Véget ért számunkra a világbajnokság és a középdöntőben végeztünk holtversenyben a 74. helyen. Kicsit szomorúak, de egyben nagyon boldogok is vagyunk, hogy megmutathattuk a Mi táncunkat, ráadásul bizakodóak is, hogy van keresnivalónk ebben a mezőnyben.
Nyavalyás dolog ez a matematika. Megnéztem a selejtező második napjának a pontozását, és láttam, hogy ezen a napon holtversenyben a 10-ik helyen végeztünk, ami ebben a mezőnyben egy félelmetes eredmény. Profi táncosok akik körbeutazzák a világot tangóval végeztek utánunk, például a már említett 11 évvel ezelőtti színpadi tangó világbajnok tovább sem jutott a selejtezőből. Sokan oda is jöttek nekünk gratulálni, hogy milyen szépen táncoltunk, viszont el is kezdtünk gondolkodni, hogy ATYAÉG, óriási esélyünk van arra, hogy a döntőbe kerüljünk.
Fellépés a Villa Malcolmban
De sajnos megtörtént, ami megtörtént, egy dolgot viszont megtanultunk. Soha többé nem vállalunk fellépést versenynapon, mert iszonyú nehéz feltunnningolni magad, még akkor is, ha a Villa Malcolmban, Buenos Aires egyik legfontosabb tangós helyszínén lépünk is fel.
Mindentől függetlenül, végül nagyon jó érzés volt táncolni Buenos Aires-i közönség előtt, a fellépésünk jól sikerült, ott voltak a 2009-es Tango de Salon világbajnokok Hiroshi és Kyoko is. Videó lesz nemsokára.
Hiroshiék mióta megnyerték a világbajnoksagot, azóta minden évben ideutaznak Japánból, egy évben többször is. Hiroshi megnézte a középdöntőt, a mi tangónkat és adott egy nagyon fontos tippet. Azt mondta, hogy gyönyörűen táncoltunk, de fontos lenne, hogy kevésbé használjam a belső teret, mert van olyan zsűri, aki ezt nem szereti, nagyon lepontozza. Magyarul: maradjak inkább a sorban. :) Amikor pedig ennyi sok jó táncos van, akkor ezen is múlhat a tovabbjutás. Meg is jegyeztem ezt egy életre.
Tangó tanulás
Az élet viszont megy tovább. Végre lesz időnk tanulni és inspirálódni a következő tanítási évre. Már voltunk is egy három órás milonga szemináriumon Pablo Fidanzaval és Mariana Dragoneval, ahol nagyon izgalmas és érdekes dolgokat tanultunk. Irány a milongák, tangó tanulás és tangó órák óriási mennyiségben.
Egy-két szó a helyesírásról. Tabletről pötyögöm be a mondanivalómat itt Buenos Airesben az eddigiekkel ellentétben helyesírás ellenőrzés nélkül, ami olyan nekem, mint kapus nélkül focizni. Így óhatatlanul is de becsúsznak hibák. De legalább sokat tanulok és javul a helyesírásom,. Megértem például, hogy hogyan kell használni a továbbjut szót. Továbbjut a sorban, továbbjut egy versenyen de tovább jut a fordításban, a kettőzött b betű fontosságáról nem is beszélve.
Mégegyszer köszönjük a biztatást, szurkolást. Ahol tudtunk, helytálltunk magunkért, a magyar tangóért. Ebben az évben döntősök voltunk a Török világbajnoki selejtezőn és az Európa bajnokságon, volt olyan bíró, aki első helyre pontozott minket a döntőben, megnyertük a Müngsteri versenyt, és eljutottunk a világbajnokságra. Köszönjük Brezina Kíngának a Shift táncstúdió vezetőjének, hogy gyakorolhattunk a tanctermeiben, Gyenis Balázsnak és mégegy kedves barátomnak azt a támogatást, ami nélkül nem lennénk itt a világbajnokságon.
Fotó: J Gabriel Faccio.
Folyt. Köv.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.