Balatoni világos helyett Balatoni kézműves, és egyből dupla: egy levendulás és egy búza jött velünk Bécsbe, hogy ott kóstoljuk meg. És hogy jön ide Kádár apánk? Azt is elmeséljük. Sőt, olyat is csináltunk, amit eddig sosem: levideóztuk a kóstolást és az első véleményeket.
Amikor úgy másfél hónapja a Balaton-felvidéken nyaraltunk, nagy elhivatottsággal próbáltuk megkeresni a néhány éve újra elindított Balatoni világost, de aztán "sajnos" rá kellett jönnünk, hogy a nosztalgiából újra előkapott nyári szoc-sör gyártását ismét beszüntették. Oké, nem hullattunk utána krokodilkönnyeket, de azért tetszik érteni, kölyökkorunk íze volt. Mindenesetre gyorsan körbenéztünk, találunk-e valamilyen igazán balatoni ízt, amit kipróbálhatnánk itt a blogban. Ekkor bukkantunk a tapolcai Stari márkára, amiből kétfélét hoztunk haza: a búzasör-mániám miatt az én választásom a Fehérlófiára esett, Vica pedig mindent imád, ami levendulás, szóval ő a Visszhangos nevű főzetet kapta le a polcról.
Kádár János reloaded
Egy hónappal később egy bécsi parkban ültünk, és azon gondolkoztunk, legyen valami provokatív címe a bejegyzésnek, mert ugye egyi jól megválasztott cím adja el a cikket. Terhes férfi madarat szült. Túlélték, mégis meghaltak. Értitek, no. Szóval valami olyasmi mentén indultunk el, hogy Fejre állt a világ: magyar sört ittak egy bécsi parkban! (Esetleg egy jól beillesztett Hoppá! Vagy Felháborító! még belefért volna az elejére.)
Aztán előszedtük a hátizsákból a kedvenc kóstoló-korsónkat, majd pedig a kellemesen behűtött Stari övegeket, és a Fehérlófia címkéjét tüzetesebben megnézve mindketten egyszerre nevettünk fel: de hiszen ez Kádár János! Tessék szépen megnézni, itt van, ni:
Gyorsan eláruljuk (egyben elnézést is kérve az illetékestől), hogy a képen az alapító, Starcsevics László látható, csak megtréfált a grafika egyszerűsítése: itt bizony mindketten a hatvanas évek Kádár Jánosát látjuk azóta is, ahogy búzakalászok között függeszti reménykedő szemeit a következő ötéves terv horizontjára. De miután ezen kellőképpen jót derültünk, ideje volt megkóstolni mindkét delikvenst, szóval jöjjön a teszt, először videón, aztán szövegben is!
Photoshop-baleset és dula a leven
Mielőtt a korsóba öntöttük a Visszhangos nevű levendulás sört, nem tudtuk nem észrevenni az enyhén túlhúzott színvilágú, mindenféle grafikai elemmel bőven megtömött címkét, amely egyszerre sugároz vaporwave életérzést és hipszteresített magyarosch hangulatot. Vica imádta, mert ő minden ilyesmit imád, nálam viszont egyik szakmámból kifolyólag azért jóval szerényebb sikert aratott az összkép.
Maga a sör viszont már nem szolgált ilyen extrém látvánnyal, gyönyörű, erősen áttetsző, borostyánsárga alap fogadott, aminek a tetején nagyon gyenge és villámgyorsan felszakadó habot sikerült csak összehozni. Ez Vicánál ismét jó pont, nálam azért hiányzott egy kicsit tömöttebb "tető".
Az íz viszont érdekes módon nem vágott annyira szájon, mint ahogy a címke intenzitása alapján vártuk. Tulajdonképpen egy hígabb lager alap tölti ki a hatás 95 százalékát, és a maradékban érezni minimális levendulás aromát. Ráadásul a korsó alján már megjelenik az a tipikus "meleg lager műanyagpohár-alj" hatás is, amit a fesztiválok és backstage-ek ezreiben sikerült már unalomig megismerni. Persze a levendulával eleve nem árt vigyázni, általában a Balaton-felvidéki "lila" ételek és italok inkább a túlzott használata, és a geil édesség felé mennek el, szóval ezek után főleg furcsa ez az óvatos megközelítés.
Jómagam egy erős közepesre értékeltem az ízt: a leheletnyi extra jó pont, ám a túlzottan lageres, vizes alap elvett a különlegességből. A kinézetet szintén így pontoztam, mivel nálam a túlhúzott címke és a gyenge hab inkább mínusz, viszont a csodaszép borostyános alapszínbe belefeledkeztem. Vicánál valamelyest más volt a helyzet. Ízre 5-öt adott a laza lagerség miatt, de ahogy sejtettem, neki bejött az egzaltált címke, és egy erős nyolcassal turbózta fel az átlagot. Jöjjön is az adatlap, az értékelés, aztán rámegyünk a másik tesztalanyra.
Adatlap
Név: Stari Visszhangos
Szín: erősen áttetsző, borostyánsárga
Hab: gyenge, villámgyorsan felbomló
Illat: hagyományos lager minimális édeskés levendulával
Íz: épphogy érezhető levendula, ami szerencsére nem túl édes, de nem is túl markáns, domináns a gyenge lager jelleg
Alkotóelemek: árpamaláta, komló, élesztő, víz, akácméz, levendula illóolaj
Alkoholtartalom: 5,4%
Ár (0,33l): 600 HUF
Teszt helye: Kongresspark, Bécs
Teszt időpontja: 2019.09.05.
Kiszerelés: 0,33l
Hová ajánljuk: nyáresti sörözés a tóparton, tópartokon :)
Mihez ajánljuk: a lájtosan levendulás íz miatt a legjobb nem közvetlenül étel után inni, édességhez kifejezetten nem az igazi mert elnyomják egymás hatását, esetleg sós süti, chips, mogyoró belefér
Értékelés (Vica)
Íz: 5/10
Külalak: 8/10
Értékelés (BZ)
Íz: 5,5/10
Külalak: 5,5/10
Értékelés (átlag)
Íz: 5,25/10
Külalak: 6,75/10
White Horse magyarul
Jöjjön akkor a szűretlen bajor búza, aminek egykori angolszász nevét Fehérlófiára változtatták. Egyébként a Stari Facebook oldala szerint ez az alapító kedvenc söre, de mi magunk is nagyon kedveljük a szűretlen búzákat, szóval kíváncsiak voltunk, mit villant a Kádáros... na jó, ezt tényleg nem sütjük el többet, szóval ez a jóval visszafogottabb címkével ellátott nedű.
Egyrészt a külcsín máris sokkal jobban vegyíti a modernséget (amit itt leginkább a betűtípus képvisel) és a búzás hagyományokat (amit pedig a színvilág). A sört kiöntve végre nekem tetsző eredményt kaptam a hab tekintetében, krémes, sűrű, komótosan feloszló burkot kapott az egyébként szűretlenhez méltóan átlátszatlan, búzasárga ital.
Sajnos az íz már nem volt ennyire meggyőző. Félreértés ne essék, semmi gond nincs a Fehérlófiával, viszont a külcsín alapján valami sokkal sűrűbb, szűretlenebb ízvilágot vártunk, ehelyett kifejezetten visszafogott volt az eredmény - Vica egyenesen úgy jellemezte, hogy búza és lager keverékhez hasonlít.
Végeredményként jó, de nem kiemelkedő a Stari Fehérlófia, egyrészt a bajor és osztrák búzákhoz szokva, másrészt pedig a sűrű, szűretlen külalak miatt erősebbre, tömörebbre számítottunk, talán ezért is volt furcsa a kissé lájtos ízhatás.
Adatlap
Név: Stari Fehérlófia
Szín: alig áttetsző, búzasárga
Hab: erős, viszonylag lassan felbomló, enyhén krémes
Illat: kesernyés, élesztős, erősen búzás, minimális citrussal
Íz: nagyon gyenge szűretlen jelleg visszafogott citrusos-gyümölcsös érzettel, főleg a végefelé lageres enyheséggel
Alkotóelemek: árpa- és búzamaláta, komló, élesztő, víz
Alkoholtartalom: 4,5%
Ár (0,33l): 600 HUF
Teszt helye: Kongresspark, Bécs
Teszt időpontja: 2019.09.05.
Kiszerelés: 0,33l
Hová ajánljuk: jól behűtve nyári és koraőszi esték beszélgetős söre, a lájtos ízélmény okán akár sorjában is fogyasztható.
Mihez ajánljuk: grill ételek, akár súlyosabb falatok mellé is elfér.
Érdekesség: Tihanyban Tichon Búza, Szigligeten Szigligeti Búzasör, a veszprémi Malomkert Sörházban Historia Búza, a veszprémi kézilabdások tiszteletére pedig Építők Búza néven is kapható.
Értékelés (Vica)
Íz: 6/10
Külalak: 6/10
Értékelés (BZ)
Íz: 6/10
Külalak: 7/10
Értékelés (átlag)
Íz: 6/10
Külalak: 6,5/10
