Korrekt életrajz. A királyi szappanoperában Katalin a kedvenc szereplőm, mert ő a legkiegyensúlyozottabb szerintem az uralkodó családban. A világgal együtt én is szurkoltam neki, hogy kigyógyuljon a rákbetegségéből, és bár nem igazán érdekel a divat, ha róla jelenik meg valamilyen hír, biztosan megnéztem, hogy milyen ruhát visel. Persze nem csak divatikon, hanem egy nagyon keményen dolgozó és megbízható hercegné, aki mindig eleget tesz a kötelességének, miközben a családja a legfontosabb a számára. Polgárlány, aki szállította nekünk a tündérmesét, mert őt valóbban elvette a királyfi, és három gyönyörű gyermeket nevelnek példás egyetértésben. Nyilván mi csak az idealizált képet kapjuk erről a látszólag tökéletes családról, és az igazi Katalin csendben megbújik a nagy királyi felhajtás mögött, én pedig erre voltam igazán kíváncsi, ezért olvastam el ezt a könyvet. Nos, egy korrekt életrajz lett a jussom, amelyben minden közismert részletet megkapunk a gyerekkortól az egyetemista éveken keresztül a mesés esküvőn át a betegségig, és jó néhány apróságot megtudhatunk a hercegnéről, de úgy érzem, csak annyit, amennyit láttatni szeretne, nem többet. Nem mondanám unalmasnak, mert tényleg korrekten leír róla mindent a szerző, de valahogy hiányzik belőle az a tűz, ami szerintem megvan Katalinban. Mivel elég régen követem a királyi család eseményeit - nem véletlen, hogy a Korona című sorozat nagy kedvencem - , ezért túl sok újdonsággal nem szolgált ez a kötet, azonban mindent egy helyen megkaptam a hercegnéről, és kicsit fellebbentette a fátylat arról, hogy milyen is ő valójában, de csak egy kicsit. Itt nincs helye bulvárnak, ezt a könyvet egy királyi tudósító írta, naná, hogy csak a szép és a jó került bele, nyilván nem ennyire tökéletes Kate Middleton, de legalább végigkövethettük, hogyan lett a középosztálybéli lány a királyi család tagja, miként tanult bele szerepébe, amelyet a maga képére formált. Elsősorban rajongóknak ajánlom ezt a kötetet, de mindenkinek, aki kedveli a walesi hercegnét, nem fog csalódni benne.
Tavaly jelentett be az udvar, hogy Katalin rákbeteg - akárcsak a király -, ma már tudjuk, hogy erősen a gyógyulás útján jár -, ezért visszavonul a szerepléstől. A hiánya döbbentett rá mindenkit arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a királyi családban, ki gondolta volna, hogy az egykoron szerető polgári családban nevelődő kislányból egykor mindenki által megbecsült hercegné lesz...
Katalin kiegyensúlyozottságának titka az, hogy boldog családban nőtt fel, édesapja, édesanyja és testvérei ma is mellette állnak, és mindenben segítik. Rendes kislány volt, rendben elvégezte tanulmányait, sportolt, tanult, majd elment a St. Andrew's Egyetemre, ahol találkozott Vilmos herceggel - igen, tudjuk, egy meglehetősen szexi ruhával hívta fel magára a figyelmét -, hamarosan összejöttek, mi több, össze is költöztek. Sokáig kellett várnia, amíg a herceg elhatározta magát, volt, hogy szakítottak, de végül győzött a szerelem, és Vilmos csak megkérte Kate kezét, aki természetesen igent mondott, és jöhetett az esküvő. Emlékszem, megnéztem a tévében, pedig hidegen szokott hagyni a bulvár, de olyan szépek voltak a fiatalok, és persze engem is elvarázsolt a tündérmese, látni akartam, hogyan veszi el a királyfi az egyszerű lányt. Aztán teltek az évek, jöttek szépen sorban a gyerekek, majd jött Meghan, aki egy rövid időre elvonta a figyelmet a hercegnéről, de miután Harryék kiléptek a királyi családból, ismét Katalinra és Vilmosra várt a feladat, hogy képviseljék a monarchiát. Ezt ők meg is tették, okosan használva a médiát, mindig keményen dolgoztak, de közben vigyáztak a magánéletük szentségére, de azt tudni lehetett, hogy abszolút hétköznapi módon nevelik a gyerekeiket, már amennyire a körülmények megengedik.
Katalint ma mindenki tiszteli és szereti, minden megjelenése stílusparádé, azonban ez nem mindig volt így, kezdetben bizony nem kímélte a brit média, elhúzódó párkapcsolata miatt Várakozó Katie-nek csúfolták, ma már tudjuk, milyen jól tette Vilmos, hogy hagyott neki elegendő időt arra, hogy megszokja a királyi családot és ezt az hóbelevancot, ami ezzel jár. Nem volt mindig könnyű az útja az esküvőig, sokáig kereste a számára megfelelő munkát, amelyet már megtalált, elkötelezetten végzi jótékonysági feladatait, elsősorban a gyerekekre koncentrál. három gyönyörű gyermek édesanyjaként őszintén szokott beszélni róla, hogy milyen nehéz a szülői feladat. A természetessége a legfőbb erénye, a nyugodtsága és a kiegyensúlyozottsága, rá mindig lehet számítani, királyi jelenség, mégis megmaradt a nép hétköznapi gyermekének, igyekszik az aranykalitkában minél normálisabb életet élni. Ma már stílusikon, pedig kezdetben nehezen találta meg saját magát az öltözködésben, mára már magabiztos és kiváló szónok, hosszú évek kitartó munkájával jutott el idáig, gondoljunk csak bele, milyen nehéz lehetett neki egyszerű polgárlányként beleszokni az udvari etikettbe. De megcsinálta, mára már mindenki elismeri az erényeit, a királyi család egyik legnépszerűbb tagja, férjével együtt sokat tesznek azért, hogy a monarchia modern vonalát képviseljék.
Bevallom őszintén, nem tudtam, hogy ennyire elkötelezett a gyerekekkel kapcsolatos jótékonysági munkája iránt, és azt sem tudtam, hogy ennyire őszintén vállalta, hogy milyen nehezen viselte a terhességeit és azt, hogy rögtön a szülés után a média rendelkezésére kellett állnia. Megőrzi a királyi méltóságot, mégis közvetlen maradt, óvja és védi a magánéletét, most is csak egy aprócska szeletébe nyerhettünk bepillantást, mégis úgy érezhetjük, jobban megismertük a hercegnét. Az útja csak látszólag volt egyenes, valójában nagyon is sokat kellett fejlődnie, mire megszületett a mindannyiunk által ismert szép és elbűvölő hercegné, aki szerető anya, gondoskodó feleség, és egyáltalán nem mellesleg a trónörökös neje, akiből egyszer királyné lesz. Elszánt, céltudatos, okos és intelligens, ő békíti ki a férjét és az apósát, férjével közösen ügyesen neveli a gyerekeit, ellátja hivatali kötelezettségeit, és közben megtalálta az egyensúlyt a munka és a család között. Tényleg nem sok újdonságot tudunk meg róla ebből a könyvből, de jó volt egy helyen látni az életútját, nem lehet ráunni a hercegnére, örülök, hogy meggyógyult, és újra elkezdte ellátni a feladatait, remélem, a jövőben is minél többször kerül a szemem elé a hírekben, immár nem a betegsége, hanem a királyi család teljes jogú tagjának kijáró médiafigyelem miatt.
8/10