2021. jún 10.

Ifjúságunk parkja: egy legenda nyomában

írta: Miranda47
Ifjúságunk parkja: egy legenda nyomában

fortepan_szalay_zoltan_1963_bergendy-1.jpg

A Facebookon kering egy ilyen felhívás: „Anélkül, hogy elárulnád, hány éves vagy, nevezz meg egy dolgot a gyerekkorodból, amit a fiatalabbak már nem értenének.” Sok dolgot tudnék megnevezni, az egyik ez lenne: Ifipark.

Idén augusztus 20-án lesz 60 éve, hogy megnyitotta kapuit a legendás Budai Ifjúsági Park, amelyet hamarosan csak Ifiparkként emlegettek a fiatalok. A várban, pontosabban a Várkert Bazárban kapott helyet, és fennállása alatt hatalmas népszerűségnek örvendett. A nyitáskor, 1961-ben csak 14 éves voltam, természetesen nem járhattam még oda.

aa_szalay_zoltan_1963-3.jpg

Forrás: Fortepan, Szalay Zoltán

Később  egy vidéki egyetemre, majd külföldre kerültem, így mindössze néhány alkalommal  fordultam meg a parkban, ezért kevés személyes emlékem van róla. Az Internet segítségével azonban felkutattam a történetét.

Pár adat a Várkert Bazárról:  „Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.

 

a2.jpg

A Várkert Bazár 1900-ban   Forrás: Fortepan, Simon Gyula

Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.

 a1_varkert_bazar_ybl_miklos_1883_szemben_a_lanchid_utca_hazai_fortepan_schoch_frigyes_1900-5.jpgVárkert Bazár 1900-ban  Forrás: Fortepan, Schoch Frigyes

1884-ben Strobl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.” (Wikipédia)

 

fortepan_1972_urban_tamas.jpg

Fortepan 1972, Urbán Tamás

Az Ifjúsági Park 23 évig, 1961-től 1984-ig működött itt. A Fővárosi Tanács közmunkával állíttatta helyre a háborúban megrongálódott építményeket, majd a KISZ rendelkezésére bocsátotta. Zenés-táncos létesítmény lett belőle a fiatalok számára. Az akkori ideológiai elképzelés az volt, hogy a szórakozást is kontrollálják, neveljék és irányítsák az ifjakat .

budapest_i_budai_ifjusagi_park_fortepan_1969.jpg

Forrás: Fortepan 1969

Emiatt a belépést szigorú szabályokhoz kötötték: a farmer mindkét nem számára tilos volt, a lányoknál még a szoknya hosszát is megszabták. A fiúknál a hosszú hajat sem engedélyezték.

„Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos.

Kitiltást eredményeznek a következő kihágások: Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés.” (Belépési szabályzat, 1962)

fortepan_szalay_zoltan_1963.jpg

Forrás: Fortepan Szalay Zoltán 1963

A szabályok nem csak a vendégekre, hanem az előadókra is vonatkoztak. Szigorúan léptek fel azokkal szemben, akik nem tudtak vagy nem akartak megfelelni az előírásoknak. A biztonsági őrök, sőt maga az első igazgató, Rajnák László sem riadt vissza a tettlegességtől, pofozkodástól, ha rendbontásról volt szó.

nagyfa_varalja_commons_wikimedia.JPG

                        A Nagyfa, Váralja     Forrás: Commons Wikipedia

A parkból kitiltott, kívül rekedt fiatalok (akiket huligánoknak nyilvánítottak) egy közeli magas fa ágairól hallgatták a zenét és nézték a műsort. Belőlük lett a hírhedt Nagyfa Galeri. Később Rajnákot elbocsátották, sőt pénzügyi machinációk miatt be is börtönözték, távozását követően enyhültek a szigorítások is.

A belépti díj alacsony volt, a parkban divatbemutatókat, gyermekműsorokat, tehetségkutató versenyeket, irodalmi esteket is szerveztek. A legnépszerűbbek persze a koncertek, az akkori divatos előadók, zenekarok fellépései voltak. A korombeli olvasók bizonyára jól emlékeznek  Németh Lehel, Kovács Erzsi, Aradszky László, Ambrus Kyri nevére.

fortepan_szalay_zoltan_1963_kovacs_erzsi.jpg

Kovács Erzsi énekesnő   Forrás: Fortepan 1963. Szalay László

A magyar könnyűzene olyan óriásai szerepeltek az Ifipark színpadán, mint az Omega, a Metro, a Bergendy, az Illés együttes, valamint Koncz Zsuzsa és Kovács Kati. Később a Piramis, a Korál, az Echo, a Beatrice, a P. Mobil, az Edda, és még sorolhatnám a nagy neveket.

Sajnos miután senki sem törődött az állagmegőrzéssel és 20 év alatt egyetlen felújítás sem történt, az építmények egyre romosabbá váltak. 1980-ban egy 10.000 fős Edda-koncerten leomlott a bejárat melletti kőfal egy része. Többen megsebesültek.

fortepan_urban_tamas_1984_a_parkbucsuztato_koncert_gemini.jpg

Gemini együttes, Parkbúcsúztató koncert 1984      Forrás: Fortepan Urbán Tamás

Nyilvánvalóvá vált, hogy a park már nem sokáig bírja  a terhelést. Utoljára 1984. szeptember 23-án lépett fel a  P. Mobil, ezután az  Ifiparkot bezárták. Az enyészeté lett egy legenda, amiről már nem mondhatjuk el, hogy unokáink is látni fogják.

sajat.jpg

2014. 04.03. - a felújítás utáni ünnepélyes átadás napján - saját felvétel

2013-2014-ben felújították és újra megnyitották a nagyközönség előtt. Területén jelenleg kültéri és beltéri rendezvényeket, koncerteket, kiállításokat tartanak.

 

Első Kép:   Bergendy együttes,  Forrás: Fortepan, Szalay Zoltán 1963

    Miranda

 

Ha tetszett a bejegyzésünk, örülünk, ha írásainkat lájkolod és megosztod, vagy továbbküldöd e-mailben.

Látogass el közénk, blogunk

 facebook csoportjába, 

ahol reggel és este is valami érdekessel várjuk követőinket, kedvelőinket. 

Iratkozz fel blogunk

VIDEÓ CSATORNÁJÁRA is,

hogy értesülj legújabb videóinkról!

 

 

 

Szólj hozzá

szórakozás koncert tánc ifjúság ifjúsági park műemlék Miranda Várkert Bazár