Nyaraló, rejtélyes, szellemes.

Anikó a testvérei közül az, akire mindig azt mondják, körötte zajlik az élet. A nagyanyja egy barátnője éppen Skóciába megy nyaralni, és a lány ígéretet kap, hogy ő is elmehet az asszonnyal. Természetesen azt is gondosan megjegyzi, kinek mi lenne az álomajándék. Pl. a húgának egy kiskutya. A nyáron útra is kelnek, és a lány nagyon élvezi, hogy egymás után fedezheti fel az ősi kastélyokat. Az egyikben van egy festmény, amelyet Rózsás Letíciának is neveznek, a rajta levő nő és virág miatt. Szellemtörténet is jár hozzá, amit a Pesten tanuló egyetemista skót dudás szívesen meg is oszt velük. Mivel a képen van egy pont olyan kutyus is, amit a húg szeretett volna, egy másolatot vesz belőle ajándékba a lány. Azt nem sejti, hogy a kastély nem csak mondásra kísértetjárta. Pár szellem Anikóval tart, és szükség is lesz rájuk, hiszen a kastélyból rejtélyesen eltűnik az eredeti festmény és a nyomok Pestre vezetnek.

Általában annyira informálódom, hogy ne olvasáskor derüljön ki, hogy egy sorozat sokadik kötetébe botlottam bele. Vannak történetek, ahol ez nem releváns. Egy Jack Reacher krimit lehet össze-vissza olvasni, teljesen lényegtelen, hogy a szerző melyik előtt és után írta. Vannak azonban olyanok is, amelyek érthetetlenek, ha valamit kihagyunk.

A Rózsás Letícia a Hárman a szekrény tetején 5. kötete, összesen 10 része van a sorozatnak. Direkt nem néztem meg a többi fülszövegét sem, nehogy befolyásoljon, ha már sikerült ilyen szerencsétlenül rányúlnom egy sorozatra, aminek nem olvastam az elejét. Így nem tudom megmondani, mennyire sorozat. Csak azonos szereplők? El tudom képzelni, hogy mivel Anikó családja nagy, vannak egyéb hozzá közel álló személyek, mindenki megkaphatta a maga történetét. De akár a lány más történetei is lehetnek benne. De ahogy írtam, direkt nem néztem meg, nem is akarom, így ez rejtve marad.

Az viszont pozitívum, hogy így is mindent értettem. A szereplők be lettek mutatva, és a történet is annyira kerek, hogy sem előzményre, sem utóhangra nem vágytam. Minden konfliktus megoldódik, és mindenki elnyeri a jutalmát/ajándékát a végére.

Ez egy humoros gyerekkönyv, amelyben igazán negatív karakterek sincsenek. Igen, van benne olyan, aki a rosszfiú lesz, és a szerző igyekszik végig rejtve tartani a személyét. Így a végén lesz egy kis meglepetés is, kik az igazi tolvajok, miért és hogyan.

Ez a krimis vonal ad a regény második felének egy kis pluszt, a szellemekkel együtt, akik inkább humoros mellékszereplők csak.

Az első fele az klasszikusabban gyerekkönyves, amikor Anikó beleveti magát a nyaralásba. A hangulata megvan, így annak ellenére ez a fele tetszett jobban a könyvnek, hogy nem itt vannak a kalandok és a humoros részek. Skócia és a legendák, ahogy a különféle emberek nyaralnak és lelkesednek/fáradnak, jobban le tudott kötni, mint a szellemek.

Talán, mert addig hihetőbb volt, hétköznapi szereplőkkel. Ugyan Anikó nem nőtt a szívemhez, de hihető kamaszlány volt, akiben az tetszett, amilyen lendülettel belevetette magát a nyaralásba, és egy plusz túrát is ki tudott sírni a kísérőjéből. Azzal is együtt tudtam érezni, ahogy a tökéletes ajándékot kereste az otthoniaknak. Ismerős dilemma, nyaraláskor ezt magam is át szoktam élni.

A kötet pörgős és könnyen is olvasható. Rövid, nem csak a fejezetei, de maga az egész könyv is. Ebben is gyerekbarát.

Ahogy a grafikáival is. Ugyan ez sem éppen az a stílus, amit szívesen nézegetek, a kötetet feldobja és ad neki pluszt.

Vannak humoros jelenetek és beszélgetések – bár nem az én humorom, gyerekkönyvbe ok.

Azért furdalja az oldalam, hogy kapcsolódik a többi, de csak azért sem nézem meg.

G. Szabó: Rózsás Letícia - Mint gyerekkönyv: 70% pörgős, humoros, kicsit krimi, kicsit családi, kicsit nyaralós.

Szubjektíven: 40% a humora nem éppen au enyém, és nem lett szimpatikus a hősnő sem.