A címben idézett mondat, amely a Halászat című folyóirat 1941. augusztus 15-ei számában megjelent méltatásban szerepel, csak egy a számos hasonló közül, amelyeket a Kossuth-díjas kémikus, hidrobiológus, limnológus és a Magyar Tudományos Akadémia tagjának emberi és szakmai érdemeit együttesen méltató írásokban olvashatunk. De ki is volt Ő?
Dr. Maucha Rezső hetven éves, 1954. (Fotó: Magyar Fotó – Langer Klári)
Dr. Maucha Rezső 1884. szeptember 19-én született Budapesten, a Vízivárosban. Édesapja, Maucha József, Ausztriából áttelepült erdész-vadászmester végzettségű ember volt, aki szabadidejében szívesen foglalkozott növény- és rovargyűjtemények készítésével. Fia örökölte a természettudományok iránti érdeklődését, s ez hamar egyértelművé tette, hogy az 1903-ban, a budai Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban letett érettségi vizsga után, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudomány Egyetem természetrajz-kémia szakán folytatja. Tanárai a századelő hazai tudományos életének fontos személyiségei voltak: báró Eötvös Loránd, Than Károly, Schafarzik Ferenc, Winkler Lajos. 1909-ben szerezte meg egyetemi doktorátusát „Tanulmány az oldáshőről” címmel megírt disszertációjával. A dolgozat a szerves és szervetlen vegyületek oldáshőjéhez szolgált új információkkal.
Dr. Maucha Rezső kísérletezés közben. In. Karszt és Barlang, 1984. (1. sz.) p. 55. – Törzsgyűjtemény
„Az 1922-ik esztendő fordulópontot jelent a hidrobiológia történetében. Ebben az esztendőben folyt le ugyanis Kielben az első nemzetközi limnológiai kongresszus, amely a hidrobiológia munkaterületét lényegesen kibővítette, midőn a természettudományok különböző ágaiban használatos módszereket és a velük elért eredményeket a hidrobiológiai kutatás szolgálatába állította. Az ekként kialakult új szintetikus tudomány, az édesvizek tudománya vagy limnológia.”
Dr. Maucha Rezső: A vizek életegyensúlyának törvényszerűségeiről. In. Állattani Közlemények, 1943. (3–4. füzet.) p. [121]. – Törzsgyűjtemény
Dr. Maucha Rezső tudományos munkássága igen szerteágazó és sokrétű, azonban munkájának elméleti és gyakorlati része teljes mértékben kiegészítette egymást. Kezdetben kémikusként dolgozott, számos kémiai vízelemzési eredményt tett közzé az Adriai-tenger, egyes folyók és tavak (természetes tavak és halastavak), az Aggteleki barlang vizei és az ipari szennyezettségű vizek összetételéről. 1914-ben a „Najade” tengerkutató hajó vegyészeként részt vett a II. Magyar Adriai Expedícióban. 1922-ben az édesvíz-kutatás céljára Kielben létrehozott Nemzetközi Limnológiai Társaság (Societas Internationalis Limnologiae = SIL) egyik megalapítója volt a német A. Thienemann, a svéd E. Naumann, az osztrák F. Ruttner, a svájci L. Minder, a finn H. Järnefelt mellett. A szervezet konferenciáin 1924 és 1956 között előadóként vagy szervezőként rendszeresen részt vett. Emellett, az évtizedek során számos más, nemzetközi szakmai konferencia is az előadója között tudhatta.
Előadás Prágában, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetben (1954. szeptember) (Magántulajdon)
„Valamennyi anyag között éppen a víz az, amely kémiai összetétele szempontjából különleges helyzetet foglal el.”
Dr. Maucha Rezső: A helyszíni vízvizsgáló módszerek alapelvei. In. MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 1953. (3–4. sz.) p. [489]. – Törzsgyűjtemény
Dr. Maucha Rezső továbbfejlesztve Winkler Lajos kutatásait, kidolgozta a helyszínen, azonnal alkalmazható félmikró-módszerű vízvizsgálatot. A vizek kémiai összetevőinek megállapítására alkalmas, és ezáltal a különböző víztípusok tipizálásakor és összehasonlításakor is felhasználható módszer során kapott eredményeket azután grafikus módon is ábrázolta. Ezek az ábrák az ún. Maucha-féle csillagdiagramok, melyek jól használhatók a víz abszolút sótartalmának és termelőképességének kimutatására is. Módszerét a mai napig alkalmazzák.
A Balaton kémiai összetevőinek, Maucha-féle csillagdiagramként való ábrázolása. (Részlet az OSZK 2014-ben, Vizek, fények, csillagok című kiállításából, 2014.)
„… a természetes vizekben élő szervezetek összessége, az ú. n. hydrobios…”
Dr. Maucha Rezső: A fényintenzitás és hőmérséklet befolyása a phytoplankton fotoszintétikus folyamatának reakciósebességére. In. Magyar Chemiai Folyóirat, 1923. április – december, (4–12. füzet) p. 36. – Törzsgyűjtemény
További sikereket ért el hidrobiológiai jellegű kutatásaival is. A kémiai elemzések során kapott eredményeket később egyre inkább a vízi élettér, életközösség, a vizek termelési viszonyainak vizsgálatakor hasznosította. A vizeket holocönoidoknak, tehát nagy biológiai egységnek, szervezettségnek tekintette, és ehhez mérten vizsgálta a vizekben lezajló jelenségeket és az ott élő élőlényeket. A vízben lévő oxigén és a vízbe behatoló fény szerepét is tanulmányozta, vizsgálta a fotoszintézis vízi törvényszerűségeit. Így jutott el a produkció-biológia, vagyis a vízi élettér anyag- és energiaforgalma önálló alapokon nyugvó elméletének továbbfejlesztéséhez.
„Minden egyes tónak, folyónak, sőt folyószakasznak meg van a maga sajátos halászati jellege, ami a benne élő és belőle kifogott halak minőségi és mennyiségi viszonyaiban jut kifejezésre. […] Ma már tudjuk, hogy minden egyes természeti vagy mesterséges úton létrejött vízfelhalmozódás, tehát patak, folyó, tó, vagy időszakos jellegű felszíni víz, magasabb rendű biológiai rendszer, melyben térben és időben lejátszódó fizikai, kémiai és élettani folyamatok mennek végbe. Ezt biológiai történésnek nevezik.”
Dr. Maucha Rezső: A vizek halgazdasági hasznosításának elméleti alapjai. In. Hidrológiai Közlöny, 1952. (11–12. sz.) p. 442. – Törzsgyűjtemény
Emellett foglalkozott a mesterséges tavakba történő haltenyésztés kérdéseinek tanulmányozásával, és a halhústermelés tudományos alapjaival is, amely a gyakorlati halgazdálkodást segítette. Dr. Maucha Rezsőnek nagy szerepe volt a vizek ökológiai szemléletének meghonosításában is, amely mára a vízi környezetvédelem alapvető feltétele.
Dr. Maucha Rezső munka közben a HAKI dolgozószobájában. (Magántulajdon)
„Életműve szorosan összefüggött a budapesti Haltenyésztési Kutató Intézet sokszor változó nevű jogelődjével, ahol egész életén át szinte egy és ugyanazon munkaasztal mellett dolgozott, alkotott.”
Dr. Woynárovich Elek: Maucha Rezsőre emlékezünk. In. Halászat, 1982. (4. sz.) p. 111. – Törzsgyűjtemény
Az 1906-ban megalakult Földművelésügyi Minisztérium Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomása (1952-től 1957-ig Haltenyésztési Kutató Intézet = HAKI) nagy szerepet játszott dr. Maucha Rezső tudományos életében. A vízkémiai, hidrobiológiai és halászatbiológiai feladatokat ellátó intézetnek 1907-től csaknem ötven évig volt a munkatársa, 1933-tól 1952-ig igazgatója, majd 1958-ig – mikor az intézet átszervezés miatt, jelenlegi telephelyére, Szarvasra költözött – tudományos tanácsadóként látta el feladatait.
1932-ben kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárának, 1943-ban egyetemi, címzetes, nyilvános, rendkívüli tanár lett. 1949-ben megalapította a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályát, amelynek 1958-ig volt a vezetője. 1957-től, a szakosztály által évente megrendezett tihanyi Hidrobiológus Napok szervezésében is rendszeresen részt vett.
1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1955-ben pedig rendes tagja lett. 1953-tól a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi és Biológiai Osztályának elnökévé választották. 1954 márciusában hidrobiológiai munkásságáért és a helyszíni, kémiai, félmikró vízvizsgáló-módszer kidolgozásáért a Kossuth-díj ezüst fokozatával tüntették ki.
Dr. Maucha Rezső munka közben. (Magántulajdon)
Dr. Maucha Rezső jelentős szerepet töltött be a hazai és nemzetközi tudományos életben. Az évtizedek folyamán több tudományos társaság és egyesület tagja is volt: Magyarhoni Földtani Társulat, Országos Halászati Egyesület, Magyar Természettudományi Társulat, Magyar Adria-Egyesület, Magyar Hidrológiai Társaság, Magyar Biológiai Társaság, Kis Akadémia Tudós Társaság, bécsi Hydrobiologische Donaustation.
Három könyve és közel száz tanulmánya jelent meg magyar, német, angol és cseh nyelven a legfontosabb hazai és külföldi szaklapokban (például: Halászat, Hidrológiai Közlöny, Kísérletügyi Közlemények, Magyar Kémiai Folyóirat, Magyar Kémikusok Lapja, A Tenger, Természettudományi Közlöny, Vízügyi Közlemények, Archiv für Hydrobiologie, Acta Biologica, Verhandlungen der Internationalen Vereinigung für theoretische und angewandte Limnologie).
1962. január 19-én hunyt el Budapesten. A Farkasréti Temetőben a Magyar Tudományos Akadémia díszsírhelyén temették el.
Dr. Maucha Rezső sírja a Farkasréti temetőben, az MTA díszsírhelyén, 2018. (Fotó: Simon Bernadett)
„A mi szeretett Rudi Bácsink emlékét úgy őrizhetjük meg a legmaradandóbban, ha elméleti tanítását a gyakorlatba átültetjük, munkáit alaposan tanulmányozzuk és az általa lerakott alapokon tovább építjük azt a tudományágat, melyet egész élete munkásságával, szerénységgel és kitartással olyan híven szolgált.”
Dr. Woynárovich Elek: Dr. Maucha Rezső, akadémikus. In. Halászat, 1962. (1. sz.) p. 7. – Törzsgyűjtemény
1984. október 16-án, születésének 100. évfordulója alkalmából pályatársai megkoszorúzták sírját, valamint életművéről a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében emlékülést tartottak. Ezen közreműködtek egykori tanítványai, munkatársai: dr. Berczik Árpád, dr. Tigyi József, dr. Woynárovich Elek, dr. T. Dvihally Zsuzsa és dr. Vágás István.
2014-ben az Országos Széchényi Könyvtár Vizek, fények, csillagok című kamaratárlattal emlékezett meg a 130 éve született dr. Maucha Rezső tudományos életművéről a fennmaradt személyes tárgyakon, írásos dokumentumokon és fényképeken keresztül.
Az 1984-ben rendezett emlékkonferencián hangzott el tanítványának, később munkatársának dr. Woynárovich Elek előadásában az alábbi mondat, mely szintén egyszerre hangsúlyozza dr. Maucha Rezső emberi és tudósi jó tulajdonságait: „De Ő már csak olyan volt egész életében: szerény, szívósan dolgozó, életét tudományának szentelő, igazi mintakép-tudós, akiből mindig szelídség, meleg emberség, szeretet sugárzott.”
Dr. Maucha Rezső megjelent könyvei:
- Tanulmány az oldáshőről, Budapest, Pallas Ny., 1909.
- Winkler Lajos vízvizsgáló módszereinek alkalmazása a limnológiában, Budapest, Orsz. Halászati Egyesület, 1929.
- Hidrochemische Methoden in der Limnologie. Die Binnengewässer Band 12. ed. Schweizerbart, Stuttgart, 1932.
Két példa a közelmúltban megjelent, a munkásságára hivatkozó munkák közül:
- Buzetzky Dóra, Fórián Sándor: Felszín alatti vizek ionösszetételének értékelése Maucha-féle csillagdiagrammal. In. Műszaki Tudomány az Észak-Kelet magyarországi régióban konferencia előadásai, Debrecen, MTA DAB Műsz. Szakbiz., 2013. A Debreceni Egyetem Elektronikus Archívuma
- Csengeri István, Zsigri András, Péteri András: Halastavak népesítés-takarmányozás-hozam viszonyainak értékelése nem-lineáris regresszióval, XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás, 2015. In. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetének honlapja
Simon Bernadett
