A kanna, ami nem menzás - Kiss Editről, Ambrus Éváról és a Bella-207-ről

Eltörött a kannám teteje, ezért a napokban a neten böngészve próbáltam pótlást találni. Ennek során azt vettem észre, hogy a kereskedelmi és nem kereskedelmi oldalakon SZINTE automatikusan mindent „menzamintásnak” neveznek, ami Bella-207. „Menzamintás” a kisvirágos, a nagyvirágos és az is, amin egy deka virág nincs.

 img_20210302_124101_1.jpg

A kannám. Immáron tető nélkül...

Az megvan, hogy annak idején abban a bizonyos nagyon korai írásomban csak egy szerencsétlen pillanatomban mondtam erre a szegény kannára, hogy „menzás”? Egyetlenegy korabeli cikkben sem olvastam arról, hogy a gyár, vagy maga Ambrus Éva így nevezte volna ezt a mintát, sőt: ez a készlet inkább készült családi használatra, mint munkahelyi/iskolai étkeztetésre.

De ha már újra visszakanyarodtam ehhez a témához, megosztanék néhány új információt arról a piros-kék virágos Bella-207 készletről, amit mi is nap mint nap használunk.  

(Először is szeretném itt jelezni, hogy létezik egy gyűjtői oldal, ahol, tematikusan kerülnek felvezetésre az egyes Bella-207-hez köthető minták. Érdemes itt körbenézni, ha valaki szeretné látni, hányféle dekor létezett, ill. ezen az oldalon is sok egyéb érdekesség olvasható az Alföldi porcelánnal kapcsolatban. Rendkívül hasznos információforrásnak tartom továbbá a Szőnyeg-Szegvári Eszter által szerkesztett muveszetaziparban.hu nevű oldalt, ahol az Iparművészeti Tanács által szervezett kiállításokról készült képanyagot és sajtómegjelenéseket nézhetjük meg.)

img_20210302_124738_1.jpg

Tehát akkor mik az újdonságok?

A kék-piros minta, és ami mögötte van:

Ezt a nagyon ismert és manapság (is) nagyon kedvelt mintát egy bizonyos Kiss Edit nevű iparművész tervezte.[1] (Köszönettel tartozom mindenki nevében Farkas-Zentai Lilinek[2] és a menzaminta[3] nevű oldal szerzőjének, hogy ezt Ambrus Évától, a Bella-207 formájának tervezőjétől megtudták és megosztották a nagyközönséggel!!)

Kiss Editről sajnos nem sokat lehet tudni. Az eddig ismert, kevés rendelkezésre álló információt igyekszem most összefoglalni és pár újdonsággal kiegészíteni. (Ha a járvány után nem kizárólag az internet vallatására tudok a konyhaasztalhoz szögezve hagyatkozni, talán tud ez több is lenni.)

kiss_edit.JPG

Kiss Edit 1958-ban. Fotó forrása: Arcanum

Kiss Edit eredetileg az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakára jelentkezett, de helyhiány miatt végül a porcelántervező szakon kezdhette meg tanulmányait, diplomáját 1957-ben vette kézhez.[4]

Haladó esztétikai irányelveire utal, hogy egy 1958-ban vele készült interjúban a következőket mondta:

A képtárban Picassóért vagyok oda. Az operában: zene, modern zene, amelyet jobban szeretek, mint amennyire értek.[5]

Kiss Edit még a Gránit Kőedénygyár színeiben az 1965-ben rendezett Budapesti Nemzetközi Ipari Vásáron mutatta be saját tervezésű étkészletét, mely Csizmadia Margit Etruszk vázájával együtt a kerámia ipar legszebb terméke címet nyerte el.[6] Erről a díjnyertes készletről viszont sajnos nem találtam fotót.

Az Alföldi Porcelángyár indulásakor Kiss Edit is a gyár tervezője lett. Neki köszönhetjük az eredetileg „Pöttyöskének” nevezett, korábban a kereskedelemben napocskás mintának ismert, de manapság inkább korona vírusra emlékeztető minta létrejöttét.[7] Saját, modern vonalú étkészletet is tervezett egy németországi tanulmányút után a gyárnak, melyet 1970 és 1972 között többször is bemutattak.[8]

csillagos.JPG

Kiss Edit Alföldi Porcelángyárnak tervezett készlete 1970-ben. Fotó forrása: muveszetaziparban.hu

csipkes.JPG

Ugyanaz a készlet egy 1972-es kiállításon. Fotó forrása: muveszetaziparban.hu

Kiss Edit egy korai interjúban fejtette ki, mennyire fontos és felelősségteljes számára a tervezői munka:

(…) egy pöttömnyi sótartó segítségével is szépre lehet nevelni az embereket.[9]

 Tulajdonképpen a modern forma nem agyrém. A korszerűség és célszerűség keveréke.”[10] (Kiss Edit)

Ha már szóba került Ambrus Éva és a Bella-207, nézzük meg, hogyan lett ez a készlet is a „korszerűség és célszerűség keveréke”?

  • Az Alföldi Porcelángyár az NDK-ból megvásárolt gépsorokkal kezdte meg működését. A gépek átvételével azonban az a kötelezettség is járt, hogy a gyárnak egy bizonyos ideig egy német készletet is gyártani és forgalmaznia kellett.
  • Ez a német készlet, bár állítólag találkozott a lakosság akkori ízlésével, mégis nagyon esetlen kialakítású volt. (Pl. a csészék füle miatt az ember könnyen leönthette magát.)
  • Ambrus Éva a Bella-207 tervezésekor csak a fenti német készlet méretszabványait tartotta meg, a továbbiakban viszont az akkor divatos és haladó étkészletek legömbölyített formáit gondolta tovább.
  • A Bella-207 tervezésekor az Alföldi Porcelángyárban használt massza adottságait is figyelembe kellett venni. Emiatt az egyes darabok fala vastagabb, a kannák és leveses tálak nyílásai szűkebbek lettek.
  • Az így kapott formát nagy mennyiségben is könnyen lehetett gyártani.[11] Használata (mint azt ma is tudjuk) kényelmes, bírja a mindennapi használatot és könnyen tisztítható (a mi tányérjaink napi szinten a mosogatógépben végzik – de szerencsére ebből még nem volt probléma).

A fenti eszmefuttatással nem csak Kiss Edit személyére és a „menzaminta” mai ösztönszerű használatára szerettem volna felhívni a figyelmet. A piros-kék virágos készlet alaposabb megismerése folytán számomra az a legnagyobb tanulság, hogy a hétköznapiasság álcája mögé bújt Bella-207 ma is komoly szellemi termékként áll mindannyiunk asztalán. 

img_20210302_124241_1.jpg

[1] Kiss Editről jelenleg annyira kevés információ áll rendelkezésre, hogy még azt sem tudjuk, hogyan kell a nevét leírni… Egyik helyen Kiss, a másik helyen Kis Editként szerepel.

[2] Farkas-Zentai Lili: Tárgyfétis warm-up! – A koronavírusszett nyomában. https://hypeandhyper.com/targyfetis-warm-up-a-koronavirus-szett-nyomaban/?fbclid=IwAR10nNb775EgPZ9JofRwg4mGBGMZ9tX2vB5nOI6dknI74l7AG_8g_LTodV0

[3] https://menzaminta.wordpress.com/menzaminta/

[4] Komornik Ferenc: Variációk vázákra és csészékre. Magyar Ifjúság – A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Lapja, 1958. II. évf. 48. sz. (6. l.)

[5] uo.

[6] Zalai Hírlap. 1965. XXI. évf. 124. sz. 6. l.

[7] Farkas-Zentai Lili: Tárgyfétis warm-up! – A koronavírusszett nyomában. https://hypeandhyper.com/targyfetis-warm-up-a-koronavirus-szett-

[8] (Kovács Margit): Művészek az iparban. Magyar Ifjúság. 1971. XV. évf. 5. sz. 16 l. ill. http://www.muveszetaziparban.hu/hu/kiallitasok/muvesz-az-iparban/95

[9] Komornik Ferenc: Variációk vázákra és csészékre. Magyar Ifjúság – A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Lapja, 1958. II. évf. 48. sz. (6. l.)

[10] uo.

[11] Dvorszky Hedvig: Művészet és termelés. Portré-vázlat Ambrus Éváról. Művészet. 1974. XV. évf. 3. sz. 34-35 l.