Alacsony bennem a mindennemű igyekezet. Nincs pop, nincs párnacsata. A hullámvasút tetején, vérző orral. A hétfő volt a legjobb napom. Merengés egy nyárba, ami meg sem történt. Nem azt csinálom, amit épp csinálok, csak egyszerűen másokat utánzok. Az űrkáposzták magányossága; tyúkok és bendzsó; kaszabolás és lebegés; a görög kapcsolat. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
Pátkai Rozina régóta ad ki versfeldolgozásokat Minka néven, most egy teljes album készült, amelynek ez a címe. A lemez leginkább az art pop és az elektronikus zene találkozásaként írható le. A feldolgozott, klasszikus és kortárs versek kívánalmainak megfelelően olykor finom, downtempós vagy akár art popos; olykor a tánczene nem annyira táncos, mint inkább otthon hallgatós műfajaihoz áll közel. A Mindig mindent zörög-kattog (igen, a költő itt Víg Mihály), az itt, a Recorderen bemutatott Struggle For Life pedig egyenesen a káosszal kacérkodik; az Ez a nap is meg pont a máskor oly jellemző, szofisztikált ritmusoknak mutat fityiszt casiós puttyogásával - itt viszont a szövegritmus mutat be akrobatikus mutatványokat. A kíséret - amiben Pátkai Rozinának Dóczi Bence producer és Fenyvesi Márton hangszerelő volt a segítségére - teszi a dolgát, vagyis segít az éneknek, szövegnek, de közben párbeszédre is lép vele. A Minkáról ki lehet szemezgetni néhány könnyebben emészthető, hamar megszerethető darabot, de a lemez egészéért azért meg kell dolgozni, mármint oda kell rá figyelni, többször meg kell hallgatni - de nagyon is érdemes. Honlap, Facebook
A Slow Village új EP-je tulajdonképpen a tavaly ősszel szívműtéten átesett Tink és a csapat két producere, DJ Slow és ONE-AB kiadványa. Utóbbiak csináltak a két számhoz egy-egy hangmintázós, egyszerűnek tűnő, de ravasz alapot, majd remixelték is a másikét. Az Amiben szövege pesszimista létösszegzés; a Legyenegy szerteágazóbb, úgy indul, hogy "Kérlek, hadd lehessek önmagam / Miért kell, hogy ezen így fönnakadj?", de aztán az "önmagam" problémáját is feszegeti. Az EP-t a négy instrumentál és a két acapella teszi teljessé. A címadó számnak külön megjelent egy FAKT-remixe is, jó sűrű és nyomott. Slow Village Facebook, Tink Facebook
Savages Y Suefo még 2018-ban adta ki Brotherhood című funk-downtempo-dub-hiphop-blues lemezét (egyik kedvencünk volt az évben). Ehhez készült most egy remixlemez, aminek az alcíme: The Greek Connection. (A kapcsolatról lehetett amúgy tudni, Savages első szólólemezét is egy görög kiadó jelentette meg újra.) Vono Box és Worldstylers mellett főleg - sokunk számára ismeretlen - görög producerek gondolták újra a számokat, illetve új számok, meg nem jelent önremixek is vannak. Az általános hangvétel inkább könnyed, akad downtempo, dub, funkosabb darab és még egy mélyebb, house-os szám is. Sokszínű, de végig groove-os, mint a lemez, ami az alapjául szolgált. Facebook
A La Superbe nemes egyszerűséggel szintipopnak nevezi a stílusát és kész. A debütáló Dance Away című négyszámos EP-jük erősen merít a nyolcvanas évekből, de a műfaj újabb, álmodozósabb változataiból is. A trió új, nyáron alakult, de de tagjait már ismerhetjük máshonnan: David Le Grand (szintetizátor, dob) a Csaknekedkislányban, Borszukovszky Flóra (ének) és Zsirai András (basszusgitár) a Ricsárdgírben játszik. "Ezek táncba hívó popdalok, melyeket kijózanító reggelek, tengerízű könnyek és forró betontömbök ihlettek. Merengés egy nyárba, ami meg sem történt" - így jellemezték az EP-t a Keretnek. Facebook
2020 tavaszán jelent meg Ress első, nagyszerű lemeze, a magyar újhullámos R&B mérföldköve. Azóta kellett várni egy új számra, szerencsére most megjött. A Fiúk is sírnak kicsit a pop irányába mozdul, de megtartja az elsőre felismerhető stílusjegyeket. A fekete-fehér videó pedig tele van erős képekkel. Hamarosan jönnek más új dolgok is. Facebook
A Run Over Dogs hosszabb hallgatás után tavaly tavasszal tért vissza (erről bővebben itt írtunk), és most már mindjárt itt a nagylemez is: a Now Let The Monsters Shine április 21-én jön ki. Ezelőtt még a záró, Happy Ever After című számhoz készült egy egy snittes klip, Nóvé Soma rendezte (aki az album producere is). Ez a lemez egészét átható szorongás után az - igaz, csak pillanatnyi - idill dala a zenekar kommentárja szerint: a hullámvasút tetején járunk, ahová átizzadt pólóval és vérző orral érkezünk. Facebook
A TPSRPRT új klipje egy nem létező videojáték, mégpedig jó pixeles; ilyen volt már, de ebben vicces az alapötlet és izgalmas, no meg kissé önironikus a kivitelezés, David Gutema a rendező. A Keretnek így foglalták össze a szám és a videó mondanivalóját: "az elnyomásról és a sokszínűség elvesztéséről szól, meg a hazudozásról, ami életekbe is kerül." A téma már megvolt a járvány előtt: "Ez is egy vírus volt, ami az agyakban okozott korlátozásokat." Facebook
A Psychedelic Source Records idén még termékenyebb, mint tavaly volt. Legutóbb február végén volt szó itt egy kiadványukról, azóta megjelent hat (!). A legutóbbi Ambrus Bence szólólemeze, aki a folyóparti albuma és egy erdei ház teraszán készült bemutatkozása után most új helyszínről jelentkezik: Gardenside Ambient Sessions I. Hallhatók madarak, kutyák, nyikorgások és nehezebben megragadható zúgások, de nemcsak a hangok miatt fontos a kert, hanem mert (konkrét és elemelt értelemben is) egy olyan biztonságos hely, ahonnan szabadon el lehet kalandozni. Ennek megfelelően a bendzsó és a gitár hol jól megfogható, akár fülbemászó motívumok köré épül, hogy kissé elfolyik a hangulatfestés irányába, de mindig vissza tud térni, össze tud állni. (Ambrus Bence több zenekarban, többek között a Lemurian Folk Songsban játszik; ennek egy tagja, Kriszti szintin működik közre a lemezen.)
Ezt megelőzően a Pilot Voyager invitált "olyan utazásra, ahol nincsenek ülések, csak levitációs szettek", szóval elszálló pszichedélia. A Psychedelic Force projekt lemezének címe: Hell's Transparent, de nemcsak a műfaj súlyosabb végét mutatja meg, hanem egészen visszafogott, hosszú részeket is hallhatunk rajta, vagy épp bluesos témákat. The Mo'some Sessions címmel egy válogatás jelent meg, rajta egy-egy Pilot Voyager, Lemurian Folk Songs, Slight Layers, Predictions, Highbay, Satorinaut.
További két hosszú jamgyűjtemény pedig a kiadó neve alatt jött ki, a köré gyűlt zenészek nagy számban játszanak ezeken. A Slight Layers Meet the Red Gem a rockosabb a kettő közül, de ezen belül a kiadó visszafogottabb megjelenései közé tartozik. Ezek a számok túlmennek az "elindítunk valami ritmust, aztán szállongunk negyedóráig" sémán, több a változatosság az alapokban, illetve még egy dubos jam is hallható itt "happy endinggel".Hasonló, talán kicsit elszállósabb a Parts of Another All Night Long Session, amin egyrészt található egy Loneliness of the Space Cabbages című szám, másrészt kiemelném a félórás Relax Hedont, ami a többinél is lebegősebb, pompás darab. Lemurian Folk Songs Facebook, Pilot Voyager Facebook
Az EXILES legújabb kiadványa Yoka Kai EP-je. Az elején súlyos basszusok és éles, kaszabolós trapközeli ritmusok kötik le a figyelmet; ezeket nyomott szintik, hideglelős, fura-izgis hangok egészítik ki. A negyedik-ötödik számra már széttörnek a ritmusok, illetve az addig is megtalálható keleties motívumok előrébb jönnek. Az 1-2 perces számokból álló részt a 3, 5, majd 11 perces számokból álló második rész követi, ahol már olykor szinte lebegő, még csak sötétnek sem mondható (bár azért nyilván távolról sem felhőtlenül chilles) ambient hallható, több-kevesebb utalással az ázsiai dallamvilágra. Nemcsak elsőre fura, hogy ez a két, látszólag pont ellentétes zenei világ egymás mellé került, miközben érezhető, hogy van köztük kapcsolat. Az EXILES előző kiadványa egyébként a lengyel 3HDSafxri albuma volt. Soundcloud
Az új Új Bála-EP különleges abból a szempontból, hogy most nincsenek őrült, egymással is viaskodó, technós dobgépek, a helyüket "off-grid melankólia" váltja ki a leírás szerint. A melankólia persze nála nagyon is jól megfér a fura, helyenként egyenesen idióta szintihangokkal, és az "off-grid" jelleg (vagyis az, hogy a kiszámítható "rácsból" kiszakadnak a dallamok, ismétlődő motívumok) is olyasmi, amit nem feltétlenül a melankóliával köt össze az ember. Mindennek ellenére mégis működik; vagyis ami az Új Bála-kiadványra is elmondható, az most is igaz, csak másként. Facebook
Összeállítás: Rónai András
Mostanában itt a Recorderen volt a premierje a kultikus együttesek tagjaiból alakult Black Mongo feszes és sokszínű, dallamos és disszonáns indie rock albumának; a Jazzékiel-frontember Jakab Péter véletlenül született, személyes sadcore-lemezének; Zsüd sokszínű, a popzene és az elektronikus zene határterületén mozgó debütálásának; a Frozen Steak duó pszichedelikus-bluesos lemezének; a Marlboro Man a "suttyórockból" a rockot elhagyó albumának, valamint a zenekar három tagja által alkotott Kohó elszállós-stoneres-bluesos debütálásának; a horhos elalváshoz készített, William Basinski által inspirált albumának; MA'AM lemezének, amelyen sajátos énekstílusát és kísérleti elektronikus arzenálját a frusztrációk játékos legyőzésének szolgálatába állítja; a Syrup netlabel sokszínű, visszatérő elektronikus válogatásának; a PLUTO Sound a Plútó holdjai közül a Sztüxöt középpontba állító, törtütemes válogatásának; a Clayfeet minden eddiginél borúsabb, a remixben pedig bristoli hangulatú EP-jének; Hajós Kristóf Olivia Newton-John feldolgozásának és korábbi dala horhos-remixének; a Woodstock Barbie a soulos blues-rock és a stoner közé belőhető EP-jének; a Blahalouisiana Bonnie Tylert megidéző retróvideójának; Villö Acetone az előítéleteket és önsorsrontással humoros formában foglalkozó klipjének; a Moped Loewen félkisfilmjének és live session videójának; az új Szesztay Dávid-lemezt felvezető klipnek; a Veni stúdióvideójának.
Magyarradar rovatunkban bemutatkozott a mindenre rárappelő Bongor, a kiszámíthatatlan zenei kanyarokat vevő Gidnim'Rém; a "néha pop, néha folk, néha alter" stílusú Csillagerdő; az egyedi hangú folktronicát játszó, gyorsan magasra jutott Deva; a laza rock'n'rollos Tortuga; a tinikori grindcore-ból annak kb. ellentétéig, az indie electronicáig jutó Ben Leavez; a sokfelől táplálkozó electropop duó Flanger Kids; a versfeldolgozásokat indie-s köntösbe bújtató Újhold; a különleges helyszíneken neoklasszikus zenét játszó Zalai Richárd; a "pseudo-exotic psych-math" stílus egyetlen képviselője, a Kytaro; a jazz, alt.pop és elektronik határvidékén kalandozó Kontraszt; a "designer folk" meghatározás alatt stílusokat egyesítő Zajnal; a jazzes art popot játszó Krasznai Gíta.
