Platon

1709-ben az istenfélő párizsi orvos, Philipe Hecquet kiadott egy könyvet, amelyben elítélte a hamis orvosi mentségeket, melyek révén az emberek még a böjt idején is fogyaszthattak húst. Ekkor kezdte a vegetarianizmus tudományos védelmét.

Abban a korban, amikor az emberek azt hitték, hogy húst kell enniük, másképp meghalnak. Az értekezésnek óriási hatása lett. Hecquet latin helyett franciául írt, értekezését széles közönségrétegnek szánta. Könyvét többször is kiadták, sőt Voltaire is megemlíti. Ez a könyv még Benjamin Franklint is a vegetáriánus életmódra ösztönözte.

Philippe Hecquet, az újkor vegetáriánus aktivistája

Philippe Hecquet francia orvos és vegetáriánus aktivista volt. 1697-ben a Párizsi Egyetem doktorává vált, majd 1712-ben már a kar dékánjává nevezték ki. Hecquet orvosi indokolással támogatta a hús nélküli étrendet.

Sok időt fordított a szegények istápolására. A szegények voltak a kedvenc betegei. A gazdagok házában csak akkor mutatkozott, amikor feltétlenül kötelező volt, vagy amikor az udvariasság megkövetelte.

Megvizsgálta az ember számára legtermészetesebb táplálkozást, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyümölcsök, gabonafélék, zöldségek, magvak a legmegfelelőbb ételek. Hecquet-ot úgy jellemezték, mint aki „a vegetarianizmus egyik első szisztematikus támogatója”.

Philippe Hecquet nézetei nem voltak egyedülállóak

Hecquet kortársai között is akadt, aki hasonló nézeteket vallott. Voltaire Filozófiai Szótárának doktorokról írt fejezetében olvashatjuk: „Igaz: az étrend többet ér, mint a gyógyszer.”
Voltaire barátja a bíborossá lett De Bernis is a „pitagorai diéta” mellett döntött. De Bernis 1762 júliusában írta levelében: „nagy gondot fordítok a konyhakertemre, amelyek ápolóim lettek, mivel már nem eszem húst.”

A kor kedvező nyitottsága

A középkor bizonyosnak hitt tételei közül néhányat újak váltottak fel. Ebben a korban a „természet filozófusai” már egyesítik a tudományos felfedezéseket a filozófiai értekezésekkel. Bernier francia orvos és utazó is a saját megfigyelésein keresztül ismertette a látottakat. Úgy vélte, az a felfogás, hogy csak a hús adhat energiát, teljesen rossz.

„Indiában szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy ezeknek az embereknek hatalmas energiájuk és erejük volt, pedig nem etettek húst. Mégis legalább ugyanolyan békésen, boldogan és ugyanolyan elégedetten élnek, mint mi – és sokkal egészségesebbek.”

François Bernier a 17. századi Európa egyik vezető írójává vált Indiában. Az indiai orvoslással kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a vegetarianizmus miként ad hatalmas stratégiai előnyt az indiai hadseregnek.

Philippe Hecquet írásaiból

Fontos megjegyezni, hogy Philippe Hecquet közel sem mondható fanatikusnak. Radikális katolikusként élt, és a korai modern vegetáriánusok is hű keresztények voltak. Érveikkel világi és a tudományos ismeretekre alapoztak, és meggyőző erejükhöz tapasztalataikat vették igénybe. Hecquet étkezési szempontból foglalkozott az egészséggel, és kampányolt a húsfogyasztás ellen:

„Hihetetlen, mennyi téves felfogás helyesli a húsevést, miközben oly sok tény áll szemben a hús felhasználásának állítólagos szükségességével.”

„A betegség fő gyógymódja a tartózkodás. A beteg test számára semmi sem rosszabb, mint a húsleves.”

Miért érdemes egy régenvolt orvosról olvasni? Mit üzenhet a modern kor emberének? Sokat, mert a következő nemzedékeknek meg kell őriznünk a Föld ökoszisztémáját.

Ennek egyik lépése étkezési szokásaink felülvizsgálata. Napjainkban nem csupán saját erőnlétünkért kell aggódni. A globális felmelegedés, az óceánok szennyezése csak a megoldandó problémák kiálló jéghegyének csúcsa.