Hála a kitartó munkának,- és természetesen a szerencsének-az idei évben kétszer is volt szerencsém tévéstábot fogadni a Felső-Dunamellék Rezervátumban. Első alkalommal május 5-én látogatott ell hozzánk az MTV csapata, pontosabban az Itthon vagy! című magazinműsor forgatócsoportja. Bár a május eleji intenzív esőzések igencsak megnehezítették a forgatást, végül igen jó kis film sikeredett a felvett anyagból. 

Másodszorra június 30-án fogadhattam tévéseket, mégpedig a Hazajáró című ismeretterjesztő műsor stábját, a Duna TV-től. Itt már szerencsére nem volt gond az időjárással, így még egy kellemes csónakázást is beszervezhettem nekik a Bajai-csatornán. 

A lényeg, hogy a filmek bemutatása után számos levelet kaptam, melyeket olvasva gyakran még egy-egy könycsepp is kicsordult a szememből. Akik felkerestek, többnyire olyan környékbeliek, akik már réges rég elhagyták szeretett szülőföldjüket, a dunai ártéret. Leveleikben a honvágy kapja a főszerepet. Ám afféle üzeneteket is kaptam, melyek olyan személyekhez köthetők, akik még csak soha nem is hallottak Vajdaság ezen kis szegletének értékeiről és érdekességeiről. 

Az alábbiakban 8 dolgot gyűjtöttem össze, melyek miatt mindenképp megéri ellátogatni a Felső-Dunamellék Rezervátumba:

1. Bezdáni Duna-part, Pikec csárda

 A Duna-parton az egykori Révcsárdától kiváló rálátásunk nyílik a vidékre. Szemben a Báni-hegység lankái, és Kiskőszeg festő városkája gyönyörködteti szemünket, délen az 51. hadtest-híd tűnik fel, észak felé tekintve pedig már Karapancsa erdősége határolja a 350 méter széles, és helyenként 30 méter mély folyamot. Itt, az egykori Baracskai-Duna-ág torkolatánál helyezkedik el a Pikec csárda, mely kiváló hely, ha a híres neves bezdáni halászlét kívánnánk megkóstolni.

 Kiskőszeg látképe (2019. április)

A Duna Bezdánnál

2. Kengyia-sziget

Kengyia-szigetét hajdan a Baracskai-Duna-ág, a Mohácsi-Duna-ág és a Lassú-fok határolták. A 900 hektáros ártéri sziget érdekessége, hogy a szerb-horvát háború során kialakult határvita óta ez a terület egyik országhoz sem tartozik, így méltán nevezik a senki szigetének is. Az sziget lakossága, mely nem több 20 főnél, magyar nemzetiségűnek vallja magát. A természetközeli élet utolsó megtestesülését láthatjuk Kengyiában. A közszolgáltatások szinte teljes hiányát a lakosok azonban mégsem tartják oknak arra, hogy elhagyják eme ártéri paradicsomot, sőt valaki váltig állítja, hogy ez az életforma jelenti az emberek által oly sokat vágyott szabadságot.

3. Bajai-csatorna

A Bajai-csatorna (avagy Ferenc-tápcsatorna), a Baracskai-Duna-ág szabályozása során keletkezett 1875-ben. Létrejötte Türr István nevéhez köthető, aki angol és francia tőkéből kialakíttatta a kanálist, azért, hogy ezzel növelje a Bácskai-Nagycsatornába beömlő vízmennyiséget, s ezzel lehetővé tegye a nagyobb merülésű/nehezebb hajók közlekedését is. A Bajai-csatornának ma már nincs gazdasági jelentősége, természetvédelmi szempontból azonban a rezervátum egyik legnagyobb értéke. Vize a legtisztább olyan víz Szerbiában, mely nem forrásvíz. Legnagyobb szélessége 180 méter, legnagyobb mélysége pedig 18 méter, így nem nem nevezhető szokványos csatornának-hiszen nagyrészt természetes Duna-ágak összekötéséből jött létre.

4. Kozara erdő

A Kozara erdő egyike Szerbia utolsó fennmaradt őserdeinek. A 11 ezer hektáros területen gyertyános-tölgyes erdő, füves rétek és lápok váltogatják egymást. Vadállománya legendás, itt lőtték 1946-ban azt a szarvasbikát, melynek trófeája 20 évig első helyet foglalt el a világranglistán. Igazi menedéke ez a ritka növényeknek is, így a magyar kikerics, az illatos hunyor, a tavaszi hérics és még számos orchidea faj is megtalálható az erdőben. Sajnos eme egyedülálló élőhelyet igencsak veszélyezteti az erdőgazdálkodás.

5. Karapancsai-erdő

Eme hatalmas erdős, lápos vidéknek már a török hódoltság idején is nagy jelentőséget tulajdonítottak a környékbeliek. A közeli települések lakossága ugyanis ebbe a dunai ősvadonba menekült az ellenség elől. A terület neve is a török időkből ered, s egy igazi horrortörténet az erdőség névadója: A helybéliek szerint, amikor vonultak vissza a tötökök, pánikszerűen menekültek s minden tervezés nélkül belevetették magukat az ősdzsungelbe. Itt az ingoványos talaj miatt a janicsárok kézről-kézre adták át az uralkodói trónust és a benne ülő szultánt. Néhány szerencsétlen úgy belesüppedt a lápba, hogy ottvesztek, és még évekkel később is kiálltak a lápból a mumifikálódott testek ujjai. A név innen ered, ugyanis tötökül Kara=fekete, Pancsa=karom/köröm. Vagyis szószerinti fordításban Fekete karom az erdőség neve.

Karapancsa látképe a kiskőszegi hegyről

6. Fokok, tavak, szigetek

A rezervátum területéhez igen közel elhelyezkedő települést, Bezdánt, méltán nevezik Vajdaság Velencéjének is, hisz megannyi mocsárral, érrel, vízfolyással és tóval  áldotta meg ezt a települést a vén Duna. A falu neve is a vizekhez köthető, ugyanis a szláv bezdan/ bez dno főnév, ill. kifejezés feneketlen mélységet jelent. A környéken több mint 20 fokot, 15 mocsarat és tavat, valamint 10 egykori szigetet tartanak számon. A környék vízrajzát számos szakember tanulmányozta, s azt a következtetést vonták le, hogy a Duna mentén- a deltát leszámítva-, itt volt fellelhető a legtöbb mellékág, sziget és holtág.

7. Ferenc József-zsilip

A Duna-Tisza-Duna-csatorna bezdáni torkolati műve-A Ferenc József-zsilip-1855-ben épült fel, vasszerkezetét az Eiffel-iroda tervezte. Európában itt alkalmaztak először vízalatti betonozást. Mivel a korban még nem létezett cementgyártás, Mihálik János-az építkezés vezetője- Kamenicáról hozatott márgát, melyből helyben égették a cementet. A zsilip jenleg felújítás alatt van.

8. Élővilág

A rezervátum területén 280 madárfajt, 55 halfajt és 51 emlősfajt azonosítottak. Olyan ritkaságok is megtalálhatók erdeinkben, mint például a fekete gólya és a rétisas. A 19. század második felében a neves természettudós, Brehm is itt tanulmányozta a fekete gólyákat. A halak közül megtalálható a réti csík és a lápi póc is, az emlősök közül pedig mindenképp említeni kell a hódot, illetve a vadmacskát, melynek e a vidék az egyik utolsó természetes menedéke.

Plusz információ: felsodunarezervatum@freemail.hu