy and the Rats Elfiában

írta: Krómer Márton
Paddy and the Rats Elfiában

map_elfia_kdh_2019.jpg

Tavaly eléggé rápörögtem a steampunkra, és úgy általában rém szórakoztatónak találom a cosplay-eseket. Elképesztő részletességgel dolgozzák ki a jelmezeiket, gyönyörű és kreatív ruhakölteményeiket pedig fesztiválokon mutatják meg egymásnak és az egyszerű földi halandóknak.

57363184_1017786241745214_5557230425920765952_n.jpg

Norbit helyettesítem nyáron jópár bulin a Paddy and the Rats tour manager- és fényes posztján, így jutottam el múlt hétvégén az egyik legérdekesebb fesztiválra, ahol valaha jártam. Elfia – neve sejtet azért valamit belőle – Utrecht melletti kastély parkjában megrendezett cosplay-fesztivál. Már a környezet mesebeli, aztán amit varázsoltak még belőle, az egyszerűen zseniális. Több ezer ember, mindenki beöltözve. Együtt bulizott Aladdin és Joker, Paddy fel is hívta őket a színpadra. Steampunktól mesehősökön és reneszánsz úrihölgyeken át fantasy-ig mindent, de tényleg mindent meg lehet itt találni. Rengeteg önkéntes dolgozik a fesztiválon, akik sárga-piros csíkos egyenruhát hordanak középkori stílusban.

Hajnal egykor, jó másfél órás késéssel indultunk, mert a fulladozó buszt jobbnak láttuk még idejekorán lecserélni. Kellemes 14 órás utunk hármas forgóban vezettük végig, napsütés és hóvihar sűrűn váltották egymást, míg a messzi nyugatra nem értünk. Szálloda becsekkolás, szusszanás, aztán lőttünk is ki a csatornák mellett tekergő kis holland utakon Elfiába. Ilyen crossloadot még nem láttunk: utánfutós quaddal vitték be a szajrét a színpadhoz. Mindenki borzasztó aranyos és segítőkész volt. Azért cateringből vehetnének némi leckét, az absztinenciába burkolózó backstage pedig okozott némi kellemetlenséget a művészuraknak. Mondhatni nem igazán vették komolyan a catering ridert...így aztán kifosztottuk a kajás sátor hűtőjét, de még így se tartottak ki a holland minisörök a koncertkezdésig. Egyéb tudatmódosító szerek pedig teljes egészében száműzve vannak Elfiából, ami valljuk be, pont egy ilyen társaságban kicsit furcsa. :D

58419156_2321049644619572_80850921101197312_n.jpg

Amikor egy holland fesztiválon Kürtőskalács feliratú bódéba várba - Elfiában mi másba? :D - botlasz, nyilván első dolgod bekiabálni egy „sziasztok”-ot, aztán, mikor odabent hülyén néznek rád, te csak röhögsz. Azért ennyit kiguglizhattál volna, ha már ilyet árulsz. :D Becsületükre szóljon, hogy kiváló recept alapján készítik. Hoztak egy méretes darabot ajándékba a backstage-be, mikor összerakták a sztorit, hogy kik vagyunk. :)

57485994_2282304525373692_3453847171403612160_n.jpg

Headliner-zenekarként fél 9-kor kezdtünk, négykezest játszottam a helyi technikussal, mert a pirotechnika nyomkodásához külön papír kell. Ez kissé megnehezítette a melót, de azért csapattuk a lángszórókat rendesen.

58380271_2283387621913298_428698372489084928_n.jpg

A koncertet rettentő látványos lézershow-val szakították meg, hogy aztán jó nagy zúzással melegítse vissza magát a szétfagyott közönség. Ráadásul egy részük sátorral jött! Koncert végére olyan két fok lehetett. Bolondok ezek az északiak.

Cuccot ott hagytuk egy teherautóban, mert – valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag – a szombati headliner zenekar vasárnap délután lenyomja ugyanazt a bulit matinéban.

57852402_445211119639891_5254082825191161856_n.jpg

Hazafelé elvesztettünk pár tucat lovat a buszból, oka nem derült ki, de nem izgultuk túl a dolgot. Utrecht gyönyörű történelmi belvárosából annyit sikerült látnunk, amíg beugrottunk enni-inni koncert után. (Valakire addig kellett várni, hogy a vasárnapi városnézés kimaradt, plusz majdnem lekéstük a saját hangbeállásunkat. ;)) Szerencse, hogy már volt alkalmam tavaly körülnézni, amikor a Deley-jel turnéztunk.

58113460_2293369284268457_3956558851288858624_n.jpg

Vasárnap már elkezdtünk aggódni a gyengélkedő busz miatt, így megkértük Angerert, hogy induljon el szembe velünk, mert ha 80-nal kell hazamenni, az kicsit sokáig tartana. Végül a lovak meglettek, 130-cal repesztettünk át Németországon. Jófejek voltak a zenészurak, a kedvemért Prága felé mentünk – percre és kilométerre pontosan ugyanannyi, mint München felé -, mert haza kellett hoznom egy Prágában lerobbant buszt. Hajnal ötkor búcsút intettem a kalózoknak, és csöveztem cimborámnál, amíg délben rám nem szóltak, hogy kész a gép. A cseh főváros Békásmegyerébe pékávéztam, aztán hazatoltam a szekeret. És ha ez nem lenne elég, Érsi barátom még haza is vitt a telepről kocsival. Kösz! :D

Ilyen jó bemelegítés után a héten még egy jó K-pop bulin riderkedtem, Little G, plusz két Junkies és már itt is a húsvét. :D

Szólj hozzá