Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: tomzameth@gmail.com

Kategóriák

18+ (1) akció (151) áldokumentum (7) animációs (71) bekategorizálhatatlan (6) dokumentum (15) dráma (346) fantasy (145) háborús (20) hill (20) hírek (91) horror (201) kaland (80) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (88) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (11) rövidfilm (14) sci fi (150) spencer (26) sport (39) szatíra (11) szuperhős (108) thriller (64) történelmi (42) vígjáték (492) western (11) zene (63)

Kék Szemek és A lány a tűzesőben Facebook Oldal

Friss topikok

  • Tévésámán: @Liberális Artúr: Köszönjük:) (2024.02.10. 13:04) 16. születésnapi bejegyzés I. – Összefoglaló 2023-ról
  • Tévésámán: @Gerberus: Az animáció egy része tényleg nagyon ronda, erre legjobb példa a felügyelő, de a pirami... (2024.01.18. 21:06) Halhatatlanok [Immortel (ad vitam), 2004]
  • Pedrolacarte9213: Szerintem egy igazi klasszikus. Számomra érthetetlen, hogy miért nem kapott Oscar-díjat. Összessé... (2024.01.11. 08:58) Excalibur (1981)
  • gigabursch: Ezek szerint a film kiválóan bemutatja, hogy az orvosi arrogancia nem mai találmány, viszont a gye... (2023.12.07. 14:04) Semmelweis (2023)
  • gigabursch: @Tévésámán: Kb három évtizede láttam. Orrba-szájba kerestem mindenféle megosztó oldalon, de sehol... (2023.09.15. 21:14) Csontváry (1980)

2020.08.03. 21:53 Tévésámán

Árnyék (Ying, 2018)

ying1.jpg

Anno nagyon tetszett a Tigris és sárkány meg a Hős, ez a két mozi hozta meg a kedvem az Árnyékhoz.

Az ókori Kínában járunk, ahol három királyság szövetséget köt a békéért, de Pei-ben forrongnak az indulatok egy fontos város elvesztése miatt. A hadvezér (Deng Chao) hadat üzen a várost védő másik parancsnoknak, ezzel veszélybe sodorja a törékeny fegyvernyugvást, amiért a fiatal király (Zheng Ryan) annyit ügyeskedett. Az uralkodó megkísérli megakadályozni a hadjáratot, ám ezalatt a háttérben különös játszma zajlik: A valódi hadvezér (szintén Deng Chao) a házában lévő titkos rejtekhelyen él, betegségek kínozzák meg a súlyos sérülések, amiket a legutóbbi csatában elszenvedett, ezért önmaga helyett saját tökéletes hasonmását küldi a külvilágba, hogy tegye azt, amit ő akar. Ez az Árnyék, aki titkon vágyakozik a hadvezér felesége (Sun Li) után. Most viszont párbajoznia kell a városért az ellenség vezetőjével, közben az intrikák szálai szép lassan elborítják. Vajon ki győz és ezzel kinek a malmára hajtja majd a vizet?

Kínáról manapság mindenkinek a kommunizmus, a rossz minőségű áru és a koronavírus ugrik be, de nem volt ez mindig így. A Távol-Kelet csupán néhány évszázada nyílt meg a nyugati emberek előtt, ám kétségtelenül hatalmas befolyást gyakorolt az életünkre – bár elsősorban japán példák jutnak eszembe, de mindenki kínai ruhákban jár és kínai mobilokat lököd egész nap.

ying2.jpg

Van viszont egy másik Kína is, az ősi, misztikus föld, ahol a császárok, a nagy kardforgatók és a mágikus lények élnek – mint a mi idealizált középkorunk, a nagy királyokkal, lovagokkal meg a szentekkel. Ebben a mitikus, ősi Kínában, amit a wuxiának nevezett műfajba tartozó mozik vetítenek elénk, nagyon megfogott a becsület útja, amit a férfiak követnek; a tisztesség, ahogy a harcosok megvívnak egymással; és az érdekesen tálalt, érzelmek szövevényét tartalmazó szerelmi szálak sem utolsók. Szívesen élnék egy olyan korban, ahol az adott szó, az önmagadnak tett felajánlás és a méltán kiérdemelt tisztelet irányítják a mindennapokat – ilyen persze nincs, sajnos valószínűleg soha nem is lesz…

A Ying pont ebben az idealizált korban játszódik. A fő szálat a négy főszereplő szemszögéből mind-mind máshogyan lehet megközelíteni, pedig ugyanarról van szó: A városról, amit el kell foglalni vagy meg kell akadályozni az elfoglalását. A hadvezér bosszút akar állni a vereségéért, ugyanakkor dicsőséget szeretne magának és vissza szándékozik venni, ami szerinte a hazáját illeti. Az Árnyék a szeretett nő kedvéért teszi, amit tesz és mert azt ígérték neki, megszabadulhat, visszamehet a szülőföldjére (külön izgalmas, hogy ez éppen az a város, aminek a meghódítására készül). A király meg akarja tartani a hatalmát, bármi áron; a nő pedig őrlődik a tisztesség (a törvényes férje) plusz a szíve parancsa (a hasonmás iránt érzett vonzalma) között. Ez csak a fő szál. Közben még mellékszálként ott van a hercegnő, a várost védő tábornok meg a fia, a főminiszter és a lefokozott vezérkari tiszt sorsa – mindnyájan érdekes alakok, akik így vagy úgy, de elnyerik, ami jár.

ying3.jpg

A cselekmény tehát kipipálható, ez eddig remek. Ehhez jön a különleges látványvilág: Minden fekete-fehér, kivéve a bőr, az arcok, meg a vér. Utóbbiból igen sok van, akit megvágnak, az vérzik, szóval ez valódi erőszak, valódi sérülésekkel, véres pengékkel – az egyik legdurvább sérülés a párbajban látható, na, azt nézni is fájdalmas volt. (Korántsem véletlen a 18-as karika, amit a Cinemax tett rá cikkem tárgyára.) A harc viszont csupán az egyik rész, a többi szavak nélkül előadott érzelmekből és rengeteg párbeszédből áll. Mindezt a kelet varázslatos zenéje festi alá, amit tradicionális hangszerekkel adnak elő; a kínai citera még a történet részét is képezi. Vizuálisan izgalmas rész az Árnyék lefokozása, itt a szertartás meg a ruhadarabok és kiegészítők jelentősége tetszett; de ugyanilyen jó a felkészülés a párbajra, ahol a bambuszbot ellen esernyőt használnak. Mindez végül a párbaj idején teljesedik ki, ott aztán minden van, ami lenyűgöző.

„- Nem vagy árnyék. Önmagad vagy.

 - De az kicsoda?”

Negatívumként egyetlen dolgot tudok felhozni, ez a gyors indítás. Amikor az igazi hadvezér megjelenik, fogalmunk sincs, hogy kicsoda, vagy miért vagdalja emberünket egy késsel. Ekkor bennem homályosan felmerült a port.hun olvasott kedvcsináló szöveg, így rájöttem, mi a helyzet, de ha ez nincs, akkor csak igen lassan tudhattam volna meg, mi miért történik. Az információmorzsákat fokozatosan adagolják, aztán a leváltott tiszt az 50. perc környékén elmegy a hadvezérhez a búvóhelyére, aki ott elmeséli neki, honnan jött meg miért van az Árnyék. Ez kb. a film felénél történik, szóval addig egyes szereplők egymáshoz való viszonya kicsit érthetetlen. Még egy különös dolog akad, ez pedig a befejezés, amit elsőre nem is értettem meg, csak miután elgondolkodtam rajta, ez korántsem fog mindenkinek tetszeni.

ying4.jpg

Pár szót az alkotókról: A rendező Zhang Yimou (Hős), a forgatókönyvet pedig ő, Zhu Sujin és Li Wei írták. A zenét Zao Lai szerezte, az egyedi képi világot Zhao Xiaoding operatőrnek köszönhetjük.

Néhány érdekesség: A figurákat létező történelmi személyekről mintázták. Összesen 28 producer működött közre a produkcióban. Az 55. Arany Ló Fesztiválon (kínai nyelvű filmek fesztiválja) az Árnyék elnyerte a következő díjakat: Legjobb Rendező, Legjobb Látványtrükkök, Legjobb Művészi Rendezés, Legjobb Jelmez és Maszk. Bevételéről nem találtam adatot, a kritikusoknak viszont tetszett.

„Többféle haza létezik.”

A Ying szép, lassú és véres dráma, kellő mennyiségű akcióval, érdekes történettel, kellemes zenével és jó színészi játékkal. Akinek tetszett a Tigris és sárkány meg a Hős, az ezt se hagyja ki, bár itt a misztikus elemeket nélkülöznünk kell, de egyébként rendkívül hasonlóak.

Pontozás:

imdb: 7.0

Szerintem: 5/5

Szólj hozzá!

Címkék: akció dráma történelmi


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr1816102988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása