Koppány fiai című regénnyel kapcsolatban több kérdést is kaptam, az ezekre adott válaszokból egy kis miniinterjút szerkesztettem össze, egybegyűjtve a korábban megjelent bejegyzéseket.

Voltak Koppánynak fiai?

Koppány leszármazottairól nincsenek hiteles feljegyzések. Maga Koppány alakja is homályos, töredékek töredékeiből próbálhatunk meg összerakni valamiféle képet róla. Ezért a fiaira vonatkozó kérdésre is nehéz válaszolni. De ha létezett és a somogyi úrság vezére volt, valószínűsíthető, hogy gyermekei is voltak, akkor is, ha nem maradt fent róluk feljegyzés. Egyes elméletek, sejtések szerint Vazul ágához is lehetett valami köze. Szent László király Koppány valószínűsíthető szállásán, Somogyváron épített templomot és oda tervezett temetkezni. Íróként érdekes kérdés arra valamiféle választ adni, hogy miért? A Koppány fiai felvállaltan fikció, ennek a gondolatkísérletnek a jegyében.

Mennyire folytatása ez a Koppány regényednek? Önállóan is olvasható?

A Koppány fiai gyakorlatilag abban a pillanatban kezdődik, ahol a Koppány véget ér, tehát a szó szoros értelmében közvetlen folytatása. Koppány az első mondatában meghal, de a túlélő szereplők szálait viszi tovább, mint Koppány, mind István oldaláról, Koppány fogadott és születendő fiaira koncentrálva. Tehát aki hiányolta, hogy sokak szála elvarratlan maradt a Koppányban, itt elolvashatja, mi lesz velük: Jóleánnal, Mangával, Gecse bővel, akire rábízta az asszonyait, mi történik Topával a veszprémvölgyi kolostorban, hogyan alakul Sarolt sorsa, miután nem kis részt vállalt abban, hogy fia számára biztosítsa a trónt, milyen királynévé, asszonnyá formálódik a messze földről hozott törékeny leány, Gizella? Önállóan olvasva ezek az előzmények hiányozni fognak, ezért mindenképpen javasolt a Koppány regénnyel kezdeni.

Mennyire hiteles történelmileg?

A két vér szerinti Koppány-fiú része teljes mértékben az írói fantázia terméke (velük együtt a többi kitalált szereplő, Manga, Jóleán, Gecse bő és mindenki körülöttük), de a történelmi hitelességet a nagyobb események ábrázolásával próbáltam erősíteni. Míg ezek a szereplők kitaláltak, az események, amiknek részesei és valamennyire formálói, valósak, az ismerhető valóságra törekvőek. Így próbáltam rekonstruálni és megmutatni a legyőzött somogyi úrság megtérítését és egyházsszervezetbe sorolását, István kül- és belpolitikáját, a még önálló törzsi területek beolvasztását. A bolgár hadjárat, a Szent György-ereklye megszerzése épp úgy valós történelmi háttérrel bír, mint Ajtony önállósulási törekvései (illetve önállóságának megőrzési kísérlete) és bukása. A közismert, de inkább legendának tűnő fordulatokat is kerültem (mint Csanád vezér átállása és a kivágott nyelves eset). Természetesen a hiteles források hiányát nem tudtam kipótolni és a sokszor egymásnak ellentmondó elméletek között is választanom kellett (mint az Ajtony elleni hadjárat ideje), vagy Imre herceg halálának körülményei. Azt próbáltam itt is követni, amit a Koppány-regényben: a források hiánya (itt: a fiktív szereplők mozgatása) miatt olyan regényt szerettem volna írni, ami ha nem is tudja betölteni az „így volt” küldetését, ne mondjon ellent az ismerhető dolgoknak és váljon „akár így is lehetett”-é.

Honnan jött az ötlet, hogy Koppány fiairól írj?

A Koppány-regényhez eredetileg nem terveztem folytatást. A címszereplő sorsa ismert, a regény végén meghal, amiért küzdött, összeomlik, ez a történet így kerek. Legalábbis így gondoltam az elején. De mikor a regény utolsó harmadát írtam, rájöttem, hogy a látószög ennél már jóval tágabb és már nem csak Koppány történetét írom, hanem azokét is, akik mellette vagy vele szemben állnak. Az ő szálaik nyitva maradnak, elvarratlanul a végén és bár semmiféle egyeztetést nem tettem még az esetleges folytatással kapcsolatban, a végső csata előtti részbe beleírtam egy jelenetet, ahol Koppány Gecse bőre bízza Vászolyt és a két meg nem született gyermekét. Ahogy a történetben, így a kiadásban is Koppány fiai nem tervezett gyermekek. Végül, az első rész fogadtatását látva kiadói kérésre készült el a második, így mégis több részes regény lett belőle.

Miért nem szerepel egyik regényben sem Koppány lánya, Réka?

Réka nem történelmi karakter, hanem az általam is nagyon szeretett és (még kazettaként) rongyossá hallgatott István, a király rockopera kitalált szereplője. Több helyen találkoztam azzal, hogy valami miatt történelmi ténynek vélik, hogy Koppánynak ő volt a lánya, nevesített feleségei és bizánci kereszténysége mellett. Ezek mind az István, a királyból származnak. Bár néhány áthallott mondat erejéig tiszteletadásként megidézem a Koppány regényben a rockoperát, Rékát, mint szereplőt nem akartam átvenni. Hát ezért nem szerepel egyik regényben sem Réka.

Van még egy rész Koppány és fiai történetéből? Lesz harmadik kötet?

A Koppányhoz hasonlóan a Koppány fiai vége is nyitva marad, bár ez valahol minden történelmi regénynél így van, hiszen tudjuk, sok minden más következett még az ábrázolt események után. Ez a regény Imre herceg halálával és a Vazul-fiak menekülésével zárul, akik megfordulnak majd pár helyen, mielőtt visszatérnének. De ha ez egy regényem témája lesz majd (és nagyon szívesen megírnám, mert érdekes, fordulatokkal és szenvedélyekkel, tragédiákkal teli korszaka a történelmünknek), akkor az az Árpád-házi királyokról és családtagjaikról tervezett sorozatba fog belesimulni. Ha megvalósul, akkor a Koppány-regény is ennek a sorozatnak egy részévé válik majd, a Koppány fiai pedig egy oldalhajtássá. Az Álmosról szóló nagyregény kéziratát nézem most át és ha rajtam múlik, időrendben haladok majd, ezért Vazul fiai egy darabig még a hegyek között eltűnve maradnak.

Cs. Szabó Sándor: Koppány – a lázadó vezér (GoldBook, 2019)

Cs. Szabó Sándor: Koppány fiai (GoldBook, 2020)