Minden út a bridzshez vezet
Hogyan világított rá Márai Lola naplója új bridzstörténeti adatokra?
„Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás.” – olvassuk elégedetten Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényének utolsó mondatát. Igaza van.
Sőt: tapasztalatom szerint a kártyázás segíti az egészség megőrzését, jót tesz az agyműködésnek, frissen tart így 70 fölött is.
A francia kártyával játszott bridzs az egész világon milliók szórakozása. Bridzs bajnokságok is vannak, lelkes és eredményes magyar részvétellel: 2012-ben a bridzs olimpián aranyérmes lett a magyar szenior csapat, tavaly pedig a női csapat és az ún. nyílt csapat jutott ki a világbajnokságra a legjobb 8 között.
A fotó forrása: Wikimedia Commons, slupsk.pl
Bridzstörténeti kutatásokból tudjuk, hogy a bridzs hírességek, politikusok körében is hódított, a kártyaasztal akár sorsokat befolyásoló döntések színhelye lehetett. A bridzs történetének kutatása az irodalomtörténetet is gazdagította. Ilyen adalék pl.: Ottlik Géza tudósította a Budapesti Hírlapot 1934-ben Bécsből a bridzs Európa-bajnokságról és a magyar csapat győzelméről. Hugh Kelsey-vel közösen írt művét a világ 10 legjobb bridzskönyve között tartják számon.
Forrás: kartya-jaték.hu
Nemrég viszont éppen irodalom- és családtörténeti kutatás révén került elő mélyen elásott, régóta hiányzó bridzstörténeti adalék.
A külföldön élő kutatóknak az itthoni levéltárakban, az itthoniaknak a külföldi levéltárakban nehéz adatokat keresni. Nem csoda tehát, hogy kölcsönösen segítik egymás kutatásait. Így történt ez évekkel ezelőtt a kassai történésszel, Ötvös Annával, illetve családtörténeti kutató férjemmel. Anna a kassai Márai Sándor Emlékkiállítás kurátora, több mint 10 éve kutatja Márai Sándor kassai éveit, családtörténetét. Emlékezetes a Márai feleségéről, Loláról írt, 2017-ben megjelent családtörténet, a Lola könyve, amit most, az idei Könyvhéten követett a két hatalmas kötet, Lola naplója, a Betűbe zárva. A napló legnagyobb értéke, hogy feltárja Máraiék kapcsolatrendszerét. A második kötet végén szédítően érdekes életrajzi jegyzetek vannak „a naplóban leggyakrabban említett” több mint 130 személyről, ismert közéleti személyiségekről, Máraiék rokonságáról, baráti köréről.
Forrás: saját felvétel
Főleg az utóbbiak adatainak kutatásában segédkezett a férjem a magyar levéltárakban. Keresett többek között életrajzi adatokat Lola legjobb barátnőjéről, Vilmáról, akiről Ötvös Anna a Lola könyvében még azt írta, hogy Lola együtt járt vele iskolába, de „Vilmáról ezenkívül semmit nem tudunk: sem vezetéknevét, sem lakóhelyét, sem foglalkozását."
Saját felvétel Lola könyvéből
A napló tanúsága szerint Lola később gyakran látogatta Vilmát a sopronkeresztúri kastélyban, ahol Vilma a férjével, Seres Istvánnal és két fiukkal, Gyurival és Tomival élt. A Seres család 1934-ben a Somogy megyei Felsősegesdre költözött. Lola ott is gyakran megfordult, sőt ott volt 1936-ban az egyházi esküvője, 13 évvel a polgári szertartás után. Márai Sándor az ő Naplójában így írt erről: „Erre az esküvőre nem mentem el; egy helybeli erdész helyettesített – a pap azt mondta, utoljára Napóleon kötött így egyházi esküvőt első feleségével, amikor maga helyett a kardját küldte a templomba…” Lola nagyon sokszor emlékezett vissza Vilmára, vágyódott újra a kastélyba. Az idők folyamán többször találkozott Vilma fiaival. Az idősebb fiúval, Gyurival élete végéig levelezett, a fiatalabb fiút, „Tommyt” is gyakran említette a naplóban.
Éppen akkor, amikor a férjem a Seres család adatai után kutatott, módunk nyílt meghallgatni egy hangfelvételt, interjút Ausztrália többszörös bridzs bajnokával, a világklasszis Tim Seres-sel. Elmesélte, hogy gyerekkorában, otthon a birtokon bridzseztek, de ő maga nem játszott. Inkább a sakk érdekelte. 1947-ben viszont, amikor kivándorolt Ausztráliába, már a hajón bridzsezett, és ezt aktívan folytatta, olyannyira, hogy 11 hónap múlva Ausztrália bajnoka lett. Később számos nemzetközi versenyen vett részt. A torinoi olimpián a verseny rendezője megkérdezte tőle, az ausztrál csapat kapitányától, kér-e tolmácsot a brazil csapattal való játékhoz, de ő nem kért, mert a brazil csapat többsége, hárman, magyarok voltak, az ausztrál csapatban meg neki volt magyar az anyanyelve, úgyhogy jól megértették egymást.
Seres Tamás Forrás: australianbridge.com
Lolának köszönhetően így lett kerek a tudásunk az egyetemes és a magyar bridzstörténet nagy alakjáról, Tim Seresről, vagyis Seres Tamásról.
Első kép forrása: Wikimedia Commons
Lujza
Ha tetszett a bejegyzésünk, örülünk, ha írásainkat lájkolod és megosztod, vagy továbbküldöd e-mailben.
Látogass el közénk, blogunk
facebook csoportjába,
ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket.
Iratkozz fel blogunk
VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,
hogy értesülj legújabb videóinkról!