avagy hogyan építs brandet profin fillérekből

Sikeres Márkaépítők

Sikeres Márkaépítők

Nyelvi igényesség - megengedhető luxus?

2019. április 24. - sikeresmarkaepitok

Manapság a szleng annyira beköltözött a mindennapokba, hogy már a reklámanyagoknál is megjelenik a szókincsben való hatása. Főleg a fiatalokat célzó hirdetéseknél a szórendtől kezdve a szóhasználatig, mintha egy másik világba kerülnénk. Ennek persze megvan a jó oldala is, amikor a szóvicceket szeretőkre céloznak, és természetesen a hatás nem is marad el. 
Ezzel ellentétben viszont sokan úgy állnak neki akár reklámszöveget, akár könyvet írni (hogy a két legtávolabbi pontot nézzük), hogy a magyar nyelv szabályairól szemlátomást fogalmuk sincs, és csodálkoznak, hogy „nem jön a vevő”. Mert mindig a vevővel van a gond. Vagy mégse?


Mosolygó-Marján Erzsébettel beszélgettünk, a Helyesen magyarul weboldal tulajdonosával. 
 
- Hogyan látod, manapság mennyire igényesek az anyanyelvükre a fiatalok, ahogy a virtuális világban tartják a kapcsolatot barátaikkal?


Úgy gondolom, a mai fiatalok virtuális világban való nyelvhasználatával kapcsolatban nem az a kérdés, hogy igényesek-e. Ők már teljesen más világban élnek, mint amilyen a mi fiatalságunk idején volt. Minden felgyorsult, manapság már elvárás, hogy minél rövidebb idő alatt legyenek készen mindennel, és ez igaz az írásra, a kommunikációra is. Manapság már nem találkozunk teljes mondatokkal egy-egy üzenetváltás szövegében, gyakran csak matricákkal, szmájlikkal vagy GIF-ekkel adják egymás tudtára a mondanivalójukat. Én azt mondanám, hogy nem igénytelenebbek a fiatalok, csak megváltozott a világ. És be kell valljam, nem örülök ennek a tendenciának, mert egyúttal ellaposodnak a kapcsolatok, már nem beszélgetünk egymással, hanem ha van öt perc szabadidőnk, akkor azonnal valamilyen „kütyüt” kezdünk nyomkodni – vallja Erzsébet.


Maradva kicsit a szleng használatánál, kicsit visszakanyarodva a bevezetőhöz, nézzük szövegírói szemmel, mikor is használjuk a szlenget elsősorban. 

- Marketing szemszögből érdekelne, hogy a szleng mennyire engedett? Érdemes egyáltalán használni, vagy tartalomíráskor, címeknél maradjunk inkább a klasszikus szóhasználatoknál?


Az, hogy milyen szavakat használunk a szövegeinkben, attól függ, kik tartoznak a célcsoportunkba, és mit szeretnénk velük közölni. Valójában a szlenget a tájszóláshoz lehet hasonlítani. Ha olyan embereket kívánunk megszólítani, akik bizonyos csoportokhoz tartoznak (pl. deszkások, horgászok, harleysok stb.), akkor az általuk használt szavakat kell használni ahhoz, hogy hatékony legyen a kommunikációnk. Viszont a szlengre is ugyanúgy vonatkoznak a helyesírás szabályai, mint a különböző nyelvjárások szavaira - mondja Erzsébet.


Marketing szuperguruk szokták javasolni, hogy írj könyvet és úgy leszel a szakmádban szakértő. Viszont itt azért nem árt tudni, hogy maga a könyvírás, az írói megfelelés egy fontos szempont, hiszen nem mindenkinek való az írás. Itt nemcsak a helyesírásra gondolok, hanem az íráskészségre is. Mire egy szövegíró író lesz, addig sok év gyakorlat telik el, és még így sem lesz mindenkiből keresett szövegíró, nemhogy regényíró. Mindegyik egy külön szakma. De a helyesírás is egy érdekes kérdés.

konyv.jpeg(Fotó: Alina Vilchenko/Pexels)


- Miután sokan küldenek könyveket nekünk, hogy írjunk könyvajánlót, így látjuk, hogy mennyire „nem magyaros” sok remekmű. Nem is a tartalom a gond, hanem a szövegek nyelvtani helyessége. Van, amikor szólunk is érte, mert annyira zavaró. Hogyan látod? Mennyire befolyásolja a helyes nyelvhasználat akár a márkaépítést?


Ezzel a jelenséggel én is nap mint nap találkozom. Egyre többen írnak könyvet, illetve az online kommunikáció is egyre népszerűbb. Viszont sajnos ezzel együtt jár, hogy olyanok is írásban közlik gondolataikat, akik nem tudnak túl jól fogalmazni, vagy nincsenek tisztában a helyesírás és nyelvhelyesség szabályaival.
A közelmúltban a Helyesen magyarul Facebook oldalán készítettünk egy felmérést, ahol az volt a kérdés, hogy mennyire zavarja vagy befolyásolja a válaszadókat döntéseik meghozatalában, ha helyesírási hibák találhatóak egy ajánlatban vagy termékleírásban. Az eredmény elég egyértelmű volt: 88%-ukat nagyon zavarja, míg 12%-ukat nem igazán érdekli a szövegek helyesírása.


Személyes véleményem, hogy ha valaki írásra adja a fejét – legyen az egy könyv, vagy csak egy Facebook bejegyzés –, sokat elmond róla, hogy ezt milyen módon teszi. Amennyiben szeretne hiteles és meggyőző lenni, illetve megbízhatónak és igényesnek tűnni, akkor igenis vegye a fáradságot, hogy utánanéz a szavak helyesírásának. Ha ez nagyon nem megy neki, akkor pedig keressen meg minket, korrektorokat, akik szakszerű segítséget tudunk nyújtani. Adott esetben többet veszíthetnek egy igénytelen irománnyal, mint amennyibe a szakszerű nyelvi ellenőrzés kerül - jegyzi meg Erzsébet, aki a Helyesen magyarul oldalán keresztül rengeteg embernek segít a nyelvi ellenőrzésekben is.


És itt el is érkeztünk a legfontosabb részhez: igényes szöveggel – igényes marketing. Nem győzzük hangsúlyozni a tanácsadások során, hogy ez mennyire fontos része a márkaépítésnek. Egy rosszul kialakított szöveggel akár rombolni is lehet, nézzük csak akár a rosszul fogalmazó politikusokat. Mindenkinek az első észrevétele az: De hát beszélni sem tud. Ez a szövegnél ugyanígy jelen van.


Van a szövegekkel kapcsolatban még egy érdekes kérdéskör: magázás és tegezés. Nemrégiben készítettünk egy felmérést, hogy a követőink mennyire szeretik, ha magázódunk, és mennyire, ha tegeződünk. Mivel célcsoport-függő a magázás/tegezés választása, így érdemes ezt is figyelembe venni. Vegyünk egy példát: a spirituális könyvek írói a legtöbbször tegező viszonyban vannak velünk. Miért is? Mert így közvetlen, „csak” nekünk szól a szöveg, és sokkal bensőségesebb viszonyt lehet kialakítani az olvasóval, ha tisztelettel, de tegező viszonyban beszélgetünk. Vagy nézzük a jógaórákat: mennyivel szebben hangzik, hogy „Lélegezz, könnyen és puhán...”, mint a „Legyen kedves lélegezni, könnyen és puhán...” A végeredmény ugyanazt takarja: Lélegezz! De míg az egyik egy kedves, barátságos hangvétel, a másik inkább felszólító és távolságtartó tud lenni.


- Vannak arra szabályok, hogy mikor önözünk és mikor tegeződünk tartalomíráskor?


Erre a kérdésre is azt tudom mondani, hogy célcsoporttól és témától függ. Ha egy komoly, szakembereknek szóló anyagról van szó, akkor mindenképpen a magázódás a helyes formula, de ha fiatalokat szeretnénk megszólítani, akkor a tegeződéssel hatékonyabb lehet a kommunikációnk. Egy személyes, például kisgyerekes anyukáknak szóló blog esetében szinte barátokként tekinthetnek egymásra a szerző és az olvasók, így természetes a tegeződés, ellenben ha egy szolgáltató szeretné meggyőzni a potenciális vevőket arról, hogy őt válasszák, már célravezetőbb a magázódás.


Összességében, ha összefoglaljuk a fenti gondolatokat, akkor már mindenki számára egyértelmű – akár szövegírói, korrektori szemmel is –, hogy mennyire fontos a helyesírás még egy rövid Facebook poszt esetében is. A nyelvhasználatunk árulkodik rólunk és ezzel együtt a márkánkról. A nyelvi igényesség a márkaépítés része kell legyen, akár önmárkát építünk, akár termékmárkában gondolkodunk, hiszen a termék mögött is „mi” állunk. 
Gondold tehát végig, hogy amikor nem érkeznek a megfelelő eredmények egy-egy poszt után, akkor vajon mennyi szerepe lehet benne a nyelvhelyességnek vagy a használt szókincsnek?

 

Ha szereted a nyelvi fejtörőket, érdekességeket, vagy egy-egy rövid nyelvhelyességi kérdésed van, akkor látogass el a https://www.facebook.com/nyelviellenorzes/ oldalra!

süti beállítások módosítása