„Szekszárdon születtem…”

2021. november 26. 06:00 - nemzetikonyvtar

138 évvel ezelőtt született Babits Mihály

A költő halálának 80. évfordulójáról is idén emlékeztünk meg († 1941. augusztus 4.)

Babits Mihály és Tanner Ilona (1895–1955) 1921. január 15-én kötöttek házasságot Budapesten. A tisztviselőnőként dolgozó Tanner Ilona, írói nevén Török Sophie 1920 őszén verspróbálkozásaival kereste fel Babitsot, aki akkor már neves költő, az irodalmi élet központi személyisége, 1916-tól a Nyugat szerkesztője volt.
Közös életükről Török Sophie házasságuk során számos fényképet készített. Összeállításunkban a Babits-hagyaték gazdag fényképanyagából mutatunk meg néhányat, köztük a Török Sophie által az első közös szekszárdi útjukon készült felvételeket, amelyeket az írónő erre a látogatásra való visszaemlékezéseiből vett idézetekkel kísértünk.

042babits_torok_szophie_03_hub1_fondiii2315_opti.jpg

Babits Mihály és Török Sophie házasságkötése alkalmával készült kép. Budapest, 1921. január 15. Fotó: Székely Aladár. Jelzet: Fond III/2315/34 – Kézirattár

„1921. január vége felé – talán négy-öt napos házasok lehettünk – egyszerre csak azt mondja Mihály:
– Van nekem Szekszárdon egy öreg édesanyám! El kellene utaznunk hozzá, hogy megmutathassalak neki.
A sezlonon kuporogtunk mindketten, ő olvasott. Meghatóan keskeny arcán, két fájdalmas zárjel közt szelíden mosolygó szája úgy ejtette, hintázta a gyönyörű sorokat, édes, vad és nyugtalanító dallammal, mint különös, mosolygó varázsló. S úgy emelte és ejtette sötét nagy szemét is a könyvről reám, és vissza a könyvre, szorongó mosollyal, ámuló megtelepedéssel, mint aki egyszerre bűvölő és megbűvölt is. Pillantása és sápadt mosolya ugyanazzal az édesen mardosó ütemmel szállt és süllyedt körülöttem, mint ajkáról a versnek egyre ringó, ölelő és lebomló ritmusa.”

Török Sophie: Első szekszárdi utamról. In. „most én vagyok hang helyetted...”. Török Sophie Babits Mihályról, szerk.: Téglás János, Budapest, Palatinus, 2000. 57. – Törzsgyűjtemény

Babits születésének körülményeit a költő édesanyja mesélte el Török Sophie-nak 1921-ben, első közös szekszárdi látogatásukkor.

„… délben eljött a bábaasszony, azt mondta, körülbelül még két hónapig tart az idő […] estefelé kezdtem rosszul érezni magam […] … az udvari szobában vacsoráztunk, a Cenci nagyanyival s testvérével, az Ujfalusy tántikával... én nagyon megkívántam a mustos tököt, s jó sokat ettem belőle ... még mondták is, hogy bajom lesz ... de hát fél óra múlva, esti hét órára már meg is született a Misi...
– Misi születésének hírére – mesélte tovább Anyika – Apikátok szaladva jött át a ház udvari részéből, s olyan büszke volt a fiára, hogy mindjárt fel is vitte az emeletre, hogy megmutassa őt a Cenci nagyanyinak ... aztán, ahogy jött vissza, lefelé a lépcsőn... valahogy megbotlott, s leejtette a gyereket!
Anyi arca most is csupa döbbenet, hogy a nagy ijedtséget elmeséli. De hát szerencsére semmi baj se lett, mert a pólya megvédte a kis újszülött fejecskéjét.” 

Török Sophie: Első szekszárdi utamról. In. „most én vagyok hang helyetted...”. Török Sophie Babits Mihályról, szerk.: Téglás János, Budapest, Palatinus, 2000. 66, 67. – Törzsgyűjtemény

fond-iii-2252_0015_r_opti.jpgBabits Mihály. Zelesny Károly felvétele, Pécs, 1887. Jelzet: Fond III/2252/15. – Kézirattár

Gyermekkora első hat évét Babits Szekszárdon, a szülői házban tölti. Édesanyja emlékezete szerint:

„– Nagyon akaratos gyerek volt! – sóhajt Anyika. – Mindig meg kellett tenni, amit ő akart! Este például az volt a szokása, hogy vacsora után egész közel tolta a székét az enyémhez, s az ölembe hajtotta a fejét, így aludt el. Aztán meg úgy tett, hogy a csészét vagy tányért, amiből evett, mikor kész volt vele, csak szépen kieresztette a kezéből. Hiába kapott ki ezért, azt felelte: de hisz ez már nem kell, már üres! olyan, mint a dióhéj, ha már megettem a belét, el lehet dobni! – Hát annyi edényt tört, hogy zománcozottat kellett neki venni!”

Török Sophie: Első szekszárdi utamról. In. „most én vagyok hang helyetted...”. Török Sophie Babits Mihályról, szerk.: Téglás János, Budapest, Palatinus, 2000., 67. – Törzsgyűjtemény

A gyermekkor helyszínei között fontos szerepet töltött be a család szőlője és a présház, ahova szintén ellátogatott az ifjú pár. Török Sophie ekkor is készített fényképeket. Az alábbi felvételen Babits mögött, kissé takarásban, az évi termésről vezetett több évtizedes adatok láthatók, köztük a legutolsó az 1921-es évjárat, a felvétel éve.

fond-iii-2290_0010_r-075_opti.jpg

Babits Mihály a szekszárdi présházban. Török Sophie felvétele, 1921. január 21. és 29. között. Jelzet: Fond III/2290/75. – Kézirattár

„Másnap délelőtt Mihály megindult velem, hogy gyermek- és diákkora legnagyobb boldogságának színhelyére, a szőlőhegyre vezessen. Ezt a szőlőt és présházat sok verséből ismertem már, később a Halálfiai fontos színtere is lett, ahol nagyanyja, Cenci néni, védte és ápolta a nemes tőkéket, hogy „mások mámora táplálja majd az ő gyermekeit!”

Török Sophie: Első szekszárdi utamról. In. „most én vagyok hang helyetted...”. Török Sophie Babits Mihályról, szerk.: Téglás János, Budapest, Palatinus, 2000., 71. – Törzsgyűjtemény

fond-iii-2290_0016_v-126_opti.jpg

A kőkereszt Babitsék szekszárdi szőlőjénél. Török Sophie felvétele, 1921 –1924. Az albumlapon Török Sophie rájegyzése: A szekszárdi szöllő. Jelzet: Fond III/2290/126. – Kézirattár

„Lassan ritkuló házak után hirtelen megnyílt a táj, s a messzire nyújtózó dombok havas hullámai mosolyogtak felénk, itt már puha havon, fehér csillogásban meneteltünk, Mihály, mint királyi jogart, lóbálta büszkén kezében az óriási présházkulcsot. Az út most lejtőnek futott, s beértünk a szurdikba, el is merültünk benne, mint mennyezet nélküli alagútban. – Ez a szurdik gyermekkoromban még csak vállamig ért, s egész keskeny ösvény volt – mondta Mihály –, de minden évben mélyebb és szélesebb lesz, állandóan eszi a hegyet!
A szurdik végén már látszott Mihályék szőlője, sarkán a nagy kő Krisztussal, Cenci néni állíttatta a szőlő bejáratához, nagy tamariszk borul a Krisztus vállára. Ez a Krisztus már nem védi Cenci néni szőlejét, a család eladta, jó karaj földdel együtt.”

Török Sophie: Első szekszárdi utamról. In. „most én vagyok hang helyetted...”. Török Sophie Babits Mihályról, szerk.: Téglás János, Budapest, Palatinus, 2000., 71. – Törzsgyűjtemény

Szülővárosához Babits haláláig szeretettel ragaszkodott és amikor tehette, hazalátogatott. A városba való első közös megérkezésük körülményeire így emlékezett vissza Török Sophie:

„A szekszárdi állomáson Mihály öccse várt ránk, s nem emlékszem még egy, az ünnepélyességében ennyire hiánytalanul boldog útra, mint amit most tettünk, a vasúttól a régi Babits-házig. A vármegye parádés hintója vitt minket, a bakon ünneplőbe öltözött hajdú feszített, s mi alig győztük a csodáló és mosolygó köszöntéseket viszonozni – én úgy éreztem magam férjem mellett, mint bevonuló királynő. S tudom, ő is a boldogságnak alig ismétlődő perceit élte, hiszen tudom, mennyire esengett szülővárosa elismeréséért! Dicsőség, hírnév, talán mindig csak azért érdekelte, vajon eljut-e fényéből valami hazáig? Ha nem is mondta, tudtam, titokban diákos szorongással várta, hogy egyszer majd nehezen lelkesedő szülővárosa büszke legyen rá!”

Török Sophie: Első szekszárdi utamról. In. „most én vagyok hang helyetted...”. Török Sophie Babits Mihályról, szerk.: Téglás János, Budapest, Palatinus, 2000., 62. – Törzsgyűjtemény

Kézirattárunk Babits-hagyatékában Török Sophie Szekszárdon készült fényképei között található az alábbi 1937-es felvétel is, amelyen lányuk, Babits Ildikó is szerepel.

fond-iii-2266_0013_r_opti.jpg

Szekszárd, pillanatkép járókelőkkel. Az utca kanyarulatában Babits Ildikó és Babits Mihály alakja, mögöttük a Babits család emeletes háza. Török Sophie felvétele, 1937. március 26. Jelzet: Fond III/2266/13. – Kézirattár

 M. J. (szerk.)

A költő halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából indult el kézirattári gyűjtőoldalunk, a Copia, amelyben Babits Mihály és felesége, Török Sophie monumentális hagyatékának levélanyagát publikáljuk. A Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes körű feldolgozására és a közkincskörbe tartozó csaknem 2500 dokumentum online közreadására vállalkozott.

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr716765214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása