Sziasztok!
Még mindig rengeteg időm van olvasni... A gáz az, hogy hamarosan végig érek egy polcnyi cuccal. Most a Fumaxos készletem utolsó előtti darabjával, Marvel kapitány önálló képregényével foglalkozom. Spoileresen.
2019-ben adta ki a Fumax Kiadó két változatban a 2014-es Marvel kapitány 1-13. részét kemény kötésben. Kelly Sue DeConnick írta és többségében David Lopez rajzolta. Nekem a punkos védőborítós limitált változata van meg, de egyébként nagyon szép a másik borítóváltozat is, ahol Marvel kapitány aranysárga háttér előtt feszít büszkén.
Nagyon nem nekem való ez a képregény. Megkockáztatom, nem is férfitársaimnak íródott. A képregény egészében az író nem eresztette el magát. Tele van csajoskodással, nem tudom jobban megfogalmazni. Vagyis erről szól, semmi másról. Mindenütt a "Lécci!" (tényleg így írja a magyar fordítás), meg a tündibündiskedés. A kötet több történetet tartalmaz, amik közül kettő volt, ami tetszett. Az egyik, amikor Mordály ki akarja nyírni Chewie-t, a flerkent, hogy ne rakja le a tojásait. A képen is látszik, hogy ez nem sikerült. :D De hát ez senkinek nincs ellenére. Mindenki szereti a kis cicákat ugye? Hát persze. A másik kedvencemnek, a rímben beszélő bolygós történetnek tényleg kellemes volt a humora.
A történetek egyébként ugyanolyanok, mint bármilyen más szuperhős történetek, csak itt a férfi főszereplőt kicserélték egy nőire. Sőt, sok helyen a főbb mellékszereplőket is. Nem is lenne ezzel baj, ha mondjuk tenne hozzá a szereplő bármit a történethez azon kívül, hogy ő egy leszbikus űrlény. Azért van benne, hogy benne legyen. Mint a Star Wars 9. részében az a bizonyos félmásodperces csókjelenet, vagy a Dr. Aphra képregényben a főszereplő egyik megnyilvánulása anno (a korábbi dr. Aphráról írt véleményemben megtalálhatjátok, miről van szó). Az a baj, hogy a Marvelnél primitív módon nyúlnak társadalmi kérdésekhez. és ezzel sokkal többet rombolnak, mint építenek. Szerintem.
Na de hogy kidühöngtem magam. Girlpower van. Nem, ebben semmi ilyen nincs. Ez a képregény ugyanannyira felelsleges összességében, mint anno a Marvel Kapitány film is volt.
Marvel kapitány elutazik a világűrbe. Hátrahagyva a családját és szerelmét. Az önmegvalósítás netovábbja. Különböző kalandokba keveredik, megment egy életképtelen és teljesen érdektelen bolygót, ahol a gonosz zsarnok vibrániumot bányásztat, ami megmérgezi a bolygó lakóit, így hosszú kínkeserves halálra ítélve őket. Persze kapitányunk megmenti őket, majd a kalózok tudomást szereznek a flerkenjéről, és el akarják rabolni Chewiet. Kis kitérőt teszünk a rímben beszélők bolygójára, ami szerintem nagyon jól sikerült fejezet. Egy előre elrendeltetett menyegzőt akadályoznak meg hőseink. Valahogy az egyik fejezetben a Mikulás is helyet kapott, hogy hogy, ne kérdezzétek, az a fejezet egy karácsonyi LSD trip volt. :D Jó, annyira ne túlozzunk, Carol visszatér a Földre, hogy megmentse szeretteit a patkányinváziótól.
Amíg Carol a Mikulással bandázik, elrabolják Chewiet, és a rá vigyázó űrlény barinőt is. Legalább van kit megmenteni a végén.
Annyit jegyeznék meg, hogy a képregény rajzai szerintem átlagon felüliek, mind Lopez, mind Marcio Takara élvezhetőt alkotott a saját stílusában. Lopez rajzai inkább rajzfilmesebbek, Takara meg olyan "élesen" rajzolt, tetszik ez a fajta ábrázolásmód is. Kicsit hasonlít a Gaydos-féle Jessica Jones rajzokhoz, csak itt sokkal több a szín. Szerintem tényleg rendben vannak a képregény rajzai. A képen a Lopez-féle borítók és egy cicás panel látható a képregényből.
A történetek nekem 3 zsebdimenziót érnek az 5 flerkencsápból, a rajzok pedig 4 hipermacit az 5 térgörbületből.
Maradjatok otthon, ha tehetitek.
Sziasztok!
