forrás: plusdigit.com

Nagyon sokszor kérdezem meg magamtól, hogy most valójában merre is tartok. Úgy gondolom, hogy időről-időre helyénvaló feltenni magunknak ezt a kérdést, mert könnyen előfordulhat, hogy bár kíméletlenül nyomjuk a gázpedált, de mégsem haladunk semerre. Sokszor érzem magamban a türelmetlenséget is. Látom a rohanó éveket és ész nélkül próbálok még több, és még több dolgot belezsúfolni az életembe. Hogy ne legyenek üresjáratok a napjaimban, próbálom  hasznosan tölteni az életem minden pillanatát. Törődni a beteges édesanyámmal és elegendő időt tölteni a kedvesemmel. Már a reggeli háromnegyed órás utamon is, amit  a távolsági buszon töltök a munkahelyem felé, mindennap gyilkolom a könyveket, és ugyanezt teszem velük hazafele is, hogy az erre fordított időt ne vegyem el az egyéb elfoglaltságaimtól. És sokszor őrült módon erőltetem az edzéseimet is. Megmondom őszintén, hogy szar dolog a maximalizmus. Mert mindig, és állandóan, és sokkal erősebb akarok lenni. És természetesen sokkal gyorsabb. Még ügyesebb. És agilisebb. És mindezt persze azonnal! Most! Mert nekem nincs időm szarakodni.... Miért is lenne??!!! Évtizedek óta edzek! Mindenre odafigyelek. Most már megérdemlem, hogy minden tökéletes legyen!

forrás: rebloggy.com

És.... itt álljunk is meg egy pillanatra! Egy jó hosszú pillanatra. Az előbbi bekezdésben leírt nagyképű, erőszakosan önigazoló duma ugyanis az égvilágon sehova nem vezet. Nálam nem, és hidd el, nálad sem fog! Sem az életben, sem az edzésben nem segít ha türelmetlen vagy,és az életedet a maximumig kifeszítve éled. Nyilván ma a tökéletesség korát éljük. De a mindenáron akarás többet fog elvenni belőled, mint amennyit adni lenne képes. Az emberek úgy gondolják, hogy a világ az ami rákényszeríti őket arra, hogy kifacsarják magukat, és hogy beálljanak a sorba, de valójában az egójuk az ami nem engedi őket a nyájtól leválni. Hiszen aki lemarad, az kimarad, nem? Tökéletes testű fiatalok posztolják ki a képeiket  közösségi platformokon, miközben a sikertörténeteikkel győznek meg arról, hogy te is csak a tökéletesre törekedj. Én azonban lebeszéllek a tökéletesség hajszolásáról. Helyette megkérlek, hogy csak légy egyszerűen boldog és találd meg a békét a lelkedben. Érezd jól magad a testedben, és ne a mások tudatában is csupán a manipulatív módon létrehozott ideált kergesd! Nem azt mondom, hogy csak sodródj az árral és céltalanul létezve hagyd el magad! Tégy magadért! Legyen célod! Ismered fel az utadat! De ha ellenállsz a rád nehezedő megfelelési kényszernek az már hatalmas lépés egy szabadabb és elégedettebb élethez.

forrás: makeagif.com

Kérlek ne értelmezd félre a szavaimat! Nem azt kérem, hogy ne tedd jobbá a fizikumod! Csak ne akarj kényszeresen megfelelni lehetetlen kritériumoknak és ne szorítsd magad minduntalan betarthatatlan határidők közé! Az edzéseidben is, akárcsak az életed egyéb területein találd meg az egyensúlyt. Míg a magukkal nem törődők a lelakott testük rabjai, addig a magukkal kíméletlenek már a maximalizmusuk áldozatai. Ami viszont mindkét típusban közös, az a boldogtalanság érzése. A testünk a tudatunk fizikai kivetülése, a legvalóságosabb dolog az életünkben. Ha a tested hagyod tönkremenni, mert annak az évmilliók alatt kialakult képességeit leépíted egy inaktív, mozgásszegény életmóddal, a belső szerveit tönkreteszed egészségtelen étkezéssel, vagy eltompítod az érzékeit narkotikumokkal és gyógyszerekkel, akkor ne várd, hogy jól fogod érezni magad a bőrödben.

forrás: makeagif.com

És a másik oldal sem sokkal szerencsésebb. Azok sem találják meg az életükben a boldogságot akik az edzés és a fizikai teljesítmény oltárán feláldozzák az egészségüket.

Hadd szúrjak be ide egy idézetet Dan Millman-től:

„Az egyensúly kozmikus, biológiai és személyes szinten egyaránt érvényes ránk - testünkre, elménkre és érzelmeinkre -, emlékeztetve minket arra, hogy minden cselekedetünket képesek vagyunk túlzásba vinni és elhanyagolni is, és arra, hogy ha személyes ingánk kilendül az egyik irányba, végül elkerülhetetlenül vissza fog térni a másik oldalra.”

forrás: makeagif.com

És, hogy mi a konklúzió?  Hozd összhangba az edzéseidet az életstílusoddal és a mindennapjaiddal. Az ember hajlamos a szélsőséges dolgokra, azt gondolva, hogy a több a jobb. Pedig a végletek semmi máshoz nem vezetnek, mint kiégéshez. Sok hobbisportoló arcán látom ezt az állapotot, mikor halál fáradtan róják a köreiket a sportpályán, vagy végeláthatatlan programokat teljesítenek az edzőteremben. Igazából gyűlölik amit csinálnak, azonban kötelességüknek érzik annak végrehajtását. Erőlködnek és szenvednek, azonban erőfeszítéseik nem hoznak eredményt. Valójában szenvedélybetegek ők, akik képtelenek a sportot egy egészséges szűrőn át vizsgálni. Soha ne ess ebbe a hibába!

forrás: giphy.com

Sokan nem tudják, nem értik, hogy mennyire egyszerű módon is fejleszthető a fizikum, mert a testünk igényei helyett mások véleménye alapján hoznak káros döntéseket.

Hogy

• ha folyamatosan fáradt vagy és kedvtelen,
• ha az edzéseid állandó lemondással járnak a számodra egyébként fontos dolgokról,
• ha időről-időre rándulások, húzódások és egyéb könnyű, de kellemetlen sérülések jönnek elő edzés közben,
• ha egy ideje már nem tudsz fejlődni, vagy ha még csökken is a teljesítményed,

akkor könnyen lehet, hogy elveszítetted a kontrollt az edzéseid felett. Állj meg kicsit és gondold végig, hogy amit teszel az hosszú távon az előnyödre válik-e, vagy csak őrlöd magadat egy egészségesnek gondolt mókuskerékben. Szerezd vissza a hitedet az edzéseddel kapcsolatban, és a mozgás ajándék legyen az életedben, ne büntetés! Remélem, hogy hasznosnak találtad a cikkemet! Ha tetszett, nézz szét a bejegyzéseim között még több, edzéssel, sztáredzéssel kapcsolatos információért a testedzek.blog.hu -n és kövess az Instagramon is! Ha meg van bármi gondolatod a kiégéssel, vagy a túledzéssel kapcsolatban, kérlek oszd meg a komment részben!

 forrás: giphy.com