A Budapesti Torna Club magalakulását követően meg is nyerte az első két élvonalbeli szezont, de ezt követően már egyre távolabb kerültek az aranyéremtől, és végül megszűntek.

Maga a Budapesti Torna Club 1885-ben jött létre, de 1887. február 7-én – mint az ország első futball csapata – megalakult a labdarúgócsapatuk. A klub elnöke Ottó József lett, aki emellett alapító tagként vett részt, az Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottság munkájában (ez volt a Magyar Olimpiai Bizottság elődje). Első edzésükre másnap, február 8-án került sor a Millenáris pályán. A csapat születésében még három másik személy is közrejátszott: Stobbe Ferenc, Iszer Károly és Ray Ferenc. Iszer játékosként jobbhalf-ot játszott, és ő szervezte meg az első nemzetközi mérkőzését a klubnak, amelyet az év október végén játszottak az osztrák Wiener Cricketer und Football Club ellen. A mérkőzés nagy hatással volt a többi atlétikai és sportklubnál és olyan futballszakosztályok kezdtek létrejönni, mint a Ferencváros és az Újpest.

A labdarúgást Magyarországon Ray Ferenc és Stobbe Ferenc ismertette meg a BTC tagjaival. Stobbe kapusként, illetve amolyan mindenesként hirdette az akkor még új játéknak számító labdarúgás népszerűsítését. Stobbe (aki később a válogatott szövetségi kapitánya is lett) tartotta az első edzést, és a labdarúgás szabályait is ő fordította le angolról a játékosoknak, valamint az ő felkészültségének hála, egy nappal az alapítása után, már le is játszhatta első meccsét a BTC. A sheffield-i mintának megfelelően, házon belüli összecsapás volt: a Millenáris pályán, Ray Ferenc vezetésével zajlott az összecsapás, az egyesület tornászaiból, atlétáiból, úszóiból és kerékpárosaiból verbuvált két csapat között. Ray Ferenc svájci tanulmányaiból hazatérve hozott magával futball labdát. Ezen kívül, az 1901. február 17-én lejátszott első bajnoki mérkőzésen ő szerezte az első gólt, majd Róka János mesterhármasával végül 4:0-ra nyertek a BSC (Budapesti Sport Club) ellen.

Az 1901-ben elindított első, majd a következő évi második élvonalbeli bajnokságot is megnyerték. A bajnokság gólkirályát, Manno Miltiades-t is ők adták, de a sport minden formájáért rajongó, és később az első olimpiai aranyunkat szerző úszó, Hajós Alfréd is játszott a csapatban. Balösszekötőként, hat év után ugyan felhagyott a labdarúgói pályafutással, de később bíróként és a válogatott szövetségi edzőjeként is dolgozott a futball területén.

Manno Miltiades

Gyakorlatilag ez a két arany jelentette a csúcsot, mert a következő években az MTK és a Fradi kezdte begyűjteni a bajnoki aranyakat, ráadásul két szezonban (1905 és 1906/07) nem is indítottak csapatot, de az ezerkilencszáz években még egy ezüst- és három bronzérmet még össze tudtak kaparni. A kiesés az 1924/25-ös szezonban be is következett. Az akkor már 12 csapatos bajnokságban az utolsó helyen búcsúztak az első osztálytól. Amikor 1926-ban bevezették a profizmust, a BTC már csak az alacsonyabb osztályokban szerepelt, amatőrként.

A megszűnés végül 1945-ben bekövetkezett, de 55 évvel később megpróbálták feléleszteni a gárdát. Az NB III-ból kiesett Rákosmenti TK jogán a 2000/2001-es kiírásban BTC-Rákosmente néven indult a BLSZ I. osztályban a csapat, amely előbb az NB III-ba, majd onnan egy évvel később – a Duna-csoport megnyerésével – az NB II-be jutott fel, ám aztán „leköltözött" Ózdra, átadta a jogot az Ózdi Kohásznak, így BTC-ként ismét megszűnt.