A pusztahangulat, az alföldi pásztorvilág megélése a modern ember számára is valamennyire elérhetővé vált az immáron 45 éves Hortobágyi Nemzeti Park jóvoltából, melyet jövőre lesz 20 éve, hogy az UNESCO felvett a Világörökség listájára. Többször jártam a Hortobágyon, és alföldi lévén nekem sokat jelent az a szabadságérzet, melyet ott tapasztalok. Van abban valami, amiről Petőfi írt, én személy szerint a hegyek közt nem érzem azt a felszabadultság érzést, amit a síkságon.

A mai Hortobágy - mint földrajzi egység - alatt értjük azt a Hajdúság és a Tisza közti 2500 km² nagyságú területet, amelybe beletartoznak többek között Balmazújváros és Debrecen legelői is, amely városokból egyes felmenőim is származnak, így emiatt is érdekel ennek a tájegységnek a története.

 

Hortobágyi csikós bemutató 1978-ból. Kép: Fortepan / Urbán Tamás

 

Viszont most nem a puszta, a szikes rétek, és a délibáb szemszögéből szeretném megközelíteni a Hortobágyot, hanem az építészeti sajátosságait szeretném kiemelni. Először talán furcsán hangzik ez az egész, hiszen azt gondolnánk, hogy néhány gémeskutat, tanyát és istállót leszámítva mi érdekes lehet itt építészeti szempontból. Hát ha alaposabban megvizsgáljuk, akkor rájövünk, hogy több említésre méltó dolgot is találunk itt. 

 

Hortobágy település határában 1973-ban, a nemzeti park alapításának évében,  Kép: Fortepan /Urbán Tamás

 

Ám először lássuk röviden a Hortobágy név eredetét: ki gondolta volna, hogy a legrégebbi helyneveink közé tartozik? Első említése 1067-ből, a százdi apátság alapítóleveléből származik. Ebben a dokumentumban néptartó helyként hivatkoznak rá, akkoriban 20 magyar és 10 besenyő vitéz élt itt az Aba nemzetségébe tartozó Péter felügyelete alatt Salamon király uralkodása idején. A százdi apátság a jelenlegi Tiszakeszi határában jött létre.

 

Büszke csikósok 1935-ből. Kép: Fortepan / Ebner

1. Kunhalmok és földvárak

 

A Hortobágy területén kb. 200 kunhalom található, melyeket a népvándorlás korában a nomádok őr- vagy szálláshelynek használtak, némelyiket pedig sírhely volt. A térségen haladt át az korszak egyik kelet-nyugati irányú főútvonala, melynek mentén rengeteg kunhalmot és három földvárat is azonosítottak.

 

Az egyik hortobágyi kunhalom, a Szálka-halom. Kép: Lily15 / Wikimedia Commons

 

2. Árpád-kori templomos települések

A honfoglalás utáni időszakban több kisebb település is alakult, amelyek templomot is emeltek, a keresztény vallás meggyökeresedését szolgálandó. Ilyen település volt Hort, Bágy, Ohat, Zám, Papegyháza, Derzsegyháza, Kócs, Szentmiklós, Fehérmargita, Hetvenegyháza, Himes, Balmaz, Máta, Szabolcs, Csécs. Ezen települések nagy része az évszázadok folyamán elpusztult, egy részük a török betörésnek köszönhetően (Ohat és Zám), mások pedig a fejlődés velejárójaként néptelenedtek el.

 

3. Tanyák, pusztabérletek

 

A tanyásodás folyamata már a XIV-XV. században kezdetét vette. A fejlettebb, nagyobb települések magukba szívták a kisebb, elmaradottabb települések népességét. Az elnéptelenedett falvak helyén pusztabérletek alakultak ki, melyeknek fő rendeltetése az állattartás volt. A XVI. század közepén például Debrecen megkapta Mátát, így az lett a város első pusztája, és ezzel együtt a Hortobágy központja is.

 

Kép: dvbk.hu

 

 Kép: 1973, Fortepan / Urbán Tamás

 

3. Kétbeltelkes vagy szálláskertes települések

 

A XVII-XVIII. században ez a speciális településfajta jött létre a nagyállattartó gazdálkodásnak köszönhetően. A lakóházak a településen egymáshoz közel, kerítés nélkül egy csoportban találhatók. Külön csoportot alkotnak a bekerített kertektől, vagyis gazdasági udvaroktól. A legfontosabb épület természetesen a jószágok számára emelt ól volt, emellett található volt ott még gabonás verem is.

A módos gazdák kétajtós, gádoros ólakat is megengedhettek magunknak. A XIX. században megjelennek a juhaklok is a növekvő gyapjúkeresletnek köszönhetően. A szérűn tárolták a takarmányt és a gabonát. A férfiak az ólban tanyáztak és szabad tűzhelyük is volt (tüzelősól).

 

Kétbeltelkes rendszer 1782-ből. A lakóépületekkel zsúfolt városmagot a kertek laza övezete veszi körül. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon, mek.oszk.hu

 

 

4. Csárdák

 

A csárdák elődje a fogadó volt, a csárda szó a XVIII. század közepétől létezik. Ezek a népi, klasszicista épületek egymástól félnapi járóföldre jöttek létre a pusztában vagy a falu határában. A pusztai csárda két egymással szembenéző épületből állt. Az út egyik oldalán volt a kocsmaház borospincével és a csaplár lakásával, a tornácán a szegény utazók töltötték az éjszakát. Az út másik oldalán volt a szekérszín, míg az utazók megpihentek, az állataik a csárdához tartozó réten legelhettek.

 

(Nagy)hortobágyi csárda

 

A legrégebbi, 1699-től működő csárda, mely a Hortobágy folyó mellett, az akkor még fából épült híd lábánál, a Sóút mentén állt. Mellette volt a vámház és a postaállomás is. Kezdetben Vasvári István vámszedőt bízták meg a borméréssel, később bérlők üzemeltették a fogadót. Idővel a csárdát többször is kibővítették, jelenlegi formáját a XIX. század elején nyerte el. 

1923-ban helyezték el az épület falán a Füredi Richárd által készített Petőfi emléktáblát, mely hírül adja, hogy a költő itt szerezte a Hortobágyi kocsmárosné c. művét 1842-ben. A verset a csárdát bérlő házaspár szépséges nőtagja, Nemes Pérchy Viktória ihlette.

 

Ekhós szekér a Hortobágyi csárdánál. Kép: indafoto.hu / Damdadam

Kép: dvbk.hu

Neves cigányprímások gyakorta zenéltek a Hortobágyi csárdában. 1937. Kép: Fortepan / Gyöngyi

 

A Hortobágyi csárda a Kilenclyukú Hídnál. 1935. Kép: Fortepan / Ted Grauthoff

 

A csárda 1957-ben. Kép: Fortepan / Chuckyeager Tumblr

 

1973-as kép a csárdáról. Kép: Fortepan / Lencse Zoltán

 

Patkós csárda

 

Már 1752-ben írnak a Puszta nyugati kapujának számító csárdáról.

Kép: Országalbum

 

Látóképi csárda

 

A Látóképi csárda is több száz éves múltra tekint vissza, mivel már 1731-ben létezett, és eredetileg Fegyverneki csárdának hívták.

 

Kép: Tourinform.hu

 

Kadarcsi csárda

 

Kőudvari csárda volt a neve és 1760-ban már voltak vendégei.

 

A Kadarcsi csárda 1933-ban. Kép: mek.oszk.hu

 

A Kadarcsi csárda napjainkban szépen felújítva. Kép: hnp.hu

 

Meggyes csárda

 

A Sósok útja mellett állt, és 1750-ben már biztos, hogy működött. Itt található az ország egyetlen csárdamúzeuma.

A Meggyes csárda napjainkban. Kép: hnp.hu

 

Kishortobágyi csárda

 

A Kisszegi határban található csárda, melyet 1740 körül építettek. Izgalmas hely lehetett, hiszen köztudottan a betyárok egyik kedvelt csárdája volt.

 

 Kép: sc.geoview.hu

 

Ezeken kívül még számos csárda működött a térségben. Ritkább vendégük voltak a juhászok, akiknek nem telt mulatozásra, de igazán idejük sem volt rá. A vasúti és közúthálózat fejlődésével a csárdák feleslegessé váltak, világuk leáldozott.

5. Szekérállások

 

A csárdák elengedhetetlen tartozékai a szekérállások, melyek az út másik oldalán álltak a kocsmaházzal szemben. Rossz időben vagy télen itt tarthatták az utazók az állataikat is, melyekről a csárda gazdája gondoskodott. Ez az épület olyan széles ajtóval rendelkezett, hogy azon egy lovasszekér át tudott hajtani. Egy XVIII. századi felújításkor feljegyezték, hogy a Hortobágyi csárda szekérállásának 95 cm vastag fala volt és 145 ezer téglából rakták. Ma az épület a Pásztormúzeumnak ad helyet, előtte áll Somogyi Árpád Pásztorfiú c. szobra.

 

A Hortobágyi csárda egykori szekérállása. A homlokzaton a bejárat mellet homályosan látszik a Hortobágyi csárda felirat és a nyíl, mely az irányt mutatja. A kép 1937-ben készült. Forrás: Fortepan / Gyöngyi

 

 

A mai Pásztormúzeum. Kép: Wikimedia Commons / Einstein2

6. Hidak

 

Kilenclyukú híd

 

Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának (167,3 méter) pillérei szomolyai dácittufából, a járófelület a Hegyaljáról szállított kockakövekből épült 1827 és 1833 között. Povolny Ferenc tervezte, aki ezáltal vált elismert hídépítővé. A hídon átvezető út Erdélyt kötötte össze Budával, mely kulcsfontosságú volt a só- és marhakereskedelemben. A Kilenclyukú híd megépülése előtt állt már itt egy fahíd vámszedő házzal, mely a XIV. században a források szerint már biztosan megvolt.

 

A híd 1935-ben. Kép: Fortepan

 

1973. Kép: Fortepan / Urbán Tamás

 

 

1973. Kép: Fortepan / Lencse Zoltán

 

1974. Kép: Fortepan / Bencze László

 

 

7. Gémeskutak

 

 

Az ásott kutak a XVIII. század végén jelentek meg a Hortobágyon. Sövénnyel, deszkával bélelték ki őket, nagyméretűek voltak, hogy több vödörrel is tudjanak belőle egyidejűleg meríteni. Ennélfogva voltak két-, három-, és négygémű kutak is.

 

1920-ban készült kép gémeskúttal és nádfedeles kunyhóval. Kép: Fortepan / Horváth Miklós Dr

 

1941. Egygémű kút. Kép: Fortepan

Szürkemarha gulya itatása a gémeskútnál 1941-ben. Kép: Fortepan

Egy hatalmas négygémű kút. Kép: hortobagy.eu

8. Pásztorhajlékok

 

Kunyhó

 

A pásztorok kezdetleges hajlékot építettek maguknak, ahol pihenhettek vagy menedéket találtak az időjárás viszontagságaitól. Egyszerű megoldás a nádból készített kúpalakú kunyhó, melyben éppen elfér a pásztor és a felszerelése, kb. két lépés széles az egész.

 

Juhpásztor a kunyhója mellett ebédet főz. 1908. Kép: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór cége

1976-ban is álltak a Hortobágyon ilyen kunyhók. Kép: Fortepan / Magyar Rendőr

Tanya

 

Ez már stabilabb, sárból vagy vályogból készült falú kunyhó náddal vagy cseréppel fedve. Tartozhat hozzá tornác is paddal valamint szekérszín és vasaló.

 

1980. Kép: Fortepan / Urbán Tamás

 

1930. Kép: Hans Hildenbrand / National Geographic Society / Corbis

 

1930. Kép: Hans Hildenbrand / National Geographic Society / Corbis

 

Kép: dehir.hu

 

Vasaló

 

A pásztor főzőhelye, egy körbekerített rész, mely védi a tüzet a széltől.

Vasárnapi Ujság, tanya vasalóval, azaz körbekerített, fedetlen tűzhellyel.

 

9. Jószágok számára készült építmények

 

Szárnyék vagy szárnyaskarám

 

A Hortobágyon nyáron kegyetlenül képes tűzni a nap, viharban, hidegben erősen fúj a szél, így a jószágoknak időnként szükségük van védett helyekre. A szárnyék a széltől védi a juhokat, három vagy négyszárnyú építmény, melyhez tető nélküli karámféleség is tartozhatott. A szárnyék nádból készült, a karám fala is nád, rajta zárható ajtó.

1980 Hajdúszoboszló. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon. mek.oszk.hu

 

1980 Hajdúszoboszló. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon. mek.oszk.hu

 

Kép: indafoto.hu

Kosár

 

Juhok számára készült ez is, felül befelé hajló nádfalú építmény. A kosarat időnként áthelyezik, ami hasznos abból a szempontból, hogy ezzel a földet is trágyázzák.

Akol

 

Nagyjószág összetartására szolgál, fedetlen építmény, mely rudakból van összeállítva. 

 

Teleltető akol, 1935. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon. mek.oszk.hu

 

Esztrenga

 

Fedetlen, szétszedhető tákolmány, melyet a fejősjuhászatban használtak.

Esztrenga, Hajdúszoboszló. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon, mek.oszk.hu

Félszer, szín

 

Ágasfákon álló nád-, vagy gyékényfedél.

Hodály

 

Nagyméretű karám fallal, fedéllel. A seggenűlő-hodály esetében a tetőzet a földig ér.

Disznóhodály 1913-ból. Kép: Magyar Néprajzi Lexikon

 

Juhhodály. Kép: Országalbum

 

10. A XX. századtól napjainkig

 

Hortobágy község 1966-os megalakulása, önállósodása a település viszonylagos fejlődését vonta maga után. Több középületre volt szükség, majd a nemzeti park 1973-as megalakulása után folyamatos fejlesztések történtek a népi építészeti emlékek, a kultúra, valamint a környezet megóvása érdekében. A műemlékeket felújították, látogatóközpontot, emlékműveket építettek. Ebben a részben szemezgetünk korunk hortobágyi épületeiből.

 

A Hortobágyi csárda mellett a Petőfi téren áll az egykori Tanácsháza épülete, melyet később átépítettek, ma az Égerházi Imre Galériának ad otthont. Íves ablakai népi jelleget kölcsönöznek neki. A lenti kép 1974-ben készült. (Forrás: Fortepan / Bencze László):

 

A Kossuth utca 1. szám alatt volt a Hortobágyi fogadó szocreál jellegű épülete, a kép az 1979-es állapotot mutatja, betonkerítéssel (Forrás: Fortepan / Bencze László):

 

A Hortobágyi Halastó vasúti megálló épülete üresen áll (Kép: Wikimedia Commons / Aspectomat):

 

A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja modern létesítménnyel várja az érdeklődőket (Kép: Wikimedia Commons):

 

Érdekesnek találom az általános iskola épületét, az intézményt egyébként Petőfi Sándorról nevezték el. (Kép: Wikimedia Commons):

 

A látnivalók közt szobrok, szoborcsoportok is találhatók. A Pásztormúzeum, azaz az egykori szekérállás előtt látható a már említett Pásztorfiú, mely Somogyi Árpád alkotása 1983-ból (Kép: Wikimedia Commons / Nyar94):

 

Szintén Somogyi Árpád alkotta a Juhászok szobra c. művét ugyanabban az évben (Kép: Wikimedia Commons):

 

Valamint tőle van még a Vízhordók c. szoborcsoport szintén 1983-ból (Kép: Wikimedia Commons / tilet):

 

 

 Az Ökumenikus Pusztatemplom modern épülete Hortobágyon (Képek: Wikimedia Commons / Johann Jönsson):

 

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess a Facebookon.

 

Forrás:

hnp.hu
Wikipedia