Múltat kereső, kosztümös, szerelmes, szórakozóhelyes.

Somossy Károly készen áll, hogy megnyissa Budapest új szenzációját. Konstantinápoly mintáit követve egy török hangulatú szórakoztató negyedet, ahol az urak pikánsabb kívánságai is teljesülhetnek, miközben egy család is megtalálja a nekik való szórakozást. A céljai érdekében díváját, Carola Cecíliát is beveti, akinek egy bankár fejét kell elcsavarnia, és minél jobban hanyagolni zongorista szeretőjét. Az asszonynak komoly döntést kell meghoznia: rádöbben, a zongorista gyermekét várja. Közben egy fiatal lányt húznak ki a Dunából. Menyasszonyi ruhában, csodaszép lány, de a nevére sem emlékszik. A kimentő hajó után Szófiának keresztelik, és Somossy vele is tervezni kezd. Szófia egyszerre igyekszik alkalmazkodni és tisztességesnek maradni, amiben egy fiatal nemes, Mór lehet a segítségére.

Borbás Edina nem először kirándul a történelmi romantika területén. Nekem jobban is tetszik tőle ez a stílus, mint amikor korunkban játszódó romantikus, humoros regényeket ír. A szeráj ráadásul kapcsolódik ahhoz a regényhez is, amit szerettem tőle, a Kék Macskához.

Megint egy szórakozóhely van a középpontban, a szeráj. Megint egyezik az üzemeltető, és annak dívája is. Mi több, a módszereik is ismerősek lesznek annak, aki olvasta a már emlegetett regényt.

Akkor mi a más? Ez egy előzményregény, amely hoz egy új romantikus történetet és elmondja, hogyan került Carola Cecília és Somossy a Kék Macskába, az ott már kiskamasz leánynak mi a története, ki az apja.

Ezen vágás mentén kétfelé is lehetne szedni a regényt. Somossy világa ugyanis tele van megtévesztéssel, zsarolással, viszonyokkal és játszmákkal. A nőt sem kell mellette félteni, ugyanolyan játékos, mint az alkalmazója. A zongorista nem több neki kalandnál, akivel elüti az idejét. Amikor a bankárt kell elcsábítania, ugyanúgy képes mellette megtalálni a maga élvezetét, és nem úgy fogja fel, mint egy munkát.

Nehezen is tudom eldönteni, milyen nő Carola Cecília. Egyrészt számító és álnok, de van benne őszinteség is. Szenvedélyes, heves asszony, akit az érzékei vezetnek. Somossy tudja manipulálni, de alapvetően neki az a fontos, hogy ő jól érezze magát és meglegyen a szórakozása, örömei. Mély érzelmeket nem mutat, felszínes. De nem tudom érte elítélni, neki ez a természetéből fakad, nem játssza meg magát.

Ők hozzák a regény bulváros részét, csak éppen történelmi környezetben.

Velük ellentétben ott van Szófia és Mór, akik a fennköltet és a lánymesét szolgáltatják. Akiknek a szerelme tiszta, kiállja a próbákat és a romantikus lelkületű olvasók boldogok lehetnek velük. Mindketten szép és jó emberek is, össze is illenek, áldozatot is hoznak egymásért. Másként érdekes az ő történetük, mint a regény másik szála.

A kettő együtt tud ütős lenni, mert egyszerre tud alantasabb igényeket is kielégíteni a könyv, meg mese is mellette. Közben pedig ott van a háttérben egy már letűnt kor, ha az itt nagyon vázlatos is csak. Hajaz a viktoriánus romantikus regényekre, amelyekben a történelemnek nincs tényleges szerepe, csak a díszletet szolgáltatja, és más erkölcsi alapokat, mint saját korunké. Elég csak Mór nagyapjára gondolni…

Stílusában is pontosan azt kapjuk, amit a Kék Macskában. Mai köznyelv, szórakoztatóan, legfeljebb egy-egy szereplő beszédének van egy kis patina a szórendjében és -kincsében. Ez is növeli a hangulatot, és egyáltalán nem zavaró.

Ahogy a mesékben lenni szokott, a végére mindenki megkapja, amit megérdemel. Az is ad egy pluszt, hogy a Kék Macska ismeretében egyes elemek plusz jelentést is kapnak.

A Kék Macska tetszett jobban, de érdemes mellé ezt is elolvasni. Kellemes, női szórakozás.

Borbás: A szeráj - Mint történelmi romantikus: 60% szimpatikus főhősök, korabeli botrányok, könnyed könyv.

Szubjektíven: 70% a későbbiek jobban tetszettek, de kerek történet, kevés történelemmel.