Ismét egy új országban - és egyúttal egy új kontinensen is kalandozhattunk. Ez a város az elmúlt időszak egyik legnagyobb meglepetése volt, rengeteg új élménnyel gazdagodtunk. Nagyon vártam ezt az utat - még augusztusban, a Balaton parton csaptunk le a repjegyekre nagyon jó áron - de bevallom őszintén kicsit féltem, milyen lesz egy 20 milliós városban egy 1,5 éves, aktív, (dackorszakos) gyermekkel utazni. Számítottam rá, hogy koszos lesz, a tömegközlekedés kissé nehézkes és a közbiztonság kicsit veszélyes. Ehhez képest egy rendezett, tiszta, békés, és nagyon fejlett város fogadott. Persze főként a “turistás” környékeken maradtunk, ilyen rövid idő alatt egy ekkora várost nem lehet teljesen felfedezni és biztosan vannak környékek, melyek teljesen más képet festenek.

Isztambul látványosságai:

Topkapi Palota:

A palota az oszmán birodalom közigazgatási központjaként szolgált. Több mint négyszáz évig épült, ugyanis minden uralkodó szultán épített egy-egy részt hozzá. A szultán és háreme fő rezidenciájaként szolgált. Kétszer is újra kellett építeni, egyszer egy földrengés, egyszer tűzvész miatt. Amikor 1923-ban az oszmán birodalom felbomlott a palotából múzeum lett. A világörökség része.

Hódító Mohamed, a palota megálmodója nagyra tartotta a nép véleményét, ezért egy kis folyosón szökött ki hétköznapi ruhába, hogy megtudja, a nép mit gondol róla. Azt az utat, melyet hivatalosan, szultánként használt, pedig arany útnak nevezik, ugyanis távozásakor pénzérméket dobált szét. A csodálatos háremet, melyben akár 500 nő is lakott egyszerre fekete afrikai enuchok igazgatták. A fürdőkbe belépve díszes rácsokat láthatunk, melyet fürdéskor mindig magukra zártak - hiszen sosem lehetett tudni, van-e jóakaró a palotában. A szultán pedig mindig egyedül aludt, hálójában két ágy is volt, így ha valaki az életére akart volna törni, 50% esélye lett volna arra, hogy megtalálja a függöny mögött alvó uralkodót. Fontos megbeszélésekkor olyan termeket használtak, ahol az ajtó előtt egy hangos csapból víz folyt, így nem lehetett kihallgatni a beszélgetéseket. Teát és kávét pedig csak olyan személy szolgálhatott fel, aki süket és néma is volt.

A múzeumban fegyverek, trónok, a szultánok kaftánjai és egyéb elképesztően értékes és gyönyörű relikviák mellett a világ negyedik legnagyobb gyémántja - a maga 86 karátjával is itt található.

A Konstantinápolyi Egyetem (mai nevén Isztambuli Egyetem), melyet az 1400-as évek közepén alapított II. Mehmed szultán is itt található. Csupán pár, kiemelkedően tehetséges diák tanulhatott itt, és csoportoselőadások helyett az oktatók külön foglalkoztak minden diákkal.

Hagia Sofia

Hajdani bizánci ortodox bazilika, mely Konstantinápoly elfoglalása után a napjainkig mecsetként szolgál (1924 és 2020 között múzeumként funkcionált).

2024 év eleje óta 25 euro belépőjegyet kell fizetni a nem török turistáknak.

Bazilika Ciszterna, az elsüllyedt Palota:

Isztambul egyik legnagyobb víztározója, melyet Julianus bizánci császár építtetett a 6. században. A termet 338 db, 8 méter magas oszlop tartja. Az oszlopokon található medúzák nem véletlen folytán néznek fejjel lefelé: a keresztény építők a többistenhívők egyfajta csúfolásaként helyezték el így a mitológiai figurákat. A hely létezése évszázadokra feledésbe merült, az itt tárolt víz pedig sokszor fertőzések melegágya volt. Mára a rendszer teljesen biztonságos, nyitott a látogatók számára.

Kék Mecset, Ahmed Szultán dzsámija:

A város egyik legikonikusabb épülete, nevét a kék színű csempékről és a kék üvegekről kapta a nevét, mely az egész dzsámi belsejét kékszínűvé varázsolják ha besüt a nap. Ahmed szultán a zsitvatori béke és a perzsiával szemben elvesztett háború után Allah kiengesztelésére építtette. Költségeit a háborús zsákmányokból nem tudta fedezni, így a kincstár tartalékaihoz nyúlt, ezzel magára haragítva a muszlin hittudósokat. Az első mecset Törökországban, melynek hat minaretje van, a szám az iszlám vallás hat alappillérét jelzi. A szultánt erős kritikák érték, ugyanis ezidőtájt csak a mekkai mecsetnek volt 6 minaretje. Az uralkodó úgy küszöbölte ki a problémát, hogy pénzt adományozott, hogy Mekkában épülhessen egy  7. is. A nyugati bejáratnál a kapu felett egy hatalmas lánc lóg, melyet az uralkodó azért tetetett oda, hogy akárhányszor a dzsámiba lép fejet kelljen hajtania Allah előtt.

Nagy Bazár:

A világ egyik leghíresebb vására, mely négyezer üzletnek ad otthont falain belül, és nagyjából ugyanennyi található a falakon kívül is. Ötezer ember megélhetését biztosítja, napjában több mint háromszázezer ember látogatja.

Isztambul a városfalakon túl - ezeket a helyeket is nézd meg, ha a török fővárosban jársz:

Camlica mecset:

az ország egyik legfiatalabb mecsete, melyet 2019-ben adtak át. Grandiózus, Törökország legnagyobb dzsámija, melynek egyik fő különlegessége, hogy két nő tervezte. Amikor mi itt jártunk csak pár helyi lakos volt bent, libabőrös élmény volt így bent lenni. Isztambul második mecsete, melynek hat minaretje van - szimbolizálva az iszlám vallás hat alappillérét, eredetileg 50 millió dollár volt a büdzsé az építkezésre, de végül 300 millióból készült el. Földrengés esetén 100.000 ember menedékéül tud szolgálni. Alatta mélygarázs található, mozgólépcsőkkel is megközelíthető. A legszebb kilátás innen nyílik a Boszporuszra.

Hajókázás a Boszporuszon:

egy kihagyhatatlan program, ha itt jársz. A Boszporusz a Fekete és a Márvány tengert összekötő szoros, mely a maga 30 kilométeres hosszával évszázadok építészeti kincsiet mutatja be. Számos vonuló madár is állomásaként választja a szorost, egyedülálló az élővilága. Isztambulban található az Aranyszarv-öböl, érdemes hajózáskor ezt is érinteni.

Gasztrokalandok:

Még nem vagy benne biztos, hogy megéri kisgyerekkel utazni? Akkor most figyelj, elárulom, szerintem mi a legnagyobb előnye annak, ha már kicsi korától kezdve idegen országokban járni. Köztudott, hogy az első pár év táplálása van a legnagyobb hatással a gyermekek későbbi étkezési szokásainak kialakulására. Minél több ízt, textúrát ismer meg, annál kisebb eséllyel lesz válogatós későbbiekben. Az utazások erre remek lehetőségek, hiszen ilyenkor akarva akaratlanul gasztrokalandokban is van részünk.

Olyan uncsi a török kaja, csak gyrost lehet enni! -mondta egyszer egy barátunk. Isztambuli utazásunk második napján egy gasztrotúrán vehettünk részt @thekebabguide -al, aki egy nap alatt végigkalauzolt bennünket a város európai és ázsiai részén. A mottója pontosan az volt, amit én is vallok: egy kultúrát legjobban az ételeken keresztül lehet megismerni. Na de nézzük, mit is lehet enni ha erre jársz?

• Tradícionális török reggeli (kahvalti): olíva olaj, sajtok (legalább 2-3 féle), simit (perec-szerű kenyér), mogyorókrém, sucuk (kolbászféleség), lecsó (igen, ezt MIND felszolgálják reggelinél)
• Fermentált zöldségek: Törökországban a fermentált zöldségeknek óriási tradíciója van. Nem csak magukat a zöldségeket eszik meg, de a levüket is előszeretettel isszák -Boyoz, bomba: két péksütemény, mely garantált ízorgia. Az első egy kissé sós, cottage cheese szerűséggel töltött sütemény, míg a másik tömör nutellás gyönyör (tudtad, hogy a Nutella török eredetű?
• Levesek (mercimek, beyran): előbbi lencsealapú, míg a másik egy brutál fokhagymás leves (idegenvezetőnk szerint másnaposságra kiváló)
• Kisir: bulgur, paradicsom, petrezselyem
• Mercimek kofter: hasonlít a mi tatárbeefsteakünkhöz, nyers, fűszeres hús
• Yaprak dolma: szőlőlevélbe tekert fűszeres rizs
• Kebab természetesen nem maradhat el az ebédből
• Baklava és fagylalt (dondurma, egy különleges, lágy ízű fagylalt tejből és orchidea gumóból készül, viszonylag kemény, késsel érdemes vágni)
• Tavuk gogsu: a pudingok ős atyja: CSIRKEMELLBŐL. És nem, nem érzed, hogy abból van.

Ha tetszett ez a blogposzt, ne felejts el követni Instagramon és Tiktokon sem még több utazós/túrázós tartalomért!