PolosKalandok

PolosKalandok

A bodobács ami nem is bodobács

verőköltő bodobács - Pyrrhocoris apterus

2020. július 07. - Psacasta

  Vegyük górcső alá hazánk egyik (ha nem A) legismertebb poloskafaját. A címben írtam, hogy nem bodobács, pedig hát a nevében is benne van, meg úgy is néz ki, mint egy bodobács. Akkor miért is nem az? A válasz egy rendszertani (taxonómiai) átrendezés, azóta a bodobácsok öregcsaládja (Lygaeoidea) alól már különálló családba (verőköltő poloskák - Pyrrhocoridae) tartozik. A magyar név viszont megmaradt (ezért sem szerencsés sokszor a magyar elnevezéseket használni a tudományos/latin helyett, mert félrevezető lehet).

dsc_0302_1.jpg

A verőköltő poloskákról általánosságban:
  A család rendkívül szélesen elterjedt földrajzilag (Afrika, Délkelet-Ázsia, Közép-Amerika, stb.). Nagyjából 300 faj tartozik a családba, többségük rendelkezik a vörös-fekete színezettel, amit figyelmeztetésként igyekeznek használni ("Rossz ízű/mérgező vagyok, ne egyél meg!"). Javarészt növényevők, tápnövényeik pedig főként a mályvafélék közül kerülnek ki, azonban vannak elsősorban ragadozó életmódot folytató nemzetségek is a családon belül (Antilochus és Dindymus fajok).

verőköltő bodobács - Pyrrhocoris apterus:
  A verőköltő poloskák (Pyrrhocoridae) családján belül a Pyrrhocoris rendszertani nem két hazai faja közül a gyakoribb. A másik a szegélyes bodobács - Pyrrhocoris marginatus, róla majd később ejtek szót.
  Testméretük 6,5-12mm között változik. Színezete feltűnő, vörös-fekete mintázattal. Előfordulnak teljes szárnyú, rövid szárnyú és teljesen szárny nélküli alakjaik is. Ezt részben genetika, részben pedig a környezeti hatások is befolyásolják. A napsütéses órák száma és a hőmérséklet kapcsán, ha hosszabb a nappal és meleg az idő, nagyobb eséllyel fejlődnek ki a lárvákból teljesszárnyú alakok.
  Hazánkban mindenhol elterjedt és gyakori faj, megtalálhatjuk a kertünkben, parkokban, de erdeinkben is rábukanhatunk. Főleg azonban emberközeli élőhelyeket preferál. Hazánkon kívül keleti elterjedési határát Délnyugat-Szibériában, valamint Mongóliában és Északnyugat-Kínában éri el, nyugaton pedig az USA-ban és Közép-Amerikában is megtalálható a faj.
  Növényevő, tápnövényei főként a mályvafélék közül (pl. kerti mályvacserje - Hibiscus syriacus, az elterjedt dísznövény) kerülnek ki, de a hársféléket is előszeretettel fogyasztják. Kifejezetten a növények száraz, érett magjainak a fogyasztására specializálódtak. Esetenként előfordul, hogy más elhullott, apró állatok (rovarok, földigiliszta, stb.) maradványait fogyasztják vagy saját fajának legyengült egyedeit támadják meg.
  Évente maximum két nemzedéke fejlődik ki. A nőstények április-májusban rakják le petéiket, amikből nyár végén kel ki az új nemzedék (második nemzedék esetén a kelés július-augusztusban esedékes). A kifejlett egyedek élettartama két hónaptól egy évig terjedhet. Áttelelésüket általában tömegesen végzik, a tápnövény közelében, például egy hársfa tövében az avarba húzódva.
 dsc_0301_masolat_1.jpg

  Érdekesség, hogy az egyszerű táplálkozási igényeik miatt kedvelt laboratóriumi állatok. Az állatvilágra vonatkozóan a szexkromoszómák ennél a fajnál lettek felfedezve 1891-ben a német zoológus Hermann Henking által. Kemosterilizáló valamint szintetikusan előállított rovarirtószerek tesztelését is szokták rajtuk végezni.

szegélyes bodobács - Pyrrhocoris marginatus:
  Essen pár szó végül a másik hazai fajról, a szegélyes bodobács - Pyrrhocoris marginatus-ról is. Rokonával ellentétben semmilyen kirívó színt, vagy mintát nem visel, egységes barnásfeketék. Az előhát és a félfedő peremén van élénkebb sárgás szín, nevét is erről a szegélyről kapta. Testméretük 6-9mm közötti. Hazánkban több helyről is ismert, a meleg, száraz területeket kedveli. Tápnövényének számítanak a kígyószisz fajok (Echium), de másodlagos tápnövényeként a betelepített fehér akác (Robinia pseudoacacia) magjait is fogyasztja. Életmódja egyébként rokonához hasonló, de általában csak egy nemzedéke van egy évben, illetve inkább magányosan telelnek át.

dsc_6119.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://poloskalandok.blog.hu/api/trackback/id/tr4715986134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása