Tó-retró

Ilyen volt Füred lebegőstrandja

2019. november 18. - drkardos

Terápiás célra épült, mégis divatot teremtett a fürdőház, ahol kosarakban fürödtek az emberek bár féltek a bőrzsugortól.

furdohaz2.jpg

Fotó: Fortepan/ Baráth Endre 

 

1786 nevezetes év a Balaton történetében. Ekkor tört felszínre a savanyúvízforrás Balatonfüreden, ami lehetővé tette a későbbiekben egy gyógyfürdő megépítését. Valójában Balatonfüred település létezése is ennek az eseménynek köszönhető, hiszen akkoriban a Balatonra még egyáltalán nem tekintettek fürdőhelyként. A tó ekkoriban még csak olyan kontextusban került szóba, hogy a környékre kirendelt rendőr- (és egyben fürdő-) biztosnak a faladata volt a tóban való fürdés megakadályozása. Ekkoriban úgy tartották, hogy az úszás leginkább a katonaemberek számára hasznos elfoglaltság, és így a nyílt vízben való fürdés a többiek számára életveszélyes. Sajnos a biztos neve nem maradt fenn a történelemben, így nem tudhatjuk meg, hogy kinek a felelőtlensége járult hozzá a balatoni fürdés kialakulásához. Ő ugyanis elfordította a tekintetét, és először csak a gyermekeket, majd később a felnőtteket is beengedte a nyári melegeben a vízbe!

            Az ilyen típusú mozgalom annyira elharapódzott, hogy 1783-ban Szily József királyi tanácsos saját költségén egy szerény fürdőházat épített a Balaton vizébe. A Balaton ezzel ugyan időben 3 évvel elmaradt a hévízi tó mögött, ám az ottani Festetics fürdőházat csak a egy szűk kör használhatta, míg a füredi mindenki számára nyitva állt. Igaz a Szily féle alkalmatosság kérészéletűnek bizonyult, mivel 1787-ben egy vihar partravetette, ám a helyi tanácsot meggyőzte a pótlás fontosságáról. Ennek ellenére az újabb, immáron sokkalta nagyobb cölöpfürdő csak 1821-ben épült fel, ráadásul újra csak magánpénzből. Ekkor a gyógyfürdőből kinőtt füredi kórház orvosa vetette fel, hogy a terápiák sorába be kellene építeni a hidegfürdőzést is, és visszavonulása után már csak ennek a célnak élt. Az említett évben saját vagyona terhére fel is építtette a terápiás célú fürdőházat, igaz a parttal nem volt összeköttetése, hanem azt két gondola biztosította, némi pénzért cserébe. Az orvos az építkezéssel, a szakmai reputációját kockáztatta, hiszen egy 1825-ben megjelent orvosi könyvben még mindig úgy vélekedtek: a Balatonban való fürdéstől a bőr összezsugorodik és ráncos lesz.   

            A jég talán ezzel a lépéssel tört meg végérvényesen, hiszen 1880 környékére határozottan divatos elfoglaltsággá vált a balatoni fürdőzés, bár a kevés kiépített fürdőhely miatt még eléggé kalandos körülmények között.  Füred vezetősége végül 1888-ban döntött úgy, hogy egy, méltóbb fürdőházat építtet és a tervezésre az akkor már komoly névnek számító Czigler György műegyetemi tanárt kérték fel, a kivitelezést Horváth József vállalta. Az építkezés végül több, mint egy évig tartott, és 1889 június 5-én adták át az új fürdőházat a sajtó képviselőinek jelenlétében. Az új komplexum 100 méteres hosszával közel kétszer akkora volt, mint a hévízi tavi épület és két méterrel emelkedett a tó vízszintje fölé. Belül két kosáruszodát alakítottak (a vízbe egy fából ácsolt kosárszerű medence merült, melyben azok is tudtak fürödni, akik nem tudtak úszni), egyet a hölgyek, egyet pedig az urak számára. Ezeken kívül a cölöpökre épült fürdőházban 90 öltözőkabin, egy nagy tükörkabin és egy igen elegáns váróterem kapott helyet. Az új strandot egy elegáns híd kötötte össze a parttal, így már bárki a saját lábán sétálhatott át oda.

            Ez a csodálatos, 45 ezer forintos építmény azonban csak öt évig szolgálta a fürdőzni vágyókat, mivel 1894 februárjában egy komoly vihar nyomán annyira megrongálódott, hogy újra kellett építeni. A hamarosan elkészült új fürdőházban a kosármedencéken kívül már kialakítottak egy-egy stéget az úszni tudók számára is. Ekkor lépett életbe a szabály, miszerint a férfiak a női részlegnek még a közelébe sem úszhattak, noha az akkori fürdőruhák még nyaktól bokáig értek. A csodás építmény pedig elindította a magán fürdőházak divatját a gazdagabb nyaralótulajdonosok körében, így az 1920-as évekre már több tucat ilyen fedett stég nyújtózott a tó vizébe. A legtöbb ilyen alkalmatosság sorsát azután egy 1923 februári vihar pecsételte meg, amikor a szél és a jég szinte az összes magán-fürdőházat lerombolta. Ezt a katasztrófát azonban a nagy fürdőház azonban szint károsodás nélkül vészelte át, és immáron szinte egyedüliként szolgálta tovább a Balaton hűs habjai közé vágyókat.

furdohaz1.jpg

Fotó: Fortepan/ Ted Grauthoff

 

Hogy az épület sorsát végül mi pecsételte meg pontosan, azt nem tudni. Az biztos, hogy 1945-ben egy hatalmas robbanás roncsolta össze az impozáns épületet, de hogy azt vajon a hajózás akadályozására törekvő szárazföldi egységek vagy egy repülőről ledobott bomba találata okozta, ma már nem lehet kideríteni. Így annak ellenére, hogy többször is felröppent a hír, miszerint újraépítenék a füredi fürdőházat (legutóbb 2011-ben), ez a csodás épület immáron 45 éve csak a megsárgult fényképeken létezik...

Ha retró mániásoknak, kvíz mágusoknak vagy csak saját magának keres karácsonyi ajándékot, vessen egy pillantást a Tó-retró blog 2020-as falinaptárára! 

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr1515311726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása