My Mommy Melody

Miért nem tudunk elfordulni, ha a tévében baleset vagy valamilyen katasztrófa van?

Miért tart tovább egy rossz benyomás valamiről vagy valakiről, mint egy jó benyomás?

Miért nem bírjuk a kritikát, és miért van az, hogy a barátaink egyes fricskáin nem tudunk túllendülni?

Mi, emberek, hajlamosak arra, hogy nagyobb fókuszt adjunk a rossz dolgoknak, mint azoknak, amik jól működnek - olyannyira, hogy akár egy negatív esemény úgy befurakszik az elménkbe, a gondolatainkba, hogy káros is lehet munkánkra, kapcsolatainkra, egészségünkre, és a boldogságunkra.

John Tierney, New York Times bestseller írójának a könyve a témával kapcsolatban több eredményre is kitér:

• Az emberek a büntetés fényében, illetve az attól való félelmükben sokkal jobban teljesítenek, mintha jutalmaznák őket.
  az a tanár, akit azzal fenyegetnek, hogy ha nem hoz x teljesítményt, jobban teljesít, mint az, akinek jutalmat helyeznek kilátásba
• ha valamilyen szolgáltatás, vagy esemény jobb volt, többet nyújtott a vártnál, a felett elsiklik az ember (nincs dicséret), míg ha valami kevesebbet nyújt az elvártnál, azt az emberek sokkal jobban megjegyzik, és jellemzőbb, hogy kifejezik a véleményüket (kritika).
• Multinacionális cégek kommunikációs tréningjein vagy coaching képzéseken gyakorta úgy tanítják, hogy feedback vagy véleményalkotás során a jóval kell kezdeni, majd elmondani a kritikát, és néhány jó szóval zárni, nehogy letörjük az illető pozitív hozzáállását. Holott az agy a kritikára fog összpontosítani, és az azt megelőző jó részeknek nincs lehetősége bekerülni. Sokkal hatásosabb, ha a kritikával kezdünk, utána pedig jön az a rész, hogy mit csinál jól, így van lehetősége a kritika befogadása után a többinek is lecsapódnia az agyban

Azt is látni kell, sőt, mi több, tudatosítani, hogy sokszor ezt mások direkt kihasználják – vegyük például a híradásokat, amik borzalmasabbnál borzalmasabb szörnyűségekkel vannak tele, hogy nézettséget generáljanak; vagy a katasztrófa turizmus, amik direkt borzalmas helyekre ígérnek utakat.

Ez a negativitásra való hajlamosság egy kulcsfontosságú tény az elme működéséről, amit          nehéz leküzdeni – de korántsem lehetetlen.

Egy bölcs barátom egyszer azt mondta: „Az a 3 perc, ami nem volt jó, minek b@$$za el a maradék 23 óra 57 percemet?”

Akkor mégis hogyan lehet leküzdeni az agyunknak a rosszra való beállítottságát?

Nyilván mindenki előhozakodik ilyenkor a "Légy hálás!" meg a "Tud, hogy valakinek sokkal rosszabb!" és "Nézz meg egy motiváló idézetet vagy kisvideót xy csodamotivátortól/ life coach-tól, és attól helyrebillen az életed!", de én ezek helyett a közhelyes mondatok helyett 3 alapelvet szeretnék mutatni, amivel fe

1. Mindennek van jó oldala is!
   Az egyik legfontosabb megtanulni, még inkább elfogadni (még amikor a szöcskerúgjamegésúgyegyáltalán) azt, hogy attól, hogy valami nem olyan, vagy nem úgy alakult, amilyennek elképzelted, nem jelenti azt, hogy nem jó, vagy nem úgy történt, ahogy számodra a legjobb! 
   "A boldogtalanság egyik kulcsa a tucatnyi elvárás. Elvárások a világ, és mások felé. A fejekben megszülető "ilyennek vagy olyannak kellene lenni" mondatok... elvárt érzések, tettek... mert míg az elvárt dolgokat hiányolod, addig észre sem veszed az apró, de hatalmas csodákat, amit a világ és mások nyújtanak feléd... ne várd el, hogy süssön a nap, ne essen az eső”
   Ezért bármi rossz is történt, érdemes egyet hátralépni és kicsit átgondolni, hogy mi lehet ennek a jó oldala? Közhelyes (pedig megígértem, hogy nem csapom fel a közhelyszótárat... de csak egy kicsit naaa), de igaz, hogy „semmi sem fekete vagy fehér” vagy „ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik.”
   Például egy szakítás borzalmasan fájdalmas, viszont így lehetőségünk van lezárni valamit, ami nem működött, hogy a helyét valami (vagy ez esetben valaki) vegye át. Vagy ha elkéstünk valahonnan, az azt is jelentheti, hogy valami másnak az elintézését sikerült bepaszírozni az időnkbe.
   
   
   
2. Arra fókuszálj, amit tudsz irányítani!
   Sok olyan dolog van, amelyet nem tudunk kontrollálni az életünkben: az időjárás, az emberek véleménye rólunk, egy-egy politikai esemény (például a választások) kimenetelét.
   Hovatovább ezeknek igen kis része érinti a mi életünket, és a nekünk fontos dolgokat.
   Például ha az egyik kollegád rossz véleménnyel van rólad, annak tényleg akkora hatása van az életedre, tényleg annyira fontos, mint amennyire megbántódsz rajta?
   De akkor mi az, amit tudok befolyásolni, és igazán számít?
   
   Tudom befolyásolni a hozzáállásomat. Eldönthetem, hogy valamiben a lehetőséget vagy a bukást látom. Eldönthetem, hogy viszonyulok a napomhoz, szerintem csodás lesz-e vagy már megint egy borzalmas nap a mókuskerékben; eldönthetem, hogy viszonyulok másokhoz, szerintem mindenkiben megvan a lehetőség, hogy hozzátegyen valamit ahhoz, aki vagyok, vagy csak púp lesz a hátamon; eldönthetem, hogy viszonyulok önmagamhoz: egy csodának vagy bukásnak látom önmagam. 
   
   Tudom befolyásolni, mennyi energiát, mennyi munkát teszek bele a napomba, az életembe, és saját magamba. Eldönthetem, hogy felkelek, és megteszem, ami tőlem telik, vagy visszafekszem, és csak hagyom, hogy a dolgok csak úgy megtörténjenek velem.
   
   

3.  Ismerd meg és tiszteld önmagad!
   Ahhoz, hogy kivételes lehess, először magaddal kell, hogy jól legyél.
   Az önmagaddal való viszonyod, az, hogy mennyire szereted önmagad, és mennyire bízol önmagadban, meghatározza, hogy mennyire ingathatnak meg a világból, másoktól jövő negatív hatások.
   Az pedig, hogy mit hiszel magadról, a világról, a kimondott vagy kimondatlan gondolataid meghatározzák azt, hogy mit vonzol be.
   
   Egy kedves barátnőm mesélte az ún. pohár víz történetét: adott reggel a pohár víz, szép tiszta, érintetlen – pont, mint az elméd. Ha viszont a nap során bepiszkolod, raksz bele egy kis földet, egy kis port, egy kis homokot…. a víz bekoszolódik, és ihatatlan lesz.
   Ha a tudatodat folyamatosan bombázod rossz hírekkel, katasztrófákkal, ugyanúgy bekoszolódik, mint a pohár víz.
   Ha folyamatosan energiavámpír emberek közelében van, akiknek megállás nélkül a siralmait hallgatod, és azt, mennyi rossz dolog történik velük, akkor nem csupán leszívják az energiákat, amiket sokkal jobb dolgokra is fordíthatnál, de bekerülsz az ő negativitásuk spiráljába – a példával élve, ők koszolják össze a pohár vizedet.
   Gondoskodj Önmagadról és tiszteld meg magad azzal, hogy :
   - NEM-et mondasz azokra a dolgokra, személyekre, akik nem építenek, akik visszahúznak, akik nem töltenek el jó érzéssel.
   - Olyan emberekkel veszed körül magad, akik inspirálnak, akik felemelnek.
   - Minden nap hozzáteszel ahhoz, aki vagy: olvass, mozogj rendszeresen, járj rendszeres orvosi kontrollra, és szakíts időt arra, hogy fel tud töltődni, hogy kipihenhesd magad.