Louis C.K. a Madison Square Gardenben lép fel 18 ezer ember előtt január 28-án, szombat este (magyar idő szerint vasárnap hajnali fél kettőkor), és potom 25 dollárért élőben lehet streamelni a weboldalán, ahol utána még két hétig lesz elérhető a közvetítés felvétele.
Szerencsére meg tudom válaszolni azt a kérdést, hogy érdemes-e megnézni, mert tavaly júniusban láttam ezt az előadást (pontosabban ennek az előadásnak a júniusi állapotú verzióját) Rómában. A rövid válasz az, hogy igen.
A hosszabb is ugyanez. A legutóbbi specialjéről, a Sorryról azt írtam ugyanitt napra pontosan egy évvel ezelőtt, hogy a „’régi’, kötéltáncos CK helyett ez a mostani mintha egyelőre megelégedne azzal, hogy a közönsége visszafogadta, hogy újra több ezer ember előtt léphet fel, és ezt a kegyelmi állapotot nem akarja kockáztatni”, de az előadás „záró blokkja, ahol levezeti, hogy miért jó a halál meg a genderfluiditás, és összehasonlítja a régi melegeket a mostaniakkal, nyomokban már a ’régi’ Louie-t tartalmazza, úgyhogy van remény az igazi visszatérésre.”
A javuló trend folytatódik, az új CK-anyag pont annyival erősebb a Sorrynál, amennyivel a Sorry volt a 2020-as Sincerely Louis C.K.-nél. Rómában is egy negyedórás helyi blokkal nyitott, kifejtette többek közt, hogy milyen hatékonyságbeli különbségek vannak a meleg és a hideg éghajlaton élő népek közt, és a római pincéreknek is odaszúrt egyet. (Előzőleg Milánóban és Spanyolországban lépett fel, úgyhogy lehetett egy kis ideje lecsiszolni a mediterrános poénokat.)
A több mint egyórás anyagban nem volt átívelő szál, hacsak a korábbiaknál is depresszívebb témákat nem tekintjük annak. Kifejtette, hogy miért jobb árvaházban felnőni, mint családban, elpanaszolta, hogy nem nagyon akar az apja meghalni (az anyja haláláról a Sincerely Louis C.K.-ben mesélt, egész más hangnemben), aztán az öngyilkosság ellen és mellett hozott fel érveket. Az est legzseniálisabb és legsötétebb poénja itt hangzott el.
Külön blokkot kapott a vallás, hosszasan elemezte a katolikus bűntudat természetét, aztán bizonyítékokat sorolt arra, hogy Jézus tulajdonképpen elég nagy szemétségeket is csinált. És láthatóan nagyon örült neki, hogy mindezt épp Rómában mondhatja el. A végén moralizált egy sort arról, hogy a gyilkosság megítélése mennyire érthetetlenül szubjektív, és a kidolgozottságát és a szellemességét illetően ez a blokk a már tényleg bármelyik klasszikus CK-specialbe befért volna.
Amiben más ez az anyag, mint az előzőek, hogy még sötétebb és még depresszívebb. A „régi” Louie sem arról mesélt a színpadon, hogy mennyire szépen csicseregnek a madarak az ablakában, és milyen harmonikus a kapcsolata a feleségével, hanem főleg magát ostorozta (meg leseggfejezte a kétéves kislányát), de akkor is áradt belőle az energia és az életkedv. Az új Louie fáradtabb, rezignáltabb, nihilistább (és talán bölcsebb is), és nem is nagyon lehet eldönteni, hogy ez a színpadi játék része, vagy tényleg ez tükrözi most a legjobban a hangulatát.
Szombat este / vasárnap hajnalban mindenki eldöntheti magának. (Vagy majd áprilistól, amikor kijön a letölthető special is.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.