Sport, adat, elemzés: sportadat-elemzés

Sport Data

Sport Data

Hogyan (ne) értelmezzük a mérkőzés statisztikai adatait...

2018. november 19. - u1sd

A sportadat-elemzés nem speciális tudás abban az értelemben, hogy minden szervezetnél, ahol a teljesítményt mérik - és legalább közepes vállalkozásoknál, kormányzatnál ez biztosan így van - vannak hasonló mutatók, kizárólag a mögöttes tartalom, a nézőpont lehet más és más, meg nyilván, amit konkrétan mérünk. A számok értelmezését sokan magától értetődőnek veszik, és légből kapott, ha úgy tetszik intuitív módon értelmezik azokat. Sok esetben tényleg csak az a lényeg, hogy a véleményünket igazolják. Pedig ha értjük, sőt, megértjük a mérés célját, körülményeit és menetét, akkor teljes másképp is vélekedhetünk az értékekről. Az alábbiakban pár ilyen, a médiában gyakran előforduló tévhitet mutatunk meg.

eredmenymutatok_proc.jpg

A helyzetek száma

A mérkőzések után gyakran halljuk az edzőket, hogy ki volt a jobb a helyzetek(!) alapján. Hogy mit nevezünk helyzetnek, mindig szubjektív. Van olyan sportanalitikai cég, akinél a "helyzet" fogalma a gólszerzés céljából ellőtt labdát, van ahol a 16-osra bejátszott labdát értik, vagy ezek összegét. A legtöbb esetben azonban a helyzet az, amit a mérkőzésre kiküldött kézi annotáló annak lát. Többnyire ő a hazai csapat szurkolója is egyben, tegyük hozzá.

Elemzési szempontból, mindig vannak ún. KRI (Key Result Indicators, magyarul kulcsfontosságú eredményjelzők) - azaz sikermutatók, valamint RI (eredményjelző) mutatók, amiket célszerű "részsikermutatónak" nevezni. A "helyzet" lehet egy részsikermutató, ami mutatja a felek közötti aránytalanságot, de a mérkőzést mégiscsak gólra játsszák, azaz a magasabb RI érték semmilyen formában sem írja felül a KRI értékeket. Más példával élve: ha egy tanuló színötös az általános iskolájában, de az összes gimnáziumi felvételi vizsgán megbukik, akkor sokat nem érünk a részsikerekkel. Azaz nem a csatá(ka)t, hanem a háborút kell megnyerni.

Másik oldalról, ha a KRI értékünk egyforma - például nem lőtt egyik csapat sem gólt -, akkor a részsikerek száma pontosan nem mond semmit. Két felvételt nem nyert diák között tényleg döntene az, hogy kinek volt korábban több ötöse az iskolájában? Aligha. Már csak azért sem, mert hogy pl. hányszor jutott be a labda a 16-osra megjátszható módon jelezhet taktikai megfontolást is, pl. zártabb védekezést, de jelezheti a védelem hiányosságait is. "Jobb csapatot" önmagában biztosan nem jelez.

A futott kilométerek rejtélye

Közvetítésekben gyakran előfordul, hogy a kommentátor szerint egy-egy középpályás milyen sokat futott, dolgozott, mert lám X kilométert tett meg. Nos, azt a fizikai rejtélyt, hogy a távolság dimenzióban megadott szám hogyan tud sebességet, sebességtartományt mérni, sosem fogom már megérteni. Ahogy azt a meglepetést sem, amikor felfedezik, hogy az ellenfél is futott annyit egy mérkőzésen. Pedig logikusan, ha az egyik csapat nem akar csak az öröm kedvéért rohangálni a pályán, akkor nyilván a védekezésnek is le kell követnie a támadó csapat mozgását. Ha nem teszi, azaz a szám összegszerűen lényegesen különböző a két csapat között, na, az a jelzés értékű. A megtett út azonban várhatóan mindkét csapatnál ugyanannyi lesz, illetve pár dolog módosíthat még. A bedobások, a szögletek száma befolyásolja az egyensúlyt, hiszen csak az egyik csapat játékosa megy ki a pálya szélére és vissza. A kapusok is különbözhetnek csapatonként attól függően, hogy milyen mélyen avatkoznak be a játékba. Sőt, a tapasztalataink a kommentátori megállapítás ellenkezőjét szokták igazolni, azaz aki sok utat tesz meg, jellemzően nem sokat fut.

A labdarúgásban a játék célja az ellenfél kapuja elé kerülve a gólszerzés. Ha a pályát a két kapu közepe közötti egyenes mentén értelmezzük, akkor a csapatok ezen egyenes mentén rendre jobbra-balra mozognak, jellemzően együtt. Nevezzük ezt az egyenest kapuegyenesnek. Akármilyen gyors is valaki egy kapuegyenes mentén, a csapat többi tagjának utol kell érnie előbb-utóbb. Az ellenfélről nem is beszélve, azaz a kapuegyenes mentén megtett út a mezőnyjátékosokra vonatkozóan nagyjából egyforma. Ha ezen az egyenesen a megtett út a csapatrészek, játékosok között nagyon eltérő, akkor beszélünk szétszakadt pályáról. A pályán megtett út mitől lehet több valakinél, ha a kapuegyenes az út nagyjából egyforma? A keresztmozgásoknak köszönhetően, hiszen ha valaki a kapuegyenesre merőleges fut, akkor a kapuegyenesen megtett távolság 0, miközben rengeteg utat tett meg valójában valaki a pályán. Az oldalirányú mozgás nagyon-nagyon ritkán gyors, hiszen a védők jóval kevesebb energiával ugyanúgy lefogják a támadást, így hosszú távon energiapazarlás, azaz értelmetlen lenne. A mérkőzésen egy-egy szituációban lehet ennek jelentősége, a mérkőzés egészében azonban nem.

Mit jelez akkor a megtett út valójában? A keresztirányú mozgások mennyiségét, de nem mindig. A megtett út az iránnyal együtt kombinálva nyújthat vitatható információt arról, hogy mi a szerepe a játékosnak az adott pozícióban, mennyire vesz részt az oldaljátékokban. Például az ún. box-to-box, azaz a 16-osok között mozgó játékos sokat mozog, jellemzően előre-hátra. Védekező középpályás inkább oldalirányokban mozog sokat, illetve ez is alakzat függő, ebből sem vonnánk le messzemenő következtetéseket csak a számokat látva. Jelent-e a megtett út több "beletett munkát" a pályán? Egyértelműen sosem. 200 méter kocogás vajon több munka-e, mint 100 méter sprint után állva bevárni a 200 métert kocogót a célban? Mindenki döntse el maga.

 A lövések száma és a veszélyesség

A kapura való veszélyességet szokták a kaput eltaláló lövések számával is érzékeltetni. A kaput eltaláló, vagy egyáltalán a lövések száma azonban önmagában semmit nem jelent, kiragadva meg főleg nem. A Premiere League-ben az utolsó öt szezont elemezve megvizsgálták, hogy honnan indított lövésből született gól, az adatokat pedig összevetették, hogy honnan adtak le egyáltalán lövést. Ez alapján például kiderül, hogy az ötös és a kapufa vonalának találkozása a legveszélyesebb hely az ellenfél térfelénél, de itt is csak az esetek 8%-ban születik egyáltalán gól. Ugye, ez azt jelenti, hogy 12 lövésből 1. Ha a mérkőzéseken "elkövetett" lövések számát elosztanánk 12-vel, akkor a legtöbb meccsen jó, ha 1 feletti szám jön ki, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az honnan történt, vagy milyen sebességgel érkezett.

Mit mér a lövések száma? A  befejezettnek akciókat, ami a védelem sikertelenségi mutatója. Csak játékmodortól függően lehet a támadások sikerességi mutatójának tekinteni. Egy japán csapat például sosem próbálkozik nemzetközi szinten a 16-osig eljutni, 22 méterről már lőnek, azaz a lövések száma magas lesz. A távolsággal a szerezhető gólok száma azonban várhatóan csökken. Nálunk a labdarúgás mellett a vízilabdának is nagy hagyományai vannak, sokszor centerezzük be a labdát a 16-oson belülre, cserébe elmarad a lövés többnyire, hiszen van hol elakadjon a labda. Ha egy csapat góllal, gólokkal vezet és kifejezetten a védekezésre fókuszál, nem is próbál meg az ellenfél kapujáig utána eljutni, nyilvánvaló alacsony lesz a lövéseinek a száma. Viszont győz. A lövések száma egy többségében döntetlen, mindkét fél által megnyerni kívánt mérkőzésen a taktika megválasztásának jóságát mutatja a támadó oldalról, hiszen ekkor a kevés lövés azt jelenti, hogy a támadási taktika, vagy a játékosok, azok szerepe nem volt megfelelően megválasztva, azaz az elvárás és a képesség nincs összhangban. Egyéb esetben azonban a támadási szándék fokmérője lehet, nem több, nem kevesebb. Vagy tényleg osztálykülönbségek van a csapatok között, de ez azért igen ritka.

A jelenlegi címvédő MOL Vidi esetében a kapura lövések száma a Mezőkövesd (3. mérkőzés), a Paks (12. mérkőzés), és a Honvéd (5. mérkőzés) ellen a legalacsonyabb (5, 10, 10). Szerzett gólok a mérkőzéseken, ebben a sorrendben: 4, 3, 3. Ráadásul a gólok a mérkőzések elején születnek. Legtöbb kapura lövése a Vidinek a PAFC (7. mérkőzés, 19), az FTC (6. mérkőzés, 18) és a Mezőkövesd (13. mérkőzés, 18) ellen volt, de góljainak száma rendre: 1, 2, 0. Egyiken sem vezetett tartósan a MOL Vidi. És igen, van, amikor osztálykülönbséget jelez: MOL Vidi - Kisvárda (1. mérkőzés), 22 lövés 4 gól - a védelem teljes csődje (nem a támadás jósága).

 A sikeres passzok száma

Az átadások és a sikeres átadások száma a közvetítésekben a nap fénypontjai, nagyon szeretem ez mutatót. Kielégítik a nézőket azzal, hogy újabb - látszólag releváns - számot látnak, a közvetítőt, hogy van miről beszélnie, és a technológiai szakembert is, mert tud valamilyen adatot adni, amitől az ügyfél boldog. Utóbbit nem becsülöm le, ez néha tényleg katartikus élmény. Ugyanakkor önmagában semmit nem jelent. Valójában dekorációs célokat szolgál, mint a műnövény a mellékhelyiségben, ugyanis az összes olyan kapcsolódó adatot elhallgatják - mert nehéz naprakészen, élő adásban átadni -, amellyel összevetve hordozna is információt.

A passzok száma definíciója cégenként, de néha csapatonként is eltérő, ne lepődjünk meg, ha két cég teljesen más számot ad meg egy mérkőzésre. Fogalmilag nem könnyű eset, hiszen nem szerepel a szabálykönyvben a passz fogalma, ezt a környezet a maga látásmódja szerint alakította ki. Csak hogy érthető legyen a probléma, egy rossz beadás, amely a kapu felé csavarodik passz-e vagy inkább lövés? Egy előre vágott labda, kirúgás, bedobás, szabadrúgás, szöglet passznak számít-e? A szöglet például azért is furcsa jószág, mert ha gól lesz belőle, akkor van, aki gólpasszként könyveli, de passzként például nem. A sikeres passz sem egyszerű, de általában játékmegszakítás nélkül a csapat játékosa után a csapat másik játékosa birtokolja a labdát definíciót szokták rá alkalmazni. Vegyük észre, a definíció szerint nem kell hozzá a tudatosság, azaz független attól, hogy a szándék mi volt. A sikeresség kérdése azonban ott is felmerülhet dilemmaként, amikor eljut a labda a másik játékosig, de onnan például az oldalvonalon kívülről kerül. Ez most technikai hiba vagy sikertelen passz!? Most az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy értjük mi a passz és a sikeres passz fogalma, hiszen a legtöbb szurkoló is így gondolja.

Mit mér a passzok száma tehát: hány átadást indított egy csapat - bármi legyen is az -, és a sikeres passz az, hogy hány jutott el a címzetthez. Például a védők hátul járatják a labdát kézilabdához hasonlóan, akkor a passzok és a sikeres passzok száma is nő. A passzok túlnyomó többsége (80-95% között mozog) kifejezetten így keletkezik. Van ennek jelentősége!? Szerintünk nincs. Az a játékos, akinek az átadásainak 97%-a sikeres, biztosak lehetünk abban, hogy alibizik, csak biztos helyre passzol. 90%-ban jók a passzai egy játékosnak sem nagyon informatív az irányok nélkül. A passzok hány százaléka megy "előre", pontosabb előre hány métert tesznek meg ezek a passzok átlagosan, az nem derül ki. Sem az, hogy ezek az előrejátszott labdák közül mennyi a sikeres. Vagy az, hogy a támadó harmadban, például a kapu alapvonalától 25 méteres távolságra levő tartományban hány sikeres átadás van, amely leginkább a csapatösszhangot, helyezkedést méri, mint magát a technikai jóságot, játéklátási módot. Valójában ezek a jó mutatószámok, nem az összes (sikeres) passzok száma.

Amit szabad a számoknak...

A számok értése és az értelmezése nem azonos képesség. Érteni kell a játékhoz, de a számokhoz és a keletkezésének körülményeihez is. Egy-egy műsorban fontos, hogy a hallgatóság számára értelmezzék a számokat, ugyanakkor a nem szakszerű értelmezés leginkább azt jelzi az avatott fülek számára, hogy a szakkommentátor pont szakmailag felkészületlen, vagy nagyjából arra képes, mint a jól felkészült riporter, ami amúgy nem kevés. De az különösen elgondolkodtató, amikor ez a szakkommentátor egy, a legmagasabb szinten jegyzett licenccel rendelkező edző is egyben. Hogyan készítheti fel így a csapatát a mérkőzésekre? Hogyan lehet egyáltalán így képes megérteni a modern labdarúgás valódi mozgatórugóit, vagy fejlesztenie magát!? A számok bármit jelezhetnek, a szavak viszont nem. Tegyük tisztába, legalább a szakma számára a fogalmakat és azok jelentését, vagy alkalmazzanak a csapatok, edzők valakit, aki érti is, mit jelentenek a számok.

süti beállítások módosítása