2020. ápr 05.

Mit is gondoljak? - Húsvét a koronavírus idején

írta: Suggestina
Mit is gondoljak? - Húsvét a koronavírus idején

Ismerjük mind a történetet. Jézus Jeruzsálembe vonulását, az utolsó vacsorát, Júdás árulását, Poncius Pilátust, a töviskoronát, a megfeszíttetést, a feltámadást.

Miről szól ma a húsvét?

Ebben a megváltozott időben, amikor a világot kiforgattuk a négy sarkából. Egyik pillanatról a másikra változtak meg a hétköznapjaink. A munkánkat, a tanulmányainkat, a társas kapcsolatainkat kellett átvinni az online térbe. Ott létezünk tovább. Már eltelt pár hét az első ijedtség után, kezdünk talpra állni. Tovább kell élni a mindennapjainkat, még ha ezek teljesen máshogy teltek el egy hónappal ezelőtt. Talán akkor volt pár különleges tervünk a húsvéti ünnepekre. Egy csodás kirándulás, meglátogatni a nagyszülőket, húsvét hétfőn locsolkodás. Hogyan változott meg az értékrendünk, ha ma már mindezt nem lehet? Közelebb kerültünk a hagyományainkhoz, vagy eltávolított minket? A rohanó, dolgos hétköznapok most sok ember számára átalakultak. Talán jut idő az elcsendesedésre, elmélkedésre. Megváltozik az ünnep jelentése? Összekovácsol, vagy még inkább kirekeszt?

Emlékszem, kicsi gyerekként nagyon szerettem a húsvétot. Már nyíltak a gyönyörű tulipánok nagymamám kertjében. Nálunk a szokás úgy tartotta, hogy a nyuszi hozza az ajándékot, ezért húsvét napján a nyuszifészket kerestem. Benne sok apró nyuszi csokitojás, cukorkák. Ha nem voltam elég gyors, akkor a skót-juhászunk képes volt megelőzni és feltúrni a fészket. Gyönyörű napsütés, csodálatos illatok, a vadgalambok búgása. Így él az emlékezetemben, ha a húsvétra gondolok. Húsvét hétfőn a locsolkodókat vártuk. Festettünk tojást, készítettünk valami apróságot. Sokszor olyan korán érkeztek a locsolók, hogy még pizsamában fogadtam őket. Amikor nagyobbacska voltam, akkor lovaskocsival, zenével, szódával jöttek locsolni.

A felnőtt élet megváltoztatta az ünneppel való kapcsolatomat. Sokszor dolgoztam az ünnepek alatt, így jóformán el is felejtettem, hogy készülni kellene. Inkább teher volt. Valami, amivel foglalkozni kellett volna a mindennapos problémákon túl.

Kifejezetten nagy kihívást, bosszúságot jelentett akkor, amikor elkezdtem az életmódváltást. Követtem egy nagyon jó, de nagyon szigorú étrendet, amibe sem a sonka, sem a kalács nem fért bele. A süteményekről ne is beszéljünk. Így inkább elkerültem az egész ünnepet, hogy ne essek kísértésbe, és ne törjem meg az életmódváltásom folyamatát. Később megtanultam, hogy bizonyos ételeket el lehet készíteni úgy is, hogy az illeszkedjen az étrendembe. Így maga az ünnep minden bájával, szokásával lassacskán elhalványult.

Számos hagyományunk van, ami a húsvéthoz kapcsolható. Általában a paraszti, földműves világhoz köthető. Az ébredő természetet, a megújulást, a termő földet, a növények rügybe fakadását élteti. Az ember és a természet kapcsolatát. A szokásaink zöme a földhöz, a vízhez, az élelemhez köthető.

A húsvétot megelőző böjt negyven napig tart. A lelki és testi megtisztulást szimbolizálja. A keresztény hagyomány szerint Jézus negyven napi pusztai böjtjét jelenti. Bár, ha böjtről van szó, akkor általában valami modern dologra gondolunk, ami eszement elvárásokat takar. A nagyböjt alatt hagyományosan kerülték a húsfogyasztást, a zsírt, zsíros ételeket. Ekkorra már friss zöldség nem sok maradt, csak azok a gyökérfélék, amik átteleltek a pincében. Az étrend többnyire ezekből, és hüvelyesekből, babból, borsófélékből, lencséből állt. Bár kevesen tartják a nagyböjtöt hagyomány szerint, az időszakos böjtölés (intermittent fasting, IF) nagyon népszerű az életmódváltók körében. Az IF-nek több változata ismert, legnépszerűbb a 8/16-os variáció. Ennek lényege, hogy 8 óra áll rendelkezésre, amikor étkeznek, például reggel 10 óra és délután 4 óra között. Ebben az időszakban kell elfogyasztani a napi szükséges táplálékot. Léteznek extrémebb változatai is.

Nagyszombaton ért véget a böjt, ekkor ettek először húst. A télen levágott disznó húsát ették, amit addig füstöltek, szárítottak. A böjt idején tilos volt a bál, a mulatság. Egyszerűbb ruhákba jártak. Húsvét vasárnapjára öltöztek szép ruhába, és ünnepeltek.

Sajnos egyik nagyszülőm sem él már, és locsolóim sincsenek. Elhallgatott a zene, elmúlt a tánc. Nem vagyok már gyerek, és a nyuszi csokitojást is legfeljebb akkor enném meg, ha cukormentes lenne. Nem utazhatunk el a tágabb rokoni kört meglátogatni. Nem jelentheti ugyanazt az ünnep, mint régen. Viszont ünnepnek maradnia kell. Nem csupán azért, mert munkaszüneti nap lesz, és nem kell dolgoznunk aznap. Nem azért kapjuk azokat a napokat, hogy otthon flexeljünk, fát fűrészeljünk, légkalapáccsal felverjük a betont. Sokkal régebbi, ősi, kódolt szokásainkat kell feleleveníteni. Köszönteni a tavaszt, köszönteni a sarjadó életet, a megtisztulást. Köszönteni a feltámadást, a jó egészséget. Időt adni magunknak arra, hogy befelé forduljunk, elcsendesedjünk. Lehetőség arra, hogy megismerjük önmagunkat. Ha jobban belegondolunk, akkor érdekessége a vírus miatt kialakult helyzetnek, hogy akaratlanul is visszatértünk régi szokásainkhoz. Hiszen nem járunk el otthonról, nem ünneplünk, nem tartunk esküvőket, bulikat. Talán jobban oda tudunk figyelni az étkezéseinkre, és nem csak bekapunk pár falatot rohanás, munka közben. Magunknak sütjük a kenyeret, a kiflit. Felértékelődött a természet, a csodálatos napsütés, a zöldellő fák, a virágzó növények. Elkezdtük értékelni a szépet, a csendet, a természet hangját. Több időt töltünk egyedül az erdőben, a határban sétálva. Meglátjuk a figyelő őzet, az ugró nyulakat. Elolvashatjuk azokat a könyveket, amik régóta porosodnak a polcon várva a szebb napokra. Kimentünk a kertünkbe és a virágok mellé veteményest is ástunk. Újra meséltünk egymásnak. Lecsendesedtünk, elkezdtük a szépet tényleg megélni.

Szólj hozzá

média húsvét ünnep vírus táplálkozás betegség egészség életmód fertőzés szokások prevenció étrend hagyományok egészséges életmód életmódváltás ünnepnapok közösségimédia testéslélek mit is gondoljak