Magyarország, ahol a színes néphagyományok a mai napig élnek

2021. január 22. - Travelikum

Magyarország egyedülállóan gazdag élő népi hagyományokkal rendelkezik, amelyek mindig is jelentős szerepet töltöttek be hazánk turisztikai imázsában. Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend az úgynevezett örökségturizmus, a hagyományok megismerése egyre fontosabb utazási motivációvá válik. Megfigyelhető, hogy a turisták az aktív bevonódás élményét keresik, amelyen keresztül egy időre a helyi közösség és kultúra részévé válhatnak.

Forrás: https://www.termalfurdo.hu/program/matyofoldi-folklorfesztival-2170

Falusi turizmus

A hagyományőrzés, a népművészet és a helyi termékek elkészítésének megtapasztalása a falusi turizmus egyik alapvető eleme. A kézműves műhelyek és tájházak biztosítják a falusi élet megismerésének élményét az utazók számára. A hazai tematikus bor-, és pálinka utak mellett ma már találkozhatunk olyan hagyományőrző utakkal is, amelyek termékek vagy művészeti ágak mentén, aktív turisztikai programmal kiegészítve vezetik az utazót, mint például a kerékpárral is körbejárható Mester-túrák az Alföldön vagy a népművészetet és néprajzot is magában foglaló Rába-túra.

A skanzenek több napos programlehetőségek biztosításával nyújtanak autentikus élményt a látogatók számára. Az ország több pontján találkozhatunk kisebb-nagyobb falumúzeumokkal, amelyek közül az egyik legnépszerűbb a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

Fesztiválok

Hazánkban számos nemzetközi vonzáskörzetű hagyományőrző fesztivál kerül megrendezésre, melyek során központi szerepet kap a néptánc a népzene és a különböző népművészeti programok (előadások, vásárok és kézműves foglalkozások). Jelenleg a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folkart) magyarországi szervezete, a Folkfesztiválok Magyarországi Szövetsége fogja össze a legjelentősebb hazai népművészeti fesztiválokat.[1]

Hollókő ófalu

Hollókő az egyetlen magyarországi falu, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel, ezáltal pedig világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben vette fel a listára a Nógrád megyei palóc falut, amelynek sikerült eredeti állapotában megőriznie a 17-18. században kialakított hagyományos településformát. Hollókő a mai napig lakott település, az itt élő emberek az épületek nagy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.

A település Nógrád megye középső részén Szécsény várostól délkeletre, Pásztó várostól pedig északkeletre található a Cserhát-hegység területén. A mindössze pár száz fős falu története a 13. századig nyúlik vissza, amikor is megépült a településhez tartozó vár. A korabeli oklevelek többsége kizárólag a várat említi, a faluról annyi információ biztos, hogy már a 14. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején Hollókő elnéptelenedett, 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról írnak a vármegyei jegyzetek. Ezt követően rövid időn belül megtörtént az újratelepítés, ugyanis 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban, amely azt jelentette, hogy a falu lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól. A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész után a vályogfalú házakat kőalapra emelték és szarufás tetőszerkezettel, valamint cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat.

Hollókő a régióra jellemző, egyutcás falutípust képviseli, amely a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonalát jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egy telekre építkeztek. A központban kialakított „szigeten” áll a fatornyos, zsindellyel fedett templom, amelyet 1889-ben építettek, azonban a mai napig kivételesen jó állapotban van. A falu jelenleg 67 védett épületet foglal magába, amelyek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak.[2]

Főbb nevezetességek és látnivalók: