Ha a munkahelyre nem vihetjük be, nincs szabadságunk, nincs nagymama és a tábor sem jön össze, kire-mire bízzuk gyermekeinket a nyári szünetben?
Hány éves kortól maradhat egyedül a gyerek, és hogyan segíthetünk neki a távolból?
foto:WebMD
Az általános vélekedés szerint a tizennégy éves kori érettségi szint az, amikor egy gyerek felfogja tettei következményeit. Ez persze nem zárja ki, hogy valaki már tízévesen is el tudja látni magát, és nem ijed meg váratlan helyzetektől, és van olyan húszéves, akinek meg kell csinálni egy szendvicset.
A hetvenes években született generáció tagjainak többsége kulcsos gyerekként nőtt fel. Amíg a szülők dolgoztak, a gyerek lakáskulccsal a nyakában – legtöbbször – a lakótelepi panelházak közötti játszótereken bandázott.
Azokhoz az időkhöz képest a bőség zavarával küzdhetnek a mai szülők, amikor a gyerek nyári programjain, elhelyezésén gondolkodnak. Arra is fel kell azonban készülni, hogy a gyerek otthon tölti az időt. A digitális szokások családonként eltérők.
forrás:TBUB
Az, hogy a gyerek év közben a hétköznapokon mennyi időt tölt passzív vagy aktív és interaktív eszközhasználattal, már előrevetítheti a nyári üzemmódot is. Kivételek persze lehetnek. Van olyan szülő, aki a nyári programokat meg tudja úgy oldani, hogy a gyereknek nem fáj egy esetleges kütyümegvonás. A gyerekek többsége azonban a szünetben sem válik meg jól megszokott eszközétől, és nem nagyon változtat szokásain.
Szakemberek nem véletlen óvnak a túlzott kütyühasználattól. Ma már bizonyított tény, hogy még a felnőttekre is addiktív lehet a kontroll nélküli eszközhasználat. A szakemberek akkor beszélnek függőségről, amkor az eszközök használata olyan mértéket ér el, amely gátolja a hétköznapi normális életvitelhez szükséges tevékenységet, illetve a társas kapcsolatok gondozását, kiépítését.
A fantáziavilágban élő kisgyermekek pedig még nagyobb veszélyben vannak. Mindannyian láttunk már kis műanyag vagy papír bigyókkal repülőst vagy autóst játszó gyerekeket. A tizennégy év alattiaknál könnyen összemosódhat a való világ a fantáziavilággal, így a neten vagy a játékokban látott szituációkat és helyzetmegoldásokat könnyen összekeverhetik az igazi életben látott, tapasztalt dolgokkal. A legutóbbi – nagy vihart kavart – MOMO netes mém kapcsán pedig újabb ijesztő adatokra bukkantak a tudósok.
A neten végigsöprő őrület első állomása az ijesztegetés volt. Aztán több videóban is öngyilkossági „kihívást” terjesztettek máig ismeretlenek, akik profilképükként sokszor a MOMO mémet használták. A Daily Mail angol lap szerint egy tizenhat éves fiú és egy tizenkét éves columbiai, barbosai kislány halt meg e miatt. A rendőrök a gyerekek telefonjain az öngyilkossági kihívással kapcsolatos üzeneteket, chateket találtak.
A cikk után az angol rendőrök – Brightonban, Fairportban és East Roadchesterben – arra kérték szülőket, hogy nézzék át a gyerekek telefonjait, és azt is megmutatták, hogy milyen üzeneteket keressenek rajta.
Kevin McGowan rendőrtiszt egyenesen azt kérte a szülőktől, hogy gyakran nézzenek rá a gyerek kezében lévő képernyőre. Legfőképp, ha online tartalmat néz, és ha meglátják a MOMO figurát, beszélgessenek a gyerekkel, érdeklődjenek arról, mit miért olvas, ír, mi tetszik neki, mivel foglalkozik épp.
Az angol rendőrök a gyerekek körében népszerű Splatoon nevű játékhoz készített Youtube-os videókban is találtak veszélyt.
Egy Filthy Frank nevű karakter jelenik meg a videó közepén, és úgy tűnik, tanácsot ad a csukló felvágására. ráadásul a videók alatti kommentek sokszor még durvábbak, és egyenesen kihívásként beszélnek az öngyilkosságról. A hatás pedig világméretű. Az amerikai szülők társasága szerint több helyen megduplázódott a fiatalkorúak öngyilkosságának száma. Arról azonban nem tettek közzé pontos adatot, hogy mely időszak és terület adatait hasonlították össze.
A magyar szülők sem lélegezhetnek fel. A nyelvtudás hiánya nem biztosíték. Bár öngyilkosságra buzdításról még nem tudnak a rendőrök, a magyar nyelvű oldalakon is 14-15 éves fiatalokat – vagy még idősebb influenszereket – követnek és hallgatnak 8-10 éves gyerekek. A tinédzserek pedig sokszor káromkodva és szexuális tartalmú pejoratív, megszégyenítő módon beszélnek.
Gyerekvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint a kicsik sokszor nem is értik, pontosan miről van szó, de azt tudják, hogy bántó, megalázó hatása van a szavaknak. Mintának tekintik ezeket a mondatokat és kifejezéseket, és egymást túllicitálva sértegetik a másikat velük.
Ráadásul egyre fiatalabbak kerülhetnek veszélybe.
A Telenor egy korábbi kerekasztal-beszélgetésén kiderült: a digitális bennszülötteknek nevezett legkisebbek nagy részének – akik már a mobiltelefonos világba nőnek bele – interneteléréssel rendelkező okostelefonokat vesznek a szüleik.
Így sokuk előbb tanul meg applikációkat használni, mint beszélni. Ez nemcsak a beszédtanulásban és a későbbi fejlődésében hátrány. Akire nem figyelnek szüleik, azokat a korábban említett káros és veszélyes hatások érhetik.
https://www.instagram.com/p/BZQuBE7hLQp/
Többen arról meséltek, hogy megdöbbentő volt amikor kiderült, hogy a kis óvodás mennyire önálló a neten. Volt olyan, aki a szülő laptopján játszott, majd a nyitva hagyott e-bay oldalon vásárolt. Megtetszett neki egy autó, hát megvette. Persze ehhez az is kell, hogy a szülő majdnem minden alapvető biztonsági szabályra fittyet hányjon.
Ha nincs nagymama, tábor vagy nem családbarát a munkahelyünk, és nincs elég szabadságunk, elkerülhetetlen, hogy a gyerek a nyári szünet egy részét egyedül töltse.
Ma már nem elegendő a lakáskulcsot a nyakába akasztani, és azon aggódni, hogy ne gyújtsa fel a házat. A villanypásztorként használt okos eszközök segíthetnek a várakozás hosszú idejének eltöltésében. A technológia azonban nemcsak erre alkalmas. Van már arra mód, hogy a szülő pontosan lássa, és szabályozza, hogy mikor netezzen, mit olvasson, mivel játszhat, kivel kommunikálhat, és milyen tartalomhoz fér hozzá a gyerek. Csak az kell, hogy mindez a szülőt is érdekelje.
