Túraddikt - Úton a természetben

Túraddikt - Úton a természetben

Barangolás a bükki Forrás-völgy környékén

2018. december 07. - bencicuska

A Miskolchoz közeli Forrás-völgy környékén kirándulva megismerhetjük és testközelből tanulmányozhatjuk a Bükk legjellemzőbb karsztjelenségeit. A töbrökkel és víznyelőkkel tarkított Kis-Fennsíkba mélyen bevágódó, helyenként szurdokszerű völgyben - nevéhez hűen - ma is számos karsztforrás fakad, de találunk itt tátongó szádájú kiszáradt forrásbarlangokat és mésztufán lezúduló vízesést is. Ebben az írásban megpróbálom összegyűjteni az itt fellelhető látnivalókat, érdekességeket, melyeket érdemes megtekinteni, ha erre járunk.

5_3.jpg

Ha elindulunk a Miskolc határában álló Majális Parkból a piros jelzésen a Szinva partján, kellemes égerligetben haladva rövidesen elérjük a műutat, amely egyben a Csanyik-völgy patakjának torkolata is. Itt érdemes a kisvasúti sínekre rátérni, és azokon továbbsétálni egy keveset. Aggodalomra semmi ok, a LÁEV kisvasút Mahócai szárnyvonalán sétálunk, ahol évente csak néhány alkalommal járnak különvonatok. Balra fordulva már a Forrás-völgy alsó szakaszán sétálunk, elhaladva a szomorkás hangulatú kisállattemető mellett. 

54.jpg

A LÁEV Mahócai szárnyvonalán

A városhoz való közelsége miatt a Forrás-völgy sajnos több okból is ki van szolgáltatva a civilizációnak. Jobb oldalon nehéz nem észrevenni az egykori Kriptongyár épületét, melyben ma a Sanofi-Chinoin steril termékeket gyártó üzeme működik. Hogy miért pont itt? A Tunsgram 1949-ben kezdte el építeni itt a kriptongyárat, melynek szüksége volt a tiszta bükki levegőre, hogy abból cseppfolyósítással állítsák elő a kriptongázt. Balra pedig egy sávban nem túl festői tarvágás éktelenkedik (mint egy hozzászóló felhívta a figyelmemet, valójában nem tarvágás, hanem szánkópálya látható ott). Nos, nem épp bizalomgerjesztő látvány, de azért csak menjünk tovább bátran. Hamarosan már az erdőben találjuk magunkat, a patakon nemrégiben épített kis hídon kelünk át. Megérkezünk az első karsztforráshoz, a Király-kúthoz. Nevének eredete valószínűleg a középkorba nyúlik vissza, hiszen a környéken Nagy Lajos és Mátyás király is előszeretettel vadászott. A Király-kút mögött elérkezünk a völgy első szurdokszakaszába.

1_3.jpg

A Forrás-völgy alsó szakasza

A patak ezen a szakaszon időszakos jellegű: mióta a Felső-forrás vizének nagy részét Pereces vízellátására használják, a kőzet repedései elnyelik a maradékot, búvópatakként folyik tovább, és a Király-kútban lép újra a felszínre. Ha viszont nagyobb csapadék, hóolvadás után érkezünk, akkor megkapó látványt nyújt a szurdokban rohanó, köveken átbukó patak.

41_1.jpg

40_1.jpg

Patak a szurdokban

A mederben óriási mészkőtömbök hevernek: a kutatók egy része úgy véli, hogy a völgynek ezen szakasza egy barlang felszakadásával keletkezett. Ezt az állítást megerősíti a tény, hogy több üreg, barlang nyílik itt a hegyoldalban. Az egyiket máris balra láthatjuk, a hegyoldalban fel is kapaszkodhatunk hozzá. Az apró Király-kúti-sziklaüreg pusztuló szakaszban van, rombarlang jellegű, erre az is utal, hogy mennyezete fel van szakadva. A Bükkben egyébként rengeteg ilyen idős, romosodó barlangot, átjárót találhatunk (pl. Körös-lyuk, Vidróczki-barlang, Dante pokla, stb.)

28_1.jpg

A Király-kúti-sziklaüreg

A völgyben nem sokkal távolabb, jobbról hirtelen jókora háromszög alakú barlangszáj bukkan elő, előtte az év nagy részében száraz vízmosással. A Kecske-lyuk egyike a Bükk legkönnyebben látogatható, és az egyik legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő barlangjainak.

58.jpg

A Kecske-lyuk bejárata

Miskolchoz való közelsége miatt olyanok is látogatják, akik nem törődnek a természettel, sőt, egyenesen élvezik annak károsítását. A közelmúltban telegraffitizték a barlang falát (amelyet lemosni nem lehet az érzékeny ökoszisztéma károsítása nélkül), szemétkupacokat hagytak itt, és ami a legborzasztóbb: a barlang belsejében tüzet gyújtottak, amely nagy mennyiségű füstöt eredményezett, kifüstölve ezzel a denevéreket. A járatokban egyébként egész évben jelen vannak a denevérek, télen pedig egész kolóniákkal lehet találkozni - bár sajnos fogyatkozó létszámban. Ha pihenni látjuk őket, lehetőleg minél óvatosabban közlekedjünk, vakuval pedig semmiképp ne fotózzuk őket! A járatokban egyébként ízeltlábúak is előfordulnak, például a barlangi keresztespók, vagy a Gerbhardt-vakfutrinka (amely egyébként kizárólag a Bükkben fordul elő).

55.jpg

Kis patkósdenevérek a Kecske-lyukban

24_2.jpg

Sajnos a barlang falait sűrűn borítják a firkák

A járatok teljes hossza 480 méter. Lényegében az egész barlang egy hosszan meanderező földalatti kanyon, egyben időszakos forrásbarlang is, amely a nagyobb hóolvadások esetén (igen ritkán) patakos barlangként működik. 2018. tavaszán sikerült ilyen állapotban megfigyelni a Kecske-lyukat: a keskeny járatban a kevéske víz akár bokáig is ért, bent pedig kis mésztufagátakon bukott alá, apró vízesésekként.

225.jpg

Föld alatti patak a Kecske-lyukban

277.jpg

26_2.jpg

Apró mésztufazúgók a barlangban

A barlang nevének eredetére kétféle magyarázat van: az egyik lehetséges eredet a belső termekben látható kecsketőgy alakú cseppkövekre utal, a másik pedig arra, hogy valamikor kecskehodályként használták a barlang előterét. Az üreg szabadon látogatható, ám a belső, kúszós-mászós részek megtekintéséhez barlangi szakvezető kíséretét ajánlják (szakvezetést a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál lehet igényelni). 

A Kecske-lyuk után továbbsétálva elágazáshoz érkezünk: ha jobbra megyünk. a Forrás-völgyi tanösvényen lehet megismerkedni az erdőgazdálkodással. Balra, a piros négyzet és a piros omega jelzésen azonban mindenképp tegyünk egy kis kitérőt. Ha nincs felázva/lefagyva a talaj, egy újabb barlanghoz, a Büdös-pesthez is érdemes felmászni egy igen csúszós ösvényen. A Büdös-pest inaktív forrásbarlang, egyetlen, 37 méter hosszú alagútszerű járatból áll, végén egy felszínre nyíló kürtővel.

21_2.jpg

A Büdös-pest alagútszerű szádája

23_2.jpg

A bejárat belülről

A járatban 37.000 évvel ezelőtt kőkori eszközkészítő műhely működött, nagyjából 10.000 eszköztöredéket találtak itt. Az üreget Kadić Ottokár és később Gábori Miklós kutatta. Kadić az 1900-as évek elején végzett régészeti ásatásokat - eredménytelenül. A Szeleta-barlangban elért sikerek után azonban újra próbálkozott: 1913-ban már neolit cserépedényeket és egy majdnem teljesen ép emberi csontvázat talált. A barlang megtekintése után térjünk vissza a völgybe!

22_2.jpg

A Büdös-pest belseje

A szurdok után egy darabig kiszélesedik a völgy, majd rövidesen ismét szűkületben találjuk magunkat. Ha szerencsénk van, esőzések után találkozhatunk itt foltos szalamandrával is, tavasszal pedig virágszőnyeg borítja szinte az egész völgyet. Amikor a völgy újra kiszélesedik, utunk eltávolodik a völgytalptól, méghozzá azért, mert a terület igen mocsarassá válik. Balra három karsztforrás is fakad, az utolsóhoz, a Flóra-forráshoz a piros kör jelzésen térhetünk le. 

3_3.jpg

Foltos szalamandra a Forrás-völgyben

18_2.jpg

A Flóra-forrás

51_1.jpg

50_1.jpg52.jpgVédett tavaszi virágok (hóvirág, csillagvirág, pirosló hunyor)

Továbbhaladva egy tisztásra érkezünk, amelyet sajnos az utóbbi időszakban a fakitermelés során az erdészeti gépjárművek igen feltúrtak, így ha el akarjuk kerülni a dagonyázást, érdemes a bozóton keresztülharcolni magunkat. Átjutva a tisztáson szerencsére ismét jobbak lesznek az útviszonyok. Újabb sziklakapuhoz érkezünk, ahol a patak mésztufa-vízeséssoron hullik alá (a vízkivétel miatt már sajnos csak időszakos jelleggel).

17_2.jpg

A felső szurdok szárazon...

43_1.jpg

30_1.jpg

...és vízzel telve

4_3.jpg

31_1.jpg

47_1.jpg

A Forrás-völgy mésztufa-vízesése

A hegy gyomrából kilépő karsztvíz nagy mennyiségű oldott kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a forrástól néhányszáz méterre a megnövekedő szintkülönbség miatt kiválik a vízből és lerakódva mésztufagátak keletkeznek. A folyamatot gyorsítják a párás környezetben megtelepedő növények (pl. mohák), vagy a lehulló falevelek is, melyeket szintén mészkéreg von be, és megkövesedve beépülnek a gátba. Ez a jelenség földtörténeti szempontból fiatalnak mondható, néhány tízezer évvel ezelőtt kezdtek el a ma is látható édesvízimészkő-gátak kialakulni. A Forrás-völgyi vízeséssorozat mésztufái sajnos az év nagy részében pusztuló állapotban vannak. Amikor azonban újra aktív lesz a vízesés, az újonnan lerakódó mészkőnek szinte rikító fehér színe van. 

44_1.jpg

45_1.jpg

A zúgót mesterséges módon tartják a medrében, hogy kevésbé pusztuljon a mésztufagát

47_1.jpg

32_1.jpg

34_1.jpg

36_1.jpg

37_1.jpg

Hóolvadás után nagyon látványossá válik a zuhatag

A vízesés felett találjuk a völgy zárlatát, amelynek valódi őserdei hangulata van, az erdészet békén hagyja a területet, így a fák változatos méretekben és korokban pompáznak, sok a korhadt idős fa, valamint a holtfa is gazdagan borítja a völgytalpat, melynek szerepe kiemelten fontos a biodiverzitás megőrzése szempontjából. A sziklás, amfiteátrum-szerű katlanban árvízkor tó formájában összegyűlik a víz, amely csak a zúgó szűkületén keresztül tud távozni. Ez a sziklakatlan feltehetőleg egykor az Udvar-kői-barlanghoz hasonló szakadéktöbör, karsztos szakadék lehetett, barlangtermek, folyosók felszakadásával keletkezett. Közvetlenül a sziklafal alatt áll a Felső-forrás forrásháza, a közelében egy fedett turistapihenővel.

8_3.jpg

A völgyben végig a piros kereszt jelzést kell követnünk

9_2.jpg

Híd a Felső-forrás előtt

16_2.jpg

A Felső-forrás Pereces vízellátását szolgálja

A Felső-forrásnak van egy árvízi forrásszája is a turistaút közelében. Ha a fő forrás már nem tudja a felszínre hozni a vizet, a kis sziklavályúból is ömlik kifelé, egyenesen egy kis vízesésbe. 

10_3.jpg

11_2.jpg

Az árvízi forrásszáj

38_1.jpg

Az árvízi forrásszájon vízeséssel ömlik ki a víz

 A völgyből csak egy (bükki turistautakhoz mérten) extrém meredek ösvényen tudunk távozni. Balra alig észrevehető ösvény indul a Felső-forrási-barlanghoz. A triász kori mészkőben kialakult sziklafal aljában nyíló, idős, inaktív forrásbarlang a Felső-forrás "őse", azonban az erózióbázis süllyedésével a víz a járatokon keresztül egyre mélyebbre jutott, újabb és újabb üregeket kialakítva, mígnem elérte a mai kitörési pontot, szárazon hagyva az egykori forrásbarlangot. Az ősember nyomait természetesen itt is megtalálták, cserépedények formájában, de ezenkívül barlangi medve csontokat is találtak itt. A barlang mennyezetén több kürtő is nyílik a felszínre.

533.jpg

A Felső-forrási-barlang

80 méterre nyugatra egy szintén őskori leletekről híres cseppkőbarlangot, a Bronzika-barlangot lelhetjük fel (nevét az itt talált bronzkori emberi koponyáról kapta), melynek belső részei a látogatók elől el vannak zárva a cseppkőképződmények védelme érdekében.

Visszatérve a piros + jelzésre, egy rövid de meredek kaptató után már a Kis-fennsík dolinákkal tagolt felszínén járunk. A zöld sáv jelzést elérve tehetünk egy kitérőt egy töbör aljára, hogy megtekintsük a Felső-forrás egyik fontos víznyelőjét. A töbör oldalában nyílik a Lilla-barlang vasajtóval lezárt bejárata, ezt vezetett barlangtúra keretében meg is tekinthetjük. A vakon végződő völgy aljában patak csordogál, melyet egy ponton elnyel a föld. Ez az Eszter-forrás vize, mely a Kaszás-réti visszafolyóban nyelődik el, hogy a karsztvízhálózat repedésein keresztül a Forrás-völgy valamelyik forrásában lássa meg újra a napvilágot. 

Hogyan keletkezett a Felső-forrás hatalmas sziklakatlana?

A Forrás-völgy legfelső szakasza, a Felső-forrás mély, szakadékos katlanja feltehetőleg egy hatalmas karsztos szakadék, szakadéktöbör maradványa, melynek kialakulása hasonló lehetett az Udvar-kői-barlang sziklaudvarának kialakulásához. A katlan mélysége eléri a 70 métert, az átmérői, 600 és 370 méter hosszúságúak. A katlant körülhatároló sziklás hegyoldalak 25-30 fokos lejtésűek. A katlan oldalában lévő függőleges mészkőfalak magassága az 50 métert is elérik, szélességük helyenként 150 m. A katlanból kivezető egyetlen kijárat egy szurdokvölgy, amely feltehetőleg egy karsztalagút beszakadásával keletkezett, csakúgy mint a katlan. A szurdokban jól megfigyelhető a Felső-forrás vizéből kiváló édesvízimészkő-lerakódás, ahogy a meredek esésű patakmederben az időszakos vízfolyás ezeken a víz által épített mésztufalépcsőkön zúdul alá. A kijárati szurdok szélessége 20-40 m, azt függőleges mészkőfalak határolják. Az állandó vizű, vízmű által befoglalt Felső-forrás a Kis-Fennsíkon található víznyelőkkel, visszafolyókkal van összeköttetésben, leginkább a Kaszás-réti-visszafolyóból kapja a vizet. A karsztforrás feletti sziklafalban, kb. 26 méterrel a víz szintje felett található a Felső-forrási-barlang/Forrás-völgyi-barlang nagyméretű szádája, 25 méter hosszú terme, mely az egykori forrásfolyosó maradványa lehet. A barlangból 8 kisebb-nagyobb kürtő nyílik a felette lévő plató felszínére. A platón található számtalan mélyedés, lyuk, az egykori víznyelő maradványai. A Felső-forrási-barlang alatt 20 méterrel nyílik a Felső-forrási-sziklaüreg 25 méter hosszú járata, mely szintén egy inaktív forrásbarlang, amit a Felső-forrás őse használhatott. Ezeken a barlangokon kívül még számtalan másik kisebb üreg, fülke, hasadék nyílik a környező sziklafalak oldalában. A katlan az Udvar-kőhöz hasonlóan két töbörsoros völgy találkozásában van. A karsztvízszint mélysége a hegység kiemelkedésével és a Salyó-völgy süllyedésével növekedett, így a Kaszás-réti-visszafolyó patakja egyre mélyebben fekvő járatokat alakított ki. Ezek a mély járatok "aláaknázták" a mai sziklakatlan helyén egykor lévő töbröt, amely így beszakadt. Mielőtt ez megtörtént volna, valószínűleg a mai kijárati szurdok alsó végén bukkant a felszínre a víz. A szakadéktöbör valószínűleg a kora jégkor és a jelenkor között jött létre.

Forrás: Bükki Nemzeti Park - Hegyek, erdők, emberek

15_2.jpg

A Kaszás-réti visszafolyó víznyelőben végződő patakmedre

Innen többfelé mehetünk tovább, minden irányban érdekes karsztjelenségeket útba ejtve. A zöld sáv jelzésen egyik irányban a Lencsés-nyergen keresztül juthatunk le a Hámori-tóhoz, onnan pedig Lillafüredre, a másik irányban pedig "Mátyás Király Lábnyomát" útbaejtve juthatunk el a hangulatos Keskeny-lyuk rétre, Andókútra, vagy akár vissza a Csanyik-völgybe. 

12_2.jpg

Mátyás király lábnyomát valójában egy növény gyökere vájta a karros sziklába egykor

13_2.jpg

14_2.jpg

Kilátás a Keskeny-lyuk rétről a Forrás-völgy irányába

A piros kereszt jelzésen továbbhaladva az Udvarkő-barlang karsztos szakadékdolinájához, majd Csókásra juthatunk, a piros sáv jelzésen pedig visszasétálhatunk a Majális parkba, kis kitérővel érintve a Szeleta-barlangot, majd a Molnár-szikla vadregényes letörését. 

57.jpg

19_2.jpg

A LÁEV Mély-völgyi viaduktja a Bedő Albert-hegy oldalából

59.jpg

Az Eszperantó-forrás vízesése a Hámori-tóval

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, nyomj egy tetszik-et a Facebook oldalunkra, hogy azonnal értesülj a friss tartalmakról! 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://turaddikt.blog.hu/api/trackback/id/tr1414220747
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása