Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat harmincegyedik. részében Kopcsay Ágnes, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa híres magyar márkanevek történetéről szóló összeállításának tizedik folytatását közöljük.
Stühmer, Caola, Orion, Corvin, Közért… Csupa olyan márka, divatosabb szóval brand, amelyről szinte mindenkinek beugrik egy termék, egy logó, egy szlogen. Az Állatkert is ilyen, Budapest egyik legrégebbi intézménye, amely a történelem viharaitól függetlenül minden időben a gyerekek és a felnőttek kedvence. Az egykor ismert, sokszor ma is élő márkákat valaha rengeteg plakát hirdette. A cégeknek a kor legnevesebb alkotói dolgoztak. Magyar márkák – magyar plakátok címmel a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár kiállítást tervezett, amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállás miatt nem valósulhatott meg. Ezért május 20-tól – az OSZK márkanevet erősítve blogsorozatban mutatjuk be a népszerű magyarországi márkákat hirdető archív kincseinket!
Az Állatkerti Részvénytársaság 1865-ben alakult, 800.000 forint alaptőkével. Pest városa 32 holdat engedett át díjtalanul a részvénytársaságnak 30 évi használatra, a tulajdonjogért mindössze évi egy aranyat kötött ki. A részvénytársaság első elnökének Xantus Jánost választották, igazgatónak pedig Fitzinger Lajos zoológust hívták meg. Az Állatkert 1866. augusztus 9-én nyitott.
Pesti Állatkerti Részvényrészlet – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Részvény 1.
Nyitáskor az Állatkertben száznál is több faj került bemutatásra, 300–600 állatot láthatott a korabeli érdeklődő. A hazai fajokon kívül sok más mellett számos ritka majom- és makifajtát, papagájokat, tevéket, kengurukat és más különleges állatokat csodálhattak meg. Az első zsiráf 1868-ban érkezett, Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására. Az első évtizedekben az Állatkertben oroszlánház épült, tigrisek, elefánt és orrszarvú is „beköltözött”. 1893-ban érkezett az egyik leghíresebb állat, Jónás, az első nílusi víziló.
Állatkert – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: PKG.1926/348 – Magyar Digitális Képkönyvtár
1872-ben átalakult a részvénytársaság Állat és Növényhonosító Társulattá, és így állami támogatásra is számíthattak. 1873-ban Serák Károlyt választották igazgatóvá, aki 33 évig vezette az intézményt. Közel két évtizeden át fejlődés, sőt, anyagi sikerek jellemezték az Állatkertet, ami azonban már nemcsak állatok otthona és bemutatóhelye volt. Az Állatkert területén cirkusz és az Ős-Budavára elnevezésű mulatóhely is működött. Ezek bevételéből az Állatkertet is fenn lehetett tartani, ám sok helyet foglaltak, lezüllesztették a kertet, és a város vezetése már nem kulturális intézményként, hanem bevételi forrásként tekintett az Állatkertre, ami végül csődbe juttatta a Társaságot.
Ős-Budavára. Plakát. Grafikus: Tolnay Ákos (1861–?) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: PKG.1914e/342. – Magyar Digitális Képkönyvtár
Az Állatkertet 1907-ben a főváros, Budapest vette át. A város közgyűlése elhatározta, hogy:
„modern berendezésű állatkertet létesít, mint kulturális intézményt, tanulságos szórakozást nyujtó, kellemes üdülő helyéül a látogató közönségnek.”
Budapest Székesfővárosi Állatkert Útmutatótja, Budapest, 1912. – Törzsgyűjtemény
Az átépítés, felújítás 1909-től 1912-ig tartott, ez alatt a kert zárva tartott. Az újbóli megnyitásra 1912. május 20-án került sor. Európa egyik legszebb és legkorszerűbb állatkertjévé vált az intézmény ekkor. Az építmények közül e sorok írójának különösen kedves a Főkapu, mert annak és a szerző gyönyörű szülőházának, s közel harminc évig otthonának is, Neuschloss Kornél (1864–1935) volt a tervezője.
Budapest Állatkert Főbejárat. Képeslap. Fotó: Knöpfmacher J., 1929/36 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Klap.Bp. 1.602 – Hungaricana, Képcsarnok
Természetesen az újranyitáshoz rengeteg új állat is érkezett a világ minden tájáról. A legérdekesebb talán a négy zsiráf érkezése lehetett.
„Ez volt a helyzet azzal a négy zsiráffal is, akikkel az új Zsiráfházat kívánták benépesíteni. Az állatokat Szudánban fogták be, majd Kartúmból vasúton vitték őket Alexandriába, ahonnan pedig gőzhajóval szállították őket egészen Fiuméig. A vámkezeléskor felmerültek bizonyos adminisztratív nehézségek, olyannyira, hogy Móra Ferenc külön is megemlékezett az esetről Tápéi furfangosok című elbeszélés-gyűjteményében. A formaságok elintézése után a négy zsiráf, Pasa, Cocotte, Emir és Saida 1911 júliusában vasúton utaztak tovább Budapestre. A Nyugati pályaudvarról lábon, kötőfékkel vezették végig őket az utcákon, egészen új otthonukig.”
História hétről hétre. Jubileumi cikksorozat. A zsiráfok utazása. Tizenkettedik rész, 2016. április 18. – A Fővárosi Állat- és Növénykert honlapja
A fejlődést az első világháború, és a világgazdasági válság megszakította, de aztán újra komoly fejlesztések kezdődtek. Az Állatkert 1927-ben megjelent útmutatójában olvashatjuk, hogy a mókusoktól a szarvasokig, a bölényektől a tevékig, a zebráktól a tigrisekig, a vidráktól a jegesmedvékig, a tavi madaraktól a sasokig, a struccokig, nem beszélve a krokodilokról mennyi állatot lehetett megismerni ezekben az években a budapesti Állatkertben! Csere útján jutottak hozzá az elefánthoz, de zebrákat, fókákat is sikerült beszerezni. 1930-tól Nádler Herbert lett az igazgató, és nevéhez az Állatkert átszervezése, korszerűsítése fűződik, a szűk ketrecekből ekkor kezdték kialakítani az állatok igényeinek megfelelő tereket.
A második világháború során súlyos bombatámadások érték az Állatkertet, az állatok és az épületek java elpusztult, az ostrom után pedig a kiéhezett lakosság végzett az állatokkal. A háború előtt 2500 példány élt a kertben, a háború végére 15 maradt életben! Mindennek ellenére az intézmény dolgozóinak köszönhetően 1945. május elsején újra megnyitották az Állatkertet. A fejlődés új lendületet Anghi Csaba igazgatósága idején (1956–1967) vett, aki tudományos alapokra helyezte a kert működését, és rövidesen újra Európa egyik legmodernebb állatkertjévé tette a budapesti Állatkertet. Több állat is érkezett ekkor ajándékba Európa állatkertjeiből, Prágából például egy ázsiai vadló. A centenáriumra kapott állatok közül őt láthatta a közönség legtovább, egészen 1990-ig volt a kert lakója.
1994-ben nevezték ki az Állatkert főigazgatójának prof. dr. Persányi Miklóst, akinek vezetése alatt hatalmas változások történtek a kertben. Például, ahol csak lehetett, felszámolták a rácsokat.
„A nagyközönség számára az új idők első jele a mindenütt jelen lévő rácsok eltüntetésére irányuló program. Bár a rács önmagában még nem ördögtől való dolog, sőt, sok esetben az állat számára plusz mászási lehetőséget is jelent, nagyon sok olyan állattartó hely volt ekkoriban, ahol a rácsok alkalmazása mellett jóval korszerűbb és esztétikusabb, a zavartalan szemlélődést jobban elősegítő megoldásra is lehetőség kínálkozott. Az első ilyen változtatás a lámák akkori kifutóját érintette. (…) Az állatokat itt egy óriási, eredetileg fehérre festett, de ekkorra már itt-ott rozsdásodó vaskerítés választotta el a közönségtől. A lámák tartásához ilyen rácsozat teljesen felesleges volt (nem is nekik, hanem a pödröttszarvú kecskéknek épült több mint egy évtizeddel korábban), éppen ezért le is bontották. Helyette egy sekély, szolid szárazárok került a közönség és a lámák közé, amely elegendő volt annak megakadályozására, hogy az állatok a közönség közé kijöjjenek, ugyanakkor nem volt semmi, ami a zavartalan szemlélődést akadályozta volna. A lebontott, több tonnányi vasrácsból egy lámaszobor – rácsláma – készült, amely az új idők jeleként a főbejáratnál került felállításra.”
História hétről hétre. Jubileumi cikksorozat. Rácsláma – egy új korszak kezdete. Huszonötödik rész, 2016. július 21. – A Fővárosi Állat- és Növénykert honlapja
Az Állatkert hosszú idő óta az ország leglátogatottabb kulturális intézménye, évente több mint egymillióan keresik fel a több mint 10 ezer állatot. Az állatok megismerése mellett gyönyörű természeti és épített környezetben családi kikapcsolódás, romantikus séta, játék, tanulás, szórakozás színhelye, az állatvilág sokszínűségének megismeréséhez segít hozzá. Menjünk a budapesti Állatkertbe minél többször!
Kopcsay Ágnes (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)
Forrás: História hétről hétre. Jubileumi cikksorozat a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján
A Magyar márkák című sorozatunk további részei: 1. rész: Stühmer; 2. rész: Közért; 3. rész: Orion; 4. rész: Corvin; 5. rész: Ibusz; 6. rész: Modiano; 7. rész: Tungsram; 8. rész: Törley; 9. rész: Dreher; 11. rész: Szalámi
A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész
