A Szent Jobb Miskolcon
2019. május 25. írta: Reiman Zoltán

A Szent Jobb Miskolcon

80 évvel ezelőtt került sor Magyarországon a Szent István emlékév rendezvénysorozatára, halálának 900. évfordulójának alkalmából. A rendezvénysorozatból kiemelkedik a Szent Jobb országjárása, amely Miskolcra is eljutott ebből az alkalomból. Idézzük fel most a városunkban történt eseményeket. Ezúttal megpróbálok minél több helyről idézni, hogy jobban átérezzük az ünnep szellemét.

 

img_20190124_110632.jpg 

Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8., 170. oldal.

 

 

A Szent Jobb

 

,,Az egyik legfontosabb magyar ereklye, és egyik nemzeti jelképünk a Szent István Bazilikában őrzött Szent Jobb. Az első királyunk, Szent István jobb kezének mumifikálódott maradványát tartalmazó díszes tartó és természetesen maga az ereklye az ország egyik legfontosabb emléke. Az ország első királyának halálát követő trónviszály miatt exhumált holttest mumifikálódott jobb keze, mint ereklye a kincstár őrének a mai Erdély területén lévő birtokáraa ma is itt található település a Szentjobb nevet viselikerült. Az évszázadokon át zarándokhellyé vált birtokról Fehérvárra, később Boszniába vitt az útja, majd közel 200 évre nyoma veszett. Magyarországra ismét, csak a 18. század végére került, miután az akkori tengeri kereskedelem egyik központjában, az Adria parti Raguzában találtak rá. Hazakerülésének emlékét őrzi a Szent Jobb emléknap május 30-án, illetve innen ered az ünnepi körmenet hagyománya. Hazaérkezése után sem nyugodhatott az ereklye. Először Budára került, majd látszólagos Zsigmond kápolnai nyugalma a II. világháborúban szakad meg, mikor a koronázási jelvényekkel együtt egy salzburgi barlangba került. Hazakerülés után 1950-ig az angolkisasszonyok zárdájába, majd ez után érkezett meg jelenlegi helyére a Szent István Bazilikába. Az 1980-as évek végéig páncélszekrényben őrzött Szent Jobb 1987-ben már méltó helyén van, a bazilika önálló kápolnájában, és 1989-óta ismét az augusztus 20-ai körmenet fő látványossága."

(forrás: budapest.varosom.hu - Szent Jobb)

 

Így vezette fel az ünnepségről való tudósítását a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap aktuális száma: 

,,Ragyogóan szép, eszményien magasztos ünnepe volt tegnap Miskolcnak és a Felvidéknek. A Szent Jobb érkezett Miskolcra és káprázatos ünnepi fényben hódolt előtte Miskolc és a szomszéd vármegyék minden rendű és rangú közönsége. Az ünnep mélységes hódolat volt azok előtt az eszmék előtt, amelyeket a Szentistváni örök gondolat jelent ennek az országnak, az a szellem, az a gondolat, amely megteremtette, a keresztény civilizáció útjára vezette ezt az országot. Most, amikor a trianoni bilincs szorít, valósággal lelki szükséglet, hogy az ország népe a Szent Jobb előtti hódolatában kifejezésre juttassa hűségét azon négy eszmék és gondolatok iránt, amelyeket a nagy király valósított meg, amikor a pogányság legyőzésével az országot arra az útra vetette, amely állandóságát biztosította, a nemzet államalkotó szerepét megalapozta és vezette évszázadok vérzivatarai között. Az ünnep szép volt, fenséges és jelentőségében emlékezetes. Odasereglettek a Szent Jobb köré a nemzet minden rétegei. Főurak és a nép egyszerű fiai mind ott voltak és hódoltak. És a hódolatban benne volt a hűség és ragaszkodás a nagy király szelleme iránt." (Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. július 5., címoldal)

 

img_20190124_110659.jpg

Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8., 171. oldal.

 

Az ,,Aranyvonat", ahogy a népnyelv nevezte, 1930. június 4-én érkezett városunkba, jelesül a Gömöri pályaudvarra. Útjára egy speciális autóval indult, melyen sok ezer ember követte szerte a városban. Ebből az alkalomból rengeteg látogató érkezett hozzánk, nem csak Borsod vármegyéből, hanem Abaúj és Zemplén megyéből is érkeztek olyan érdeklődők, akik nem láthatták még máshol ezt a különleges kegytárgyat. 

Négy órán át tartózkodott Miskolcon a Szent Jobb - tíz óra harmincnyolc perckor ért a Gömöri pályaudvarra -, ezen idő alatt körülbelül nyolcvanezer ember tekintette meg élőben. A katonazenekar elkezdte játszani a Himnuszt, amint a szerelvény a pályaudvar közelébe ért. Néma csendben várták az érdeklődők a szerelvény "begurultát", így rótták le tiszteletüket Szent István király nagysága előtt.

A menet a Zsolcai kapu - Ady Endre út (akkor Lichtenstein József utca) - Széchenyi István utca - Szemere utca - Görgey Artúr utca (akkor még Csabai kapu) - Budai József utca (akkor még Farkas Károly utca) útvonalon haladt. 

A Jobb vonatról való leszállítása után - a pályaudvar előtti résztől kezdődően -, szépen, rendezetten haladt a tömeg. A díszmenet élén a katonai díszszázad haladt, utánuk a papság, majd vitéz Madarassy László koronaőr következett. A kegytárgyat hat, irgalmas rendi barát vitte, mellettük mindenki díszmagyarban. Vitéz Borbély-Maczky Emil Miskolc és Borsod vármegye főispánja, Patay Sámuel Abaúj-Torna vármegye főispánja, Fáy István Debrecen város és Hajdú vármegye főispánja, Görgey László felsőházi tag, dr. Fekete Bertalan Miskolc város polgármestere, Szent-Imrey Pál Abaúj-Torna alispánja, Lukács Endre borsodi alispán és Bornemissza Miklós Zemplén vármegye alispánja. Őket mindkét oldalon hat-hat alabárdos fogta közre. Mögöttük számtalan híres politikus és prominens személy kíséri az ország minden tájáról. A pályaudvar előtt a menet átrendeződik, lovasrendőrök, cserkészek, iskolák, megyei népviseletekbe öltözött leányok és fiúk, tűzoltók, egyesületek csatlakoztak a menethez, illetve a miskolci polgárok sokasága.

A Szent Jobb a népkerti sporttelepen volt elhelyezve, egy díszemelvényen egy díszsátorban. Itt tekinthette meg közelebbről az érdeklődők hada. A pályán harminc-negyven ezer, a városban összesen a korabeli sajtó tudósítása szerint nyolcvanezer ember tekintette meg a nagy hírű ereklyét. 

Rengeteg szónok, rengeteg felszólaló méltatta Szent István királyunkat, mint a kereszténység fő védelmezőjét, meghonosítóját hazánkban. És el nem feledték megemlíteni azt is, hogy Miskolc városa címerében őrzi emlékét. Hozzá kell még tenni, hogy - amint a pályaudvarra való  érkezéskor is említettem - a Népkertben is néma csöndben volt a nép, részvétét és kegyeletét ezúton is nyilvánítva. 

A Szent Jobb ezek után - egy speciális autón - a Tiszai pályaudvar felé vette útját és 15 óra 15 perckor elindult következő állomására Mezőkövesd városa felé. A katonazenekar ismét a Himnusz sorait játszotta a háttérben.

Érdekesség, hogy a Korona szálló éppen felújítás alatt állt, de erre az egy napra megnyitották, hogy a rengeteg vendéget el tudják látni. A hivatalos megnyitó csak július 16-án történt.

 

A Szent Jobb országos körútja 1938-ban és 1939-ben 

 

,,A rendezvénysorozat komoly előkészületek után 1938. május 31-én az ereklye esztergomi útjával vette kezdetét. A Szent Jobb számára egy különleges a magyar szentek alakjaival díszített vagont készítettek, amely különvonatkénta köznyelvben Aranyvonatvitte el az ereklyét az ország különböző településeire, ahol ünnepélyes külsőségek közepette fogadták, bizonyos helyeken közszemlére tették, illetve szentmisét tartottak a tiszteletére, ugyanakkor az áthaladó szerelvényt a kisebb településeken is feldíszített állomások és tisztelgés fogadta. Az országjárás során a Szent Jobbot Mészáros János érseki helytartó, a Szent Jobb őre kísérte, de több utazáson Angelo Rotta pápai nuncius, illetve Serédi Jusztinián hercegprímás is részt vett.

  

1938. május 31. és 1938. július 7. között a Szent Jobb több körutat téve az alábbi településeken állt meg hosszabb időre: Esztergom; Székesfehérvár; KaposvárZalaegerszegNagykanizsaPécsBátaszékBajaSzekszárd; Vác; GyőrHegyeshalomPápaSzombathelySopron; KiskőrösKalocsaKiskunhalasKiskunmajsaKiskunfélegyházaSzegedHódmezővásárhelyKecskemét; CeglédAbonySzolnokBékéscsabaGyula –SzajolPüspökladányDebrecenNyíregyháza (- Miskolc, a szerk)FüzesabonyMezőkövesdEgerGyöngyösHatvan. 1939. április 29. és május 13. között a Szent Jobb három újabb körutat tett ezúttal a Dunántúlon át felvidéki, észak-magyarországi és kárpátaljai településekre:  
AlbertfalvaMartonvásárVelenceDinnyésSzékesfehérvárVárpalotaVeszprémPannonhalmaGyőrKomáromÉrsekújvárBánkesziLéva; VácIpolyságBalassagyarmatLosoncRimaszombatRozsnyóTornaljaRimaszécs– PásztóHatvanAszódGödöllő; Miskolc (nem!, a szerk.) - Sárospatak – SátoraljaújhelyPerbenyikCsapUngvárMunkácsBeregszász. A Szent Jobb és az Aranyvonat utolsó útján 1942-ben, a Szent László Hét rendezvényei keretében Nagyváradra látogatott, visszaútján több települést érintett: NagyváradBiharpüspökiBiharkeresztesBerettyóújfaluSápBárándPüspökladány."  (forrás: Honismereti Szövetség - Szent István kultusza a 20. században pályázati kiírás, honismeret.hu)

 

Végezetül had osszam meg Görgey László nagyszerű beszédét, melyet a Népkertben mondott el tízezrek előtt (részlet):

 

img_20190124_110724.jpg

Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8., 172. oldal.

 

,,Magyar testvéreim!

Első királyunknak, Szent Istvánnak, halála 900-ik évfordulóján az enyészetből megóvott jobbja országjáró útjában ma hozzánk is megérkezett.  

Utja ünnepi díszmenet, harangok zúgása, kórusok éneke, zászlók erdeje, tömegek tiszteletadása fogadja mindenütt, mert Szent István emléke osztatlan kincse az egész magyar nemzetnek, jobbja nemzeti ereklye, mely előtt felekezeti különbség nélkül, meghatott tisztelettel hajt fejet minden magyar.

Ez a 900 év óta halott kéz egy élő szimbólum. Látható jelképe az ezeréves szentistváni gondolatnak, melynek történelmi ereje és folytonossága a magyarság nagyságának hirdetője és a nagy magyar királynak örök emléke. (...)

Alkotóerejének teljében ült trónra Szent István király és az első magyar királynak olasz földről, francia pápától, német szerzetes hozta a koronát, nemzetünknek mindmáig legszentebb ereklyéjét. 

István király egyházának szentje,  nemzetének apostoli Királya, és minden idők legnagyobb államférfia volt. Lelkét a X. század végén Európa-szerte diadalmasan előretörő egyetemes keresztény gondolat hódította meg s a pogány magyarság megtérítése Szent István apostoli munkájának eredménye volt, ki erős kézzel, elszánt akarattal és meggyőződéses hittel vezette népét a krisztusi igazság ösvényére. Uj életformát adott népének, amelyet egységes nemzetté kovácsolva össze, csodálatos látnoki bölcsességgel belekényszerített a nyugateurópai fejlődés ragadó sodrába, hogy a késői indulást siető haladással tegye jóvá. (...)

Szent István halhatatlanságában az államalkotó géniusz él. Messze kiterjedő hatalommal gyakorolta felségjogait s még sem volt autokrata mert akaratának mindig korlátot szabtak a vallás és egyház törvényei s a magyar nemzet törvényerejű jogszokásai. (...)

Régi históriák szerint Szent István kegyelmes volt az elbukottakkal, jólelkű a gyámoltalanokkal és szelíd a jókkal szemben, de a maga elé kitűzött szent cél érdekében erőskezű, kemény uralkodója is volt nemzetének. Ez az áldott jobb tudott ökölbe is szorulni, kik útjában állottak a krisztusi birodalom kiépítésére irányuló törekvéseinek, összetörtek kíméletlenül lesújtó öklének haragos csapasai alatt. (...)

Szent István élete nem csak tündöklő fejezete a magyar történelemnek, hanem záloga jövő fennmaradásunknak is. Nagy nemzeti feladatainkat akkor fogjuk méltóan megoldani, ha hűek maradunk a szentistváni gondolathoz, mert a szentistváni mult tartotta fenn a nemzetet. (...)

Magyar testvéreim! Szent István bölcsessége, hitbuzgalma és hazaszeretete a magyar nemzet fejlődésének erőtényezői. Legyen velünk Szent Istvánnak nehéz sorsunk felett virrasztó szelleme. A (közelből?, nem tudom kiolvasni a szót, a szerk.) mérhetetlen módon meggyengült magyar nemzetnek e szent jobb mutassa az utat a magyar jövendőbe időtlen-időkig, hogy Isten dicsőségére és a magyarság boldogságára velünk legyen Szent István hatalmas birodalma!

Úgy legyen! 

(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1938. július 5., 2-3. oldal)

 

 

Források:

 

Honismereti Szövetség - Szent István kultusza a 20. században

budapest.varosom.hu - Szent Jobb

tankonyvtar.hu - Ötven esztendővel ezelőtt. A Szent Jobb országlátása 1938-ban

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. - A Csabai kapu település- és építéstörténete

Felsőmagyarországi  Reggeli Hírlap 1938. július 1., 1938. július 5.

1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr2514581546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása