Zelesny Károly élete – A fényképészet úttörői. 16. rész

2021. szeptember 23. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 63. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat hatvanharmadik részében Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői” című alsorozatában Zelesny Károly munkásságát mutatja be.

Zelesny Károly 1848-ban született Besztercebányán. Iparos családból származott, így ő is asztalosnak tanult. Érdeklődését azonban hamar felkeltette az akkor újdonságnak számító fényképezés. Besztercén tanulta meg a mesterséget a fényképészként és a gimnáziumi rajztanárként tevékenykedő Koller Károly műhelyében. Tanulóévei után először Pesten, majd Párizsban, később Szegeden sajátította el a szakma legfontosabb fortélyait és mélyítette tudását. Huszonnégy évesen, 1872-ben költözött le Pécsre, a források szerint 1875-ban nyitotta meg első műtermét a Király utca 8. szám alatt, a Hattyúházban (ma Kossuth utca). A városba érkezésekor már három fényképész is üzemeltetett műtermet, de Zelesny hamar kiemelkedett közülük tehetségével. Pécsre költözése után szinte azonnal megnősült, feleségül vette a város első női fényképészének lányát, Patz Lujzát, aki édesanyja mellett tanulta ki a fényképészetet. 1873-ban született meg első gyermekük, ezt követte még kilenc, akik közül hatan érték meg a felnőtt kort. Felesége a műtermében dolgozott, a család folyamatos bővülésével csak mint retusőr segített neki néhány éven keresztül. Az 1890-es évektől azonban ismét aktívabban dolgozott a laboratóriumban.

Az első újsághirdetést 1875-ben adta fel a Fünfkircher Zeitungban, amelyben legújabb felszerelésekkel berendezett műtermét hirdette, valamint hangsúlyozta, hogy munkája során felhasználja bécsi és pesti utazásai során szerzett tapasztalatait is. A korábbi napfényműtermekkel ellentétben elsajátította a legújabb Van der Weyde által ismertté vált módszert, azaz bevezette az elektromos fény használatát a nagyobb képek készítésénél. Vállalta rajzok, térképek, dagerrotípiák, régi fényképek reprodukcióját és felnagyítását is. Zelesny 1876-ban huszonkilenc portréval és zsánerképpel szerepelt a Szegedi Országos Kiállításon, ahol munkásságáért a „Haladás és versenyképesség” ezüst érdemérmet nyerte el. A kiállítási anyagát Pécsett is bemutatta a műterme előtti kirakatában. Zelesnynek a város polgárainak fényképezési igényeit is ki kellett elégítenie, hisz ebből kellett eltartania gyarapodó családját. A régi tekintélyes pécsi családok, ha jelentős családi eseményt akartak megörökíteni, vagy csak egy szép képet szerettek volna, őt keresték fel. A munkák mennyisége miatt ezért volt fontos segédje Ziol Ferenc, akire mindenben számíthatott, és aki élete végéig az alkalmazásában maradt. Ziol mellett több tanuló is segítette a laboratóriumi munkák ellátásában. 1877-ben Bécsben részt vett az Osztrák Ipari Egylet által megrendezett kiállításon, ahol szintén ezüst érdemérmet kapott. Az 1878-as párizsi világkiállításra beküldött fényképekért, arcképekért, és műtermi beállított életképekért nem kapott kitüntetést, de ez a sikertelenség nem keserítette el, továbbra is részt vett kiállításokon. 1879-ben a Székesfehérvári Országos Kiállításon huszonkilenc kitűnő minőségű fényképéért újabb ezüstérem volt a jutalma. 1881-ben műtermét áthelyezte a pécsi Bazár épületébe, a Széchenyi térre.

A pécsi székesegyház főhomlokzatáról, így az apostolokról is a legjobb fényképet Zelesny készítette 1882-ben. A források szerint az átépítések megkezdése előtt és a munkálatok közben is több felvételt csinált a dómról kívülről és a belső terekről is. A székesegyházról egy hosszabb összeállítás olvasható a Vasárnapi Ujság 1891. június 21-i számban, amelyet Zelesny fényképei illusztrálnak.

A pécsi bazilika a restaurálás előtt. A nyugati homlokzat. In. Vasárnapi Ujság, 1891. június 21., 400. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

Az átépítések után kiadtak egy fényképalbumot is a pécsi székesegyházról, amelynek egyik példányát a könyvtár Történeti Fénykép- és Videótára őrzi.

Az 1880-as években vált divatossá a színezett fotográfia a szakmában. Zelesny 1883-tól készített ilyen jellegű felvételeket, ami akkoriban világszenzációnak számított. Kezdetben a szabadban készült képek és a nagyobb csoportképek elkészítéséhez nem rendelkezett megfelelő minőségű géppel és laboratóriumi felszereléssel, de a szakmai fejlődésének köszönhetően sikerült ezeket a hibákat kiküszöbölnie. Érdeklődött minden újítás iránt, így 1883 tavaszán ismét néhány hetes tanulmányútra ment Párizsba, ahol mestersége legújabb technikai és művészeti újdonságait tanulmányozta. 1883-ban és 1884-ben József főherceg fiaival, Józseffel és Lászlóval együtt meglátogatta a baranyai őszi hadgyakorlatot. Mivel a Habsburg családdal már az 1880-as években kapcsolatba került Zelesny, felkérték, hogy a pécsi sátortáborban tett látogatásukról készítsen fényképeket. Az elkészült képekből József főherceg negyven darabot rendelt. 1884 októberében nevezték ki udvari fényképésszé.

„Örömmel értesülünk e hírről s óhajtják, hogy e megérdemelt kitüntetés derék polgártársunkat szakmájában további előmenetelre buzdítsa. Sok ily derék iparos polgárt kívánunk városunknak, mint Zelesny úr, a magyar iparnak pedig oly lelkes pártfogókat, minő József főherceg.”

Pécs, 4. évf., 1885. október 25. – Törzsgyűjtemény

Zelesny műtermét a mindennapi megrendelőkből tartotta fenn, többször készített tablóképeket, valamint csoportképeket érettségi találkozók alkalmával is. A fényképész a bevételekből sikeresen és folyamatosan tudott fejlődni és fejlesztette műtermét is. 1884-ben, karácsony előtt így számolt be a helyi sajtó:

„Karácsonyi és újévi ajándékok. Egy sikerült fénykép bizonyára illő és célszerű ajándék. Legújabb tapasztalataim következtében még borús időben is képes vagyok ún. perc-felvételeket eszközölni. Tiszta, jó és szép munkáért, elegáns kiállításért mindenféle alakban és gyors elkészítéséért kezeskedem. Zelesny Károly udvari fényképész.”

Pécs, 3. évf., 1884. dec. 10. – Törzsgyűjtemény

1885 márciusában adott hírt arról a Pécs című folyóirat, hogy a Zsolnay-féle bazárból az újonnan épült főtéri Dr. Lőwy-, 1903-tól Lóránt-féle házba költöztette át műtermét.

„Új műtermem az újabb kor minden követelményeinek megfelel s a legfényesebb világítással rendelkezik, a közönség kényelmére pedig nyitva áll egy elegáns bútorozott férfi és női váróterem.”

Pécs, 4. évf., 1885. március 28. – Törzsgyűjtemény

Az 1870-es és 1880-as évek második felében amellett, hogy megörökítette a fejlődő Pécs városát és a városi életet, Zelesny rendszeresen fényképezett a megyében, többször is megörökítette a különböző nemzetiségű lakókat és mindennapjaikat, ünnepeiket, készített portréfotókat Mohácson, a Kopácsi-réten, Harkányban, az Ormánságban. Ezek a képek ma értékes forrásként szolgálnak a népviseletek, népszokások kutatói számára. Zelesny a helyszínen elkészített képeket pécsi műtermében dolgozta ki, majd egy-két hét múlva személyesen osztotta ki megrendelőinek. Ez jelentős mennyiségű kép volt, mert egy felvételből egy tucatnál kevesebb képet nem lehetett rendelni.

Források:

Horváth Csilla: Adatok a pécsi fényképezés kezdeteihez. In. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22. (1977), Pécs, 1978.
Horváth Csilla: Egy vidéki fényképész: Zelesny Károly. In. Fotóművészet, 40. évf., 1977. 1–2. szám
Horváth Csilla: A Baranya megyei hivatásos fényképészek a helyi sajtóban az 1870-es évektől az I. világháború végéig. In. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39. (1994), Pécs, 1995.
Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból. In. A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai, Pécs, 1999.
Bartók Ibolya: Forster-emléknap a Postamúzeumban. In. Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003–2004, Budapest, Hírközlési Múzeumi Alapítvány, 2005.
Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai. In. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984), Pécs,1985.
Tarcai Béla (szerk.): Vizuális Kultúrakutató Osztály kiadványai 6. A fénykép mint történeti forrás, Miskolc, 1988.
Várady Ferenc (szerk.): Baranya múltja és jelene, Pécs, Telegdi Á. Ny., 1896–1897.
Császár Géza (szerk.): Pécs-Baranyai címtár 1942, Pécs, 1942.
Forster Gyula (szerk.): Magyarország műemlékei, Budapest, Hornyánszky Ny., 1905–1915.
Fünfkirchner Zeitung, 6. évf., 1875. december 20.
Mohács és Vidéke, 5. évf., 1886. március 6., április 4., április 25., 6. évf., 1887. április 24.
Pécs, 3. évf., 1884. április 12., október 1., december 10., október 25.; 4. évf., 1885. október 25., március 28.
Pécsi Figyelő, 13. évf., 1885. március 28., 24. évf., 1896. április 5.
Vasárnapi Ujság, 38. évf., 1891. június 21.

Szemerédi Ágnes (Kutatásszervezési Osztály)