"Bankjegy" és "Államjegy" egyaránt több mint 200 éve ismert fogalom. Ennek ellenére, még manapság, szakmai körökben, ismert numizmatikusok és történészek, tankönyvíró történelemtanárok is nemritkán összetévesztik őket, figyelmetlenségből, nemtörődömségből vagy kellő ismeret hiányából adódóan, annak dacára is, hogy legtöbbször a pénzjegyeken, így a bankjegyeken vagy államjegyeken lévő szöveg is egyértelműen megjelent, megjelenik, csak el kell olvasni. Éppen ezért, a helyes használat miatt fontos, hogy röviden, lényegre törően, tisztázzuk, bonyolult közgazdasági fogalmak, meghatározások nélkül, hogy melyik mit jelent?

A mellékelt fotó felső részén az Osztrák-Magyar Monarchia 1916-os 1 koronás Bankjegye látható. A "bankjegy" szó is olvasható rajta. Bankjegyet egy adott állam által bankjegykibocsátási joggal felruházott bank adhat ki, 1916-ban ez hazánk esetében az Osztrák-Magyar Bank volt, ma pedig a Magyar Nemzeti Bank. Mindkét intézmény kizárólagos bankjegykibocsátási monopóliummal rendelkezett, tehát csak ők adhattak ki, adhatnak ki bankjegyeket. A 20. század elején, a képen látható 1916-os 1 koronáshoz hasonlóan, a többi bankjegyet is át lehetett váltani ún. ércpénzre, [vagyis arany és ezüstpénzre], ahogy ez a bemutatott bankjegy szövegében is olvasható.

A csatolt fotó alsó részén a függetlenné vált Magyarország 1920-as Államjegye látható. Ezen az "államjegy" szó olvasható, amiből egyértelműen kiderül, hogy nem bankjegyről van szó. Államjegyet általában zűrzavaros politikai és gazdasági körülmények között, pl. háborús időszakban, vagy azt követően az állam szokott kibocsátani. Tehát az államjegyeket az állam adja ki, a bankjegyeket pedig bank adja ki, ebből is következően, az államjegy nem bankjegy, a bankjegy pedig nem államjegy. A mellékelt fotón látható kék színű, 1920-as államjegy elfogadását az állam kötelezővé tette, kényszerűen mindenhol el kellett fizetéskor fogadni, ún. kényszerforgalommal bírt és távolról sem volt átváltható ércpénzre, tehát arany vagy ezüstérmére.