A kedvelhetőség tudománya

Az önsegítés felkent apostolai azt állítják, hogy rokonszenvesebbek leszünk, ha érdeklődőnek, kedvesnek és nagyvonalúnak mutatkozunk. Létezik azonban még néhány tényező, mely növelheti a kedvelhetőségünket.

enmarka_23.png

A rokonszenv sokat nyom a latba bármilyen emberi kapcsolatról legyen is szó. De vajon hogyan érhetjük el, hogy mások rokonszenvét elnyerjük? Dale Carnegie, az önmegvalósítás apostola az őszinte érdeklődés kimutatását tekintette célravezetőnek, emellett azt is javasolta, hogy még véletlenül se fukarkodjunk a szívből jövő bókokkal. Mindenekelőtt pedig legyünk nagyvonalúak az időnkkel, az energiánkkal és képességeinkkel. Ezek megfontolandó iránymutatások, azonban van itt néhány dolog, aminek mindenképp érdemes némi figyelmet szentelni. Nézzük, melyek ezek! 

Nem baj, ha néha megbotlasz

A perfekcionizmus és maximalizmus jegyében sokan vallják: csak a minden tekintetben tökéletes a megfelelő.Teljesen mindegy, hogy az öltözékükről, a viselkedésükről, egy szolgáltatás igénybe vételéről vagy éppen a saját munkájuk, feladatuk megvalósításáról van szó. Nos, ideje ezen az állásponton némiképp finomítani: némi baki  belefér, ha a szerethetőség is szempont számodra.

Ugyanis, Eliott Aronson kutatásai is bizonyítják, hogy egy kis botlás még nem a világ vége, sőt: szerethetőbbé tesz bennünket. Persze csak akkor, ha egyébként az általunk nyújtott színvonal, szakmai teljesítmény nem hagy maga után kivánnivalót. Éppen ezért, nem kell feltétlenül kétségbe esned, ha időnként valami apróbb hiba becsúszik, például kiborítod a kávét, megbotlik a nyelved előadás közben vagy valami kis hiba becsúszik a tökéletesen eltervezett performanszodba.

Kérni is tudni kell!

A nagyvonalúság fontos dolog, de emellett az is kedvelhetőbbé tesz bennünket, ha valakit ráveszünk egy szívesség megtételére vagyis szívességet kérünk. A kutatók szerint a jelenség magyarázata az, hogy viselkedésünk többnyire gondolatainkból és érzéseinkből fakadnak, például ha boldognak érezzük éppen magunkat vagy jókedvűnek, akkor mosolygunk. De ez fordítva is igaz: ha mosolyra bírunk valakit, máris boldogabbnak érzi magát, de legalábbis javul a közérzete.

Ez a jelenség a szívességek esetében is érvényesül. Tehát, ha azt szeretnénk, hogy megkedveljen valaki kérjünk tőle szívességet. Azonban, a Franklin-hatásnak elnevezett jelenség előnyeit csak bizonyos korlátok között élvezhetjük. Talán az egyik legfontosabb tényező, hogy csak apróbb szívességről legyen szó, ami a másik félnek nem okoz túl nagy megterhelést vagy túlzott kényelmetlenséget.

Jót vagy semmit!

Pletykálni emberi dolog és még ha nem is feltétlenül szívesen ismerjük be, legtöbbünk rendszeresen gyakorolja. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen az emberi kommunikáció, az információáramlás egy igazán ősi és fontos formája. Azonban, ahogy arra John Skoworski és munkatársainak vizsgálata felhívja a figyelmünket, egyáltalán nem mindegy, hogy pozitív vagy negatív információkat osztunk meg másokkal.

Az említett kutatócsoport kutatási eredményei azt bizonyítják, hogy amikor mások tulajdonságait ecseteljük, akkor a hallgatóság önkéntelenül is, a személyünkhöz társítja az elhangzó jellemvonásokat. Éppen ezért érdemes a tartalomra és a hangnemre odafigyelni, hiszen ha a negatív hangnem állandósul és folyamatosan szidalmazzuk ismerőseinket, akkor mások önkéntelenül nekünk tulajdonítják a szóban forgó nem feltétlenül kívánatos jellemvonásokat.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Personal Branding közösségéhez. Klikk ide!

Mutass többet
Énmárka, személyes márka, personal brand. Ezek a kifejezések ma már sokaknak ismerősen csengenek. De mit jelent ez a fogalom? Milyen szerepe van a karrierünkben? Milyen eredményeket és sikereket hozhat? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Egyáltalán, hogyan fogjunk hozzá?
Megrendelem
süti beállítások módosítása