Gumiabroncsot cipelni nem nagy ördöngösség, évente párszor minden autótulajdonos átéli. Futni velük már nem annyira jó. Két kilométert terepen futni pedig igencsak kellemetlen. Hát így kezdődött a 2025-ös Dragon Ice versenye.

Az esemény címének (szerencsére) ellentmondott a tavaszias idő, igaz a rendezés is március 1-re esett. Helyszínnek visszatértünk a jó néhány évig hanyagolt Sárkány Wellness és Gyógyfürdőbe, ami több dolgot is előre vetített. Öltözni kulturált körülmények között, esetleg valami kis pancsi is lesz a pályán?

Körbe nézve elég árulkodó volt, hogy a befutó, egy a hőmérsékletkülönbség miatt intenzív és látványos párolgású termál medence előtt lett elhelyezve, valamint egy mászóka is meredezett a közepén. A strand területén találtunk még pár technikai akadályt, melyek tüzetesebb átvizsgálása után kiderült, bármiből képesek a szervezők nehézséget generálni, ami a kezük ügyébe esik. Mondhatni egy posztapokalipszis utáni kor, lelkes túlélőinek játszóterére emlékeztetettek az építmények.

A futók már lassan visszatértek kijelölt távukról, mikor a terepesek közös bemelegítése elkezdődött. Csapategységet és kaucsukhoz való kötődést erősítette a startfotóhoz már kiválasztott gumiabroncsokkal történő akrobatikázás. Egy rajtban indult el a verseny keményebb része.

Hamar kijutottunk a termál területéről és a jöhetett a hosszú, cipelős etap. Utunk során tucatnyi horgász csodálkozó tekintetétől kísérve kerültük meg a Szénaréti-tavat. Eleinte kellemesen füves útvonalon, majd lassan változott át a terep gyékényes dzsungellé, járatlan utakká, mígnem a kihagyhatatlan „fűvészkertet” el nem értük. Dragon Race versenyre járók tudják, mi ez az elkerített terület. Kúszós, mászós kihívások. Katonai futamra hajazó játszótér fel s alá a területen, másodperc nyugalmat nem hagyva a versenyzőknek.

Az abroncstengertől könnyes szemekkel búcsúzva majd’ 5 kilis szakaszon lelhettünk nyugalmat. Szó szerint, hiszen a környező erdős, fás útvonalon a legfeljebb egy frissítőpont állíthatott meg, miközben elmerülhettünk az erdő csendjében. A pálya vonala az előző évek fordítottja volt, ezért sejteni lehetett merre járunk.

A célhoz közeledve, szinte természetesen, a fesztiválterület hangosítása öntött új erőt a fáradtabb végtagokba. Két keret, egyedi kapaszkodókkal, erőltette meg a karokat. Palánkugrás és szintén jellemző módon egyedi feladattal is készültek a rendezők. Sok őrült ötlet után most egy vízszintesen kifeszített ötélre kellett úgy feldobni egy „kétágú bolát”, egy kötél, két végén nehezékkel, hogy az fenn is maradjon. Kevésbé szabályozott helyeken ezt két cipővel és egy villanyvezetékkel oldják meg szakértők.

A legnagyobb buli a már említett melegvizes pancsolás jelentette. Felhevült testtel elfogadhatónak tűnt a tizen’ fokos kinti hőmérséklet, de egy termál medencében azért mégis csak kellemesebb. Nem kis csodálkozást váltva ki azon kevesekből, akik a mai napon úgy döntöttek, szabadidejüket pancsolással töltenék el, erre mindenféle színes futócuccban ugrálnak be emberek a finoman simogató vízbe vagy a már célba értek technikai ruhájukkal nem törődve menekültek vissza a finom melegbe.

A célban medál, tisztítószer és önkiszolgáló pult kincseiből lehetett csemegézni. Forró tea, leves, jobb szaglásúak némi cefre illatát is kiszűrhették a levegőből.

A strandolás, mint minden esetben, most is benne volt az árban, oldott hangulatban folyhatott a verseny értékelése. Azoktól, akiket netán a furcsa ruházatú emberek pancsikolása riasztott el a kinti termáltól, elnézést kérünk. 😊

Fotók: Dragon Race SE Facebook