A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén. A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel – sokat látott imakönyvektől kezdve egészen a bakelitlemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban. A tizennegyedik részben munkatársunk, Deák-Sárosi László írását olvashatják azokról a videófelvételekről, amelyek az észak-amerikai magyar közösségek eseményeit rögzítették.
Az előző részben a clevelandi Magyar Kongresszusokról készült videófelvételeket ismertettem, azonban az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában még számos helyen készült olyan audiovizuális dokumentum, amelyeket érdemes áttekinteni. A legfontosabb központ Cleveland, ahol mind a mai napig a legnépesebb magyar közösség él, de az Újvilágban még több helyen vannak olyan magyar egyesületek, ahol intenzív kulturális élet folyt vagy folyik, és amelyeknek a lenyomatai megőrzésre, feldolgozásra érdemesek. Kanadában Toronto a „magyar főváros”, de vannak más központok is, például Vancouver, amelyek gyakran hallatnak magukról. Az Egyesült Államokban két helyet kell kiemelnem, ahonnan értékes videók érkeztek a Mikes Kelemen Program keretén belül a Magyar Nemzeti Könyvtárba, és ezek a floridai Sarasota, illetve a New York állam Fillmore településének határában található Sík Sándor Cserkész Park.
Torontóban és a Nagy Tavak környékén élnek legrégebben magyar közösségek, és ez a kanadai város olyan kulturális tevékenységeknek az otthona és szülőhelye, amelyek „hatósugara” messzire terjed, hírük az anyaországba is elér. Itt működött hosszú évekig a Magyar Ház, ami ugyan 2011-ben megszűnt, de később újat alapítottak helyette. Magának a Magyar Háznak megszűnése körülményeiről, egy kapcsolódó közgyűlésről is fennmaradt egy 2011. május 1-jei videó. Kissé távolabbról és utólag nézve egy ilyen konfliktusos átalakulási történet sem negatívum, mert a közösség erejét mutatja, hogy vannak benne csoportok, elképzelések, viták, mélypontok és megoldások. A Magyar Ház történetéről, egyes programjairól számos értékes adatot tartalmaz A torontói magyar közösség emlékkönyve 1938–2011 című kiadvány, ami elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
A torontói magyar közösség emlékkönyve 1938–2011. Borító – Magyar Elektronikus Könyvtár
Csak a Magyar Ház számos értékes kulturális programnak adott helyet: találkozóknak, koncerteknek, színházi előadásoknak, vegyes műsoroknak. Videón rögzítették sok anyaországi és Kárpát-medencei vendégművész vagy társulat előadását is. Például 1992. április 30-án a Kolozsvári Református Kollégium Énekkarának hangversenyét és 2001. március 4-én a marosvásárhelyi Magyar Nemzeti Színház zenész, táncos, humoros újévi előadását. Ezek a műsorok a helyi magyar közösség értékválasztásait is tükrözik, hiszen az óhazából sokféle előadó, stílus és műsor közül választhattak. A műsorok gyakran összekapcsolódtak valamilyen nemzeti együttműködési programmal, például a Kolozsvári Református Kollégium megsegítésével, diákjainak pártfogoló örökbefogadásával. Az elképzeléseket természetesen leginkább a saját programok tükrözik. Példaként a 2000. május 4. és 7. között megrendezett torontói Millenniumi Magyar Napokat említeném, amelynek műsorát szintén megörökítették egy öt és fél órás videón. Szintén a torontói Magyar Házban tartották 1999-ben az első magyar Lobbi bált, ami egy eredményes összefogás a magyar összenemzeti érdekek tisztességes és hatékony érvényesítése céljával.
Az észak-amerikai magyarok önazonossága nem korlátozódik pusztán az anyanyelvre és a szűkebb értelemben vett magyar kultúrára, hiszen közülük sokaknak szerves része a hit, a vallás is. Ezt tükrözi az is, hogy a magyar találkozóknak mindig szerves részét képezik a misék, istentiszteletek, illetve, hogy megőrizték II. János Pál pápa 2002. júliusi torontói látogatásának, a katolikus ifjúsági napnak és a pápai misének és ezek televíziós közvetítésének felvételeit.
Egy közösség kulturális életét az is jellemzi, hogy milyen viszonyban vannak másokkal. A kanadaiak más magyar emigrációs szervezetekkel is kapcsolatban állnak, vendégül látják és meglátogatják őket. A gyűjteménynek része egy olyan videófelvétel is, ami megörökítette a torontói tizenegy tagú színjátszó csoport 1984. január 29-ei vendégjátékát a floridai Plant Cityben. Színpadi bohózatokat játszottak, többnyire 1945 előtti szerzőktől és repertoárból, de már ez a szórakoztató előadás is sokat elmond mind a társulatról, mind a közönségéről.
A torontói tizenegy tagú színjátszó csoport Plant Cityben tartott előadásának (1984. I. 29.) plakát
Floridában szívesen látták az anyaországi társulatokat is. Ha egy csoport megfordult az Újvilágban, akkor szinte biztos, hogy tartott előadást Sarasotában is, és azt videón megörökítette George Árvay. Az ilyen előadások telt házasak voltak, a környékről szervezetten, buszokkal utaztak oda az érdeklődők. A helyi nagy koncertteremben olyan előadók részvételével is tartottak dalesetet, mint Petress Zsuzsa, Harangozó Teri, Farkas Bálint, Kovács Zsuzsa és Szuhay Balázs. Erre 1987. december 12-én került sor. 1988. október 7-én pedig egy másik dalesten Petri Marikát, Lehoczky Zsuzsát, Hidvégi Miklóst, Kiszely Lajost és Lakatos Sándort, illetve zenekarát látták vendégül. A kulturális igény nem merült ki az operett- és dalslágerek, illetve humoreszkek előadásában, mert 1988. március 5-én „Talpra magyar” címmel nagyszabású megemlékezést tartottak az 1848-as forradalom és szabadságharc 140. évfordulója emlékére. A művészvendégek ezúttal Szabó Gyula, Csongrádi Kata, Pásztory Júlia és Berkes János voltak. Az ilyen videók többségének megőrizték a plakátját és a szórólapját, amelyekről további információkat tudunk meg az előadás résztvevőiről, szervezőiről, körülményeiről.
„Talpra magyar” – emlékest Sarasotában március 15-e emlékére anyaországi művészekkel (1988. III. 5.). A műsor plakátja
Sarasotából fennmaradt egy 1986-os centenáriumi kulturális műsor videóbeszámolója is, a helyi tizennégy nemzetiség műsorával, kiállított tárgyaival, köztük kiemelten a magyar táncosok és zenészek műsorával. Az OSZK gyűjteményébe került a Hungaria magyar népi táncegyüttes e floridai városban 1987. február 21-én tartott, a Magyar Református Egyház javára szervezett élő előadásának a felvétele.
George Árvay maga is részt vett Sarasotában a helyi és a magyar kulturális élet szervezésében, gyarapításában. Tőle és róla fennmaradt egy anyaországi útjáról készült amatőr videófilm is. Ha más forrásból nem, innen meg lehet tudni, hogy 1986-ban részt vett a battonyai SOS gyermekfalu létesítésében, alapításában. Ahogyan a videóban elmondta, jómaga gyerekkorában gyermeknevelő intézetbe került, így fontosnak érezte, hogy ilyen nevelőintézeti gyermekek számára jobb életkörülményeket biztosítson, mint amilyenben neki volt része kiskorában.
A gyűjteményből ki kell emelnem négy olyan audiovizuális dokumentumot, amelyek az amerikai magyar emigráció történetének fontos vagy legalábbis nagyon érdekes mozzanatai. Az egyik egy kétrészes útifilmből áll, amelyet a Kaliforniából a Kárpát-medencébe hazalátogató Nagy-házaspár készített. Az egyiknek a címe Erdély (Transyvania), a másiké Kassától Pozsonyig (Travel in Slovakia). Mindkettőt valamikor az 1970-es évek végégén vagy az 1980-as évek elején forgatták. Ezek 40 és 55 perces félprofesszionális útifilmek igényes narrátorszöveggel és kísérőzenével ellátva. A filmek operatőre és producere Nagy A. Tibor, a kísérőszöveg írója és a narrátora Nagy Zsóka, zenei rendező pedig Kaliforniában élő zongoraművésznő Neszlényi Judit.
Történészek számára érdekes dokumentum lehet az a videó, ami Houstonban készült 1989. február 19-én. Dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság amerikai nagykövete tartott előadást, és az előadás után válaszolt a résztvevők kérdéseire. Nagyon informatív, ahogyan a rendszerváltás és az ellenzék nyílt színre lépése előtt látta Magyarország helyzetét egy Kádár-korszakbeli diplomata.
Egy másik amatőr videófelvétel azt örökítette meg, amikor a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége 1994. február 19-én Orlandóban díjakat, elismeréseket ad át a tagjainak, köztük Wass Albertnek. Wass Albert az eseményen rövid beszédet is mondott.
Ugyan nem a magyar emigráció saját készítésű, tehát nem egyedi műsora, de mindenképp említésre méltó A Fox News hírtelevízió 2008. augusztus 21-ei regionális adása, amelyben a magyar nemzeti és állami ünnep alkalmából a nap folyamán többször közölt rövid riportokat a denveri Magyar szabadság parkjából. A coloradói városban létezik egy Hungarian Freedom Park nevű közterület, benne egy 1956-os emlékművel, és 2008-ban a helyi, illetve környékbeli magyarok itt tartottak kulturális műsort. A kis riportbevágásokban bemutattak magyar táncokat, magyar ételeket és képzőművészeti alkotásokat; dalokat játszott a Magyarock együttes, és beszélgettek a denveri barátait meglátogató Orbán Viktor volt és későbbi miniszterelnökkel.
A Fox News 2008. augusztus 21-ei adásának magyar vonatkozású riportjaiból
Fontos dokumentumértékkel bírnak az amerikai cserkésztáborokról készült videók. Maguk a videók nem megszerkesztett, következetes beszámolók az eseményekről. Az amatőr felvételek jelentősége abban áll, hogy életképeket tartalmaznak a cserkészek nyári táborairól. A helyszín maga nagyon fontos, hiszen a New York állambéli Fillmore település határában található a Sík Sándor Cserkészpark. Itt gyűlnek össze az Újvilág magyar cserkészei, és vesznek részt a magyar önazonosságot erősítő hagyományőrző programokon.
A fillmore-i Sík Sándor Cserkészparkban tartott jubileumi cserkésztáborok videóinak díszes borítói
Egyes években az átlagosnál nagyobb létszámmal és gazdagabb programkínálattal szervezték meg ezeket az eseményeket. Az 1983. augusztus 6. és 10. között tartott tábort az 1933-as gödöllői tábor emlékének szentelték. Voltak, akik mindkettők részt vettek, az ötven évvel korábbi anyaországin is. Az 1995 augusztusában tartott tábor többszörösen jubileumi volt, ahogyan a neve is mutatja, hiszen a nemzetközi, a magyar és az amerikai magyar cserkészszövetség kerek évfordulóit ünnepelték. A táborokban készült életképekből nagyon pontosan kiderül, hogy milyen nagy szerepe volt és van a cserkészségnek a magyar és a keresztény öntudat ápolásában. Ennyi vidám, élettel teli fiatalt erővel nem lehetett volna elvinni egy ilyen erdei táborozásra.
„Szülőhazám, te szép ország” – Harmincéves a clevelandi magyar cserkész Regös Csoport
Végül, egy dupla DVD-t kell kiemelnem, ami a „Szülőhazám, te szép ország” címet viseli, és amelyet 2003-ban állítottak össze a clevelandi magyar cserkész Regös Csoport harmincéves jubileumán. Nem csupán megőrizték mozgóképeken a Regös Csoport előadásait, az egyes hazai tájegységet népdalaival, táncaival a Gyimestől a Matyóföldig, hanem e saját kiadványhoz egy nyolcvannyolc oldalas, kétnyelvű műsorfüzet is megjelentettek. Az egyes dalok, táncok, szokások történetéről is lehet olvasni ebben a műsorfüzetben, és magának a Regös Csoportnak a történetéről is. Innen tudja meg a néző/olvasó például, hogy magukat a népi ruhadarabokat is a csoport tagjai készítették. Ha semmi más nem jutott volna el hozzánk, anyaországiakhoz, csak valami csoda folytán, palackpostán ez a két lemezes DVD a kísérőfüzettel, akkor is megerősítene bennünket abban, hogy több nemzedéken keresztül, a nyugati emigrációban is megőrizhető, gyarapítható a magyar nemzeti önazonosság. Mélyek és erősek a gyökereink.
Deák-Sárosi László (Kutatási és Különgyűjteményi Főosztály, audiovizuális csoport)
A Mikes Kelemen Program margójára című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11/1. rész; 11/2. rész; 12. rész; 13. rész
