Romokban a férfi utánpótlás

Ma lezárult a fiú U16-os Európa Bajnokság, pontosabban a futottak még kategória, tehát a B divízió, ahol 16 csapat közül a magyar a 14. helyet csípte meg. A 13. helyért játszott meccsen 30 pontos zakót szenvedtünk el a finnektől. Azoktól a finnektől, akik finoman szólva sem nevezhetők kosárlabda nagyhatalomnak.

Az U20, az U18 és az U16 is csúfosan leszerepelt, még a saját k.rva gyenge divíziójukból is egyértelműen lefelé lógtak ki. Ne feledjük a B divízió 16 csapata valójában Európa 17-32 legjobb, vagyis inkább legrosszabb csapata, hiszen az A divízióban játszik a 16 legerősebb válogatott.

Az U20 a 14. lett, lemaradva Albániától, Grúziától, Izlandtól vagy az Észtektől.

Az U18 a 15. helyet csípte meg, őket olyan kosárlabda „nagyhatalmak” előzték meg, mint Észak-Macedónia, Grúzia, Izland vagy épp Bosznia.

Az U16 pedig szintén a 14. helyen végzett.

u16-e1566052182484.jpg

Borzalom, akinek ehhez köze van, mondjon le. 9 éve a TAO révén dúskál a pénzben a sportág, és a csapatok, az utánpótlásedzők illetve a szövetség erre volt képes. Olyan mélyen van a magyar férfi kosárlabda, amilyen mélyen, talán még soha nem volt. A felnőtt bajnokságban játszó magyar játékosok vészesen öregszenek, az utánpótlásból pedig ezek a srácok érkeznek, akik mondjuk ki: nem tudnak kosárlabdázni. Kár szépíteni, fizikálisan, taktikailag, technikailag, fejben is behozhatatlan hátrányuk van a vetélytársaikkal szemben. Erről persze nem feltétlenül a játékosok tehetnek (habár senkinek nem lenne tilos pluszban fejlesztenie magát, vagy legalább kondiba eljárnia) hanem inkább az edzők, a csapatok és az MKOSZ. Én magamat laikusnak nevezem, de már évek óta minden létező fórumon felhívom a figyelmet arra, hogy ebből óriási gond lesz. Hogy kezdjünk el edzőket fejleszteni, hogy küldjük el őket külföldi tanulmányi útra (de ne nyaralni!), hogy vegyünk példát például a szerbekről, horvátokról, szlovénokról, hogy ők mit és hogyan csinálnak máshogy, hogy tanuljunk a nálunk fejlettebb kosárlabda-kultúrájú országoktól, hogy ne féljünk tanulni. Mert van hova fejlődnünk, sőt talán mondhatom, hogy innen tényleg csak felfelé vezet az út, a gödör legmélyén vagyunk, ott ahonnan már nem lehet lejjebb esni. Gyakorlatilag fiú utánpótlás szinten nem nagyon találunk nálunk szarabb válogatottat, egyik korosztályban sem.

Pénz dögivel van az utánpótlásban, jó lenne ha nem a klubvezetők nyaralására, az ötödik légiósra, új iphonera költenék a csapatok a TAO-t, hanem például arra, hogy a mostaniaknál jobb, sokkal jobb edzőket nevezzenek ki az utánpótlás csapatok élére. Valahol, valamikor muszáj lesz elkezdeni. Az NB I A csoportjában játszó meghatározó magyar játékosok többsége bőven elmúlt 30, örökké nem fognak játszani. Most kijelentem, hogy hosszútávon az a csapat lesz sikeres, ahol rájönnek arra, hogy baszottul fontos a minőségi utánpótlásnevelés házon belül, és képesek lesznek A csoportos szintű játékosokat hozni házon belülről. A Falco éppen annak köszönhetően lett bajnok, hogy az öt légiós mellé képesek voltak két saját nevelésű klasszist a keretükben tudni. Az a csapat aki a jövőben csak az 5 légiósra fog alapozni, nem lesz sikeres. Az a csapat fogja uralni a bajnokságot, ahol a légiósok mellett lesz pár Váradi és Perl szintű játékos. Ahhoz viszont óriási változásokra lesz szükség. Én a humán állománnyal kezdeném…