Kiváló steampunk történelmi kalandregény. Bevallom őszintén, eddig még csak steampunk képregényt olvastam, ezért nagyon kíváncsi voltam, milyen lehet egy steampunk kalandregény, és nem csalódtam. Egyszerűen remek. Elsősorban a borítója fogott meg, ami nagyon mozgalmas és különleges, valamint eléggé összetett, ami egy nagyon érdekes történetet sejtet. Pontosan azt kapjuk, amit a borító ígér: izgalmas rejtvényeket és egy hatalmas kalandot, nem többet és nem kevesebbet. Talán az egyetlen hibája ennek a könyvnek az az, hogy túl sok benne a csavar. Hihetetlenül könnyen el lehet veszíteni a fonalat, amikor már azt hiszed, hogy mindent értesz, hirtelen jön egy újabb fordulat és te újra nem értesz semmit, és ez egy idő után nagyon frusztráló tud lenni. De összességében ez nem okoz óriási problémát, természetesen a legutolsó fordulat okozza a legnagyobb meglepetést, összeáll a sokszorosan szétesett mozaik, és még egy jó kis katarzist is kapunk mellé. A steampunk elemek - különféle szerkentyűk, gőzzel hajtott gépek, léghajók is hasonlók - nagyon vagánnyá teszik a történetet, különleges hangulatúvá teszik, és egy újabb dimenzióval mélyítik az amúgy is felettébb jól megírt sztorit. A karakterek árnyaltak, a cselekmény tökéletesen kiszámíthatatlan - csak az az egy  biztos, hogy semmi sem biztos - , ráadásul egy nagyon izgalmas nyomozásban vehetünk részt 1847-ben, hőseinkkel végigjárjuk szinte az egész országot földön, vízen és levegőben, miközben Attila sírját keressük. Igazi időutazáson vehetünk részt, meglátogatjuk nemcsak a korabeli Budapestet, hanem többek között Szegedet is, az izgalmas kalandok közepette bepillantást nyerhetünk a korszak hétköznapjaiba is. Meglepően sokféle téma kerül sorra, például a nők jogai, az, hogy nem járhattak egyetemre, vagy akár az, hogy egy szegény sorból származó fiatalembert mennyire nem fogad be magad közé az arisztokrácia, és megannyi komoly társadalmi kérdés, amelyről természetesen csak olyan szinten történik említés, ami még nem fekszi meg a gyomrot, hiszen egy szórakoztató kalandregényről van szó, nem drámáról. Elsősorban a történelem szerelmeseinek ajánlom, de mindenkinek, aki egy remek kalandra vágyik, amely garantáltan kikapcsolja a téli hétköznapok szürkeségéből.

Zólyomi András számára kiválóan alakul az este: úgy néz ki,  teljesül régi vágya és végre bekerülhet a legfelsőbb arisztokrácia köreibe. Boldogan tart haza, azonban a szobájában ki akarják rabolni, majd letartóztatják. Mailath országbíróhoz viszik, aki nemes egyszerűséggel arra kéri fel, hogy találja meg Attila sírját három nap alatt. Elsőre természetesen nemet mondana, azonban történik egy haláleset, amelynek során elveszíti régi barátját, aki egy titokzatos verset hagy neki, ami elvezheti a sírhoz. És a kalandok elkezdődnek...

Kaland, szerelem, egy izgalmas rejtély, hihetetlen kalandok, utazás az 1847-es Magyarországon, mi kell még? Nos, azért nem árt egy jól megírt történet, jól felépített karakterek és jó néhány durva csavar. Mert fordulat az akad elég, olyannyira, hogy aki nem figyel, az könnyen elveszíti a fonalat. Egy idő után az olvasó már várja is, hogy mikor jön a következő esemény, amikor mindent újra kell gondolni, ilyenkor mindig jön egy hosszabb rész, amikor a szereplők elmagyarázzák, hogy most éppen miért kell másként értelmezni azt a bizonyos verset. Talán kevesebbszer is elég lett volna használni ezt a fordulatot, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. A könyv hosszú, de egyáltalán nem unalmas, az események gyorsan pörögnek, mindvégig fenn tudja tartani az érdeklődést a szerző. Ráadásul a végéből azt a következtetést lehet levonni, hogy egyáltalán nem ez volt Zólyomi András egyetlen kalandja, ami engem illet, én nagyon kíváncsian olvasnám a folytatást, remek sorozatnak ígérkezik.

Képtelenség felsorolni a fordulatokat, ezt el kell olvasni, mert valóban izgalmassá teszi a nyomozást az, hogy mindig új megvilágításba kerülnek a dolgok, és fel sem tűnik, hogy miközben együtt gondolkodunk a szereplőkkel, mennyi új információra teszünk szert a korszakról és egyáltalán nem mellesleg Attila sírjáról és a lehető legkülönfélébb történelmi összefüggésekről. A steampunk elemek teszik még különlegesebbé ezt a regényt, hihetetlenül izgalmas a különféle masinériák megjelenése a legváratlanabb pillanatokban, pont akkor teszik érdekesebbé a történetet, amikor egy pillanatra leülnek az események. Három nap alatt száguldunk végig a korabeli Magyarországon és annyi minden történik közben, hogy követni is nehéz. Mégsem veszünk el a részletekben, és közben még arra is van idő, hogy az olyan fontos dolgokról, mint szerelem, barátság elgondolkodjunk, ezért ez egy nagyon jó ifjúsági kalandregény.

Ez az első könyvem a szerzőtől, de biztosan nem az utolsó, hiszen annak ellenére, hogy nagyon erősen kiléptem a komfortzónámból ezzel a regénnyel, kiválóan szórakoztam és rengeteget tanultam a korszakról. Nemcsak az Attila sírját övező regékről szereztem kimerítő tudomást, hanem Rákóczinak is egy számomra teljesen ismeretlen életrajzi adatára is fény derült, ahogyan az alkímia sem maradhatott ki ebből a rendkívül csavaros történetből. Összességében egy nagyon izgalmas kalandregényhez van szerencsénk, amelyből nem hiányzik a krimi, a romantika és egy csipetnyi dráma sem. Ez egy jó könyv, nincs ezen mit ragozni. Nincs is annál jobb a mostani hideg napokban, mint bekuckózni vele a szobába és beleveszni a történetbe. Adjunk neki egy esélyt, nem fogjuk megbánni.

9/10