Érdekességek, filmek, történelem, közélet

panelmedve

Három gyakori tévedés történelmi tudásunk kapcsán

2021. június 11. - Panelmedve

A történelemtanítás hazánkban átfogó jelleggel foglalkozik - az őskortól egészen napjainkig terjedően - a magyar- és egyetemes múlt fontosabb eseményeivel és jelenségeivel. Ugyanakkor a média, a filmek és a különböző egyéb kulturális platformok számtalan téves mítosszal is "megajándékoznak" bennünket, melyek aztán beépülnek a közvélekedésbe mint hibás interpretációk. Ami a világtörténelmet illeti három gyakori tévedés mindenképp figyelmet érdemel:

Az első éjszaka joga

elsoejszaka.jpg

A kép forrása: homeofthemother.org

Gyakori tévedés, hogy a középkori Európa feudális királyságaiban a földesuraknak jogukban állt parasztjaik (jobbágyaik) megházasodása esetén az ifjú arával tölteni a legelső éjszakát. A latinul ius primae noctis néven emlegetett, ma már meglehetősen perverznek tűnő szokás még a filmvilágban is felbukkan, például az 1995-ös Rettenthetetlen (Braveheart) című történelmi drámában. Ám a történészek egybehangzó véleménye szerint, mindez csak a képzelet szüleménye és semmilyen bizonyíték nem létezik arra vonatkozóan, hogy bárhol is létezett volna ez a bizonyos földesúri jog. Valószínűleg a jobbágyaikat kihasználó, felettük zsarnokoskodó, néha megkorbácsoló (vagy megölető) középkori várnagyurak képe állhat a téveszme mögött. 

Napóleon termete

napoleon.jpg

Édouard Detaille: Napóleon 1806-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Még egy komplexust is elneveztek az egykori francia hódítóról és császárról, Bonaparte Napoleonról, akiről máig tartja magát az a tévhit, hogy alacsony termetű emberként szolgált a hadseregben, majd lett uralkodó és hunyt el 1821-ben. Ugyanakkor a kutatók, akik megvizsgálták Napóleon maradványait és ismerik halotti bizonyítványának tartalmát is, azt állítják, hogy a korabeli átlagmagassággal nagyjából megegyező termetű, azaz 168-170 centiméteres volt. Ezzel a termettel pedig Napóleon a legkevésbé sem számított alacsonynak a XVIII. század végén (és a XIX. század elején). A téves sztereotípia mögött a császárt szinte mindig körülvevő magas termetű tisztek jelentette aránytévesztés állhat, hiszen ezek gyűrűjében a  szemtanúk számára valóban kis termetűnek tűnhetett.    

Hitler Nobel-békedíja

hitler.jpg

A kép forrása: britannica.com

Adolf Hitler német kancellár soha nem kapott Nobel-békedíjat, noha rengetegen máig hisznek ebben. Az igazság az, hogy 1939-ben egy svéd parlamenti képviselő, bizonyos Erik Gottfrid Christian Brandt ironikus és gúnyos célzattal valóban jelölte erre a díjra, ám azt soha nem ítélték meg a német diktátornak. Sőt Brandt később magát a jelölést is visszavonta. A háború utáni években széles körben terjedt el Hitler Nóbel-békedíja, noha azt időről időre cáfolják a történészek. Már a 30-as években, a világháború kitörése előtt sem akadt olyan politikus (vagy akár értelmiségi) Európában, aki jogosnak érezte volna Hitler számára a Nobel-békedíjat, tekintve, hogy agresszív külpolitikájával sorra kebelezte be a környező államokat (Ausztriát, Csehországot, Memel-vidéket) és folyamatosan fenyegette a kontinens szinte minden államát.

panelmedve_alsosor.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://panelmedve.blog.hu/api/trackback/id/tr9816588762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása