Római kori emlékeink: Sopianae
2018. december 06. írta: KMJudit

Római kori emlékeink: Sopianae

Pécs ókori elődjét, Sopianaet a rómaiak az i. sz. II. század elején alapították több fontos közlekedési útvonal mentén. A III. század végén Pannoniát négy részre osztották, Pannonia Inferior északi része alkotta Valeria tartományt, melynek Sopianae lett a közigazgatási központja. A IV. századra a település fontos székhellyé vált, városfallal is körülvették.

Sopianae az egyre erősödő korai kereszténység egyik bástyája volt, a mindezidáig feltárt pécsi ókeresztény sírokat Olaszország után a legjelentősebbek között tartják számon Európában, így 2000-ben a Világörökség részévé váltak. Ezek az épületek sokszor nemcsak temetkezések, hanem szertartások helyszínéül is szolgáltak, majd a népvándorlás során volt, amelyiket lakóhelyként is használtak. Sajnos egyetlen feltárt sír sem maradt érintetlen. Abból a szempontból is jelentősek a leletek, hogy alapvetően az északi és nyugati római provinciák késő római temetőiben nem találtak jelentős számú kősírt, ehhez képest a pécsi sírok jelentős számot képviselnek.

A sírkamrák egy része kis méretű, és tehetős családok számára készültek. Némelyikük viszont nagyobb alaprajzú, közösségi használatra szánták őket. Egyes sírkamrák falait biblia jelenetekkel, szimbólumokkal, geometriai és stilizált növényi mintákkal díszítettek, míg másokat csupán egyszerűen bevakoltak. Jellemzően két részből állnak ezek az épületek. A föld feletti rész az emlékkápolna, ahol a szertartásokat is végezték, a föld alatt pedig a kripta található, ahova elhelyezték a szarkofágokat.

A város látogatóközpontot létesített az emlékek bemutatására, miközben megőrzésük és védelmük is biztosított. A kiállítás az eddig ismert legnagyobb épülettel, a Cella Septichorával kezdődik, mely egy befejezetlen, hétkaréjos épület, kelet-nyugati tájolással. A belső tere nyolcszögű, 3 apszis a déli, 3 az északi, míg egy apszis a keleti oldalon található. Innen kapta modern kori nevét: Cella Septichora. A falakon láthatóak az építkezéshez használt állványzat tartógerendáinak készített lyukak. Az építőknek nem sikerült befejezni a munkálatokat, valószínűleg egy barbár támadás akadályozhatta meg őket.

A korsós sírkamra a falfestményéről kapta a nevét. A XVIII. században bukkantak rá, de a teljes feltárás és rekonstrukció Fülep Ferencnek köszönhetően valósult meg 1964-ben. Ez is az ókeresztény sírokra jellemzően kétszintes, a föld alatt található a festett sírkamra. A korsó és a pohár a halotti lakoma jelképei, melynek akkoriban nagy jelentősége volt. A felszínen volt az emlékkápolna. A festett növényi és geometrikus díszítések viszonylag jól láthatóak, a rácsmotívum feltehetően a paradicsomkertet jelképezi.

Kiállítottak egy szarkofágot is, mely a leletek között az egyetlen földbe helyezett szarkofág, amit eddig találtak. Egy idősebb férfit helyeztek el benne és mellé tettek egy üvegkancsót is, amely szintén megtekinthető.

p1090541_edited-min.jpg

Az egyik legjelentősebb látnivaló a negyedik századi Péter-Pál sírkamra, mely szintén kétszintes volt. 1782-ben bukkantak rá, amikor a Káptalani Levéltár alapozását végezték, így a tervezetthez képest új helyen kellett felhúzni az épületet. A kripta falfestményei rendkívüli jelentőséggel bírnak, hiszen szerepel a Krisztus monogram, azaz Krisztus görög nevének (KhRisztosz) első két betűje, a khi (X) és a rho (R) koszorúba foglalva. A krisztogram a feltámadt Krisztust jelképezi.

A felső szint sajnos majdnem teljesen elpusztult, eredetileg a bejárat előtt volt egy portikusz is. A sírkamra dongaboltozatú. Három helyiségből állt az építmény, egy aknaszerű folyosón (amely elpusztult) lehetett lejutni a kriptába. Volt egy előkamra is, a harmadik helyiség, a sírkamra pedig tartalmazta egykor a szarkofágot. A falfestmények egészen jó állapotban maradtak fenn. Az indadíszítés stilizált levelekkel a paradicsomkertet szimbolizálja. A krisztogram két oldalán Péter és Pál apostol látható (innen a sírkamra neve). Az egyik ábrázolás nehezen kivehető, nem tudni pontosan, hogy a Jó Pásztort ábrázolja-e vagy Dánielt az oroszlánok vermében. A többi kép a bűnbeesést, Jónást és a cethalat, Máriát ölében a Gyermekkel, Noét és a bárkáját, a háromkirályokat, a három ifjút és a tüzes kemencét ábrázolja. Ezenkívül látható még négy fiatal férfi képe, de nem tudni, kik ők. Ezek a falfestmények nemzetközi szinten is jelentősek.

A kiállításon megtekinthető még néhány sírkamra: a XIX. számú, belül vakolt kripta, az V. számú, nyolcszög alaprajzú, centrális épület, mely egy kis sírládát tartalmazott. Feltehetően gyermeket helyeztek el benne vagy egy újratemetésről volt szó. A VI. számú sírkamrát pedig 1913-ban fedezték fel, a boltozata épen maradt, de a szarkofágja üres. Ezenkívül középkori várfal maradványokat is láthatunk.

Az Ókeresztény Mauzóleumot, melynek bejárata a Cella Septichora Látogatóközponttal szemben található (de még hozzátartozik), 1975-ben fedezték fel. Ez egy ugyancsak kétszintes emlék, felül helyezkedett el a pillérekkel megerősített emlékkápolna (cella memoriae), melynek alapja szabadon megtekinthető . A föld alatti dongaboltozatos kriptába a helytartói hivatal és a város magas rangú tisztviselőit helyezték nyugalomra. A falfestmények Ádám és Éva bűnbeesését, Dánielt az oroszlánok vermében, életfát, a krisztogramot, és egy trónon ülő vörös ruhás alakot ábrázolnak. A kriptát a negyedik század végén kibővítették. A régészek egy fehér márvány és két homokkő szarkofágot találtak benne. A népvándorlás korában pedig lakhelyként használták az épületet.

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon! 

 

Kapcsolódó: Pécs török építészeti emlékei

 

Ha tetszett a videó, iratkozz fel a blog YouTube csatornájára!


Forrás:

Cella Septichora Látogatóközpont kiállítási anyaga, információs táblái

pecsorokseg.hu

Wikipedia

vilagorokseg.hu

Képek: Múltidéző Építészet

A bejegyzés trackback címe:

https://multidezoepiteszet.blog.hu/api/trackback/id/tr7314434876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

'it's cool to know nothing' 2018.12.07. 15:25:22

"Pannonia Inferior északi része alkotta Valeria tartományt, melynek Sopianae lett a közigazgatási központja."

Szerintem sok embernek nem áll össze, hogy ebben a tartományban volt Aquincum is, tehát a legjelentősebb település és a főváros nem Aquincum volt, hanem Sopianae.
süti beállítások módosítása