Vajon honnan ered városunk neve? Mi az a Miskóc nemzetség? Ki az a Böngér és mikor élt? Ezekre - is - kaphatunk választ a következő pár percben, ha elolvassuk legújabb írásomat. 

Miskolc egyik első ábrázolása. Forrás: Wikipédia.

A kelta elmélet

Nagyon sok téves elmélet kering városunk elnevezéséről - azt nem mondom, hogy a köztudatban, inkább írott formában - az elmúlt századokból. Egyesek szerint kelta eredetű az elnevezése, ezt azzal magyarázzák, hogy rengeteg kelta leletet találtak városunkban, ezért kézenfekvő, hogy kelták adták a város nevét is, melyet a beérkező magyarok átvették tőlük a honfoglaláskor. 

A Miskóc nembéli Péter alnádor pecsétje (1298)

,,Az Anonymus leírása szerint városunk neve Miskoc, vagy Miskucnak volt ejtendő. Ebből igen könnyen lehetett a mai Miscouc vagy Miskocz, Miskolczot csinálni, de szintúgy könnyen lehetett az még Anonymus előtt ,,Miscutum" keltaszerű szó. Az ,,isc" szótag helyneveinkben határozottan kelta eredetű. A cimber dialectusban az ,,ysg" mozgási törekvést fejez ki, míg ,,Ysguth" = futás, ,,ysgw" pedig menedék. Így  ,,Miscutum" menedékvárost jelentene. A bronzkor kezdetén a korábbi lakosok épen a kelták elől a hegyek közé menekültek s ezeknek egyik földvára épen tőszomszédságunkban, Diósgyőrben volt. - Könnyen érthető volna tehát, hogy miért nevezték városunkat Miscw-nak, - amiből a latinos Miscutum s ebből Miskócz lett. Mindezt annyival inkább megengedhetőnek tartják, mert hiszen városunk alapításának kora minden bizonyára messze megelőzi a magyar honszerzés idejét s így neve is még amaz őskorban keresendő."

A szláv elmélet 

Nem kevésbé vicces a szláv elmélet, mellyel mindenhol találkozhatunk, minden szavunknál, sőt, lassan az egész magyarhon szláv jövevényszavakból áll, nemcsak a településneveink, hanem az élet minden egyéb területén is csak szláv eredetű szavakat használunk, persze csak derék nyelvészeink szerint. Ez a "munka" a Habsburgok uralkodása alatt kezdődött - nehogy már a nagy hun nép leszármazottainak gondoljuk magunkat, jó lesz nekünk az a halszagú, mindig elnyomott finn nép -, azért, hogy ne legyen erős a nemzeti öntudatunk tudatosan rombolták önbecsülésünket. Ez később a szocialistáknak is megfelelő irányvonal volt, ezért nem dobták sutba ezt az törekvést. Lassan szólhatnának a szomszédos országok történelemhamisító akadémistáinak - akik hasonló módon próbálják elénktárni egy ősi szláv és román gigabirodalom képét -, hogy nem kell aggódni, nektek dolgozunk. Nézzük azért meg, mely szláv szavakból próbálják Miskolc nevét eredeztetni.

Miskovec - Mikoc

Miskovat - herél

Miskár - herélő

Misko - Mihályka

Miskovac, oca - egér, szürke ló

Úgyhogy a szláv változata is megvan a Miskolc név keletkezésének.

Ásatás az apátság romjainál. Forrás: index.hu.

Miskolc a mézes-kulcsos város

Néhány nyelvész szerint a Miskolc név Mézkolcsot jelent. Ezt Benkő Sámuel is leírja Miskolcról szóló könyvében 1782-ben. 

,,Miután egyrészről Miskolczon annak idejében sok mézet termeltek, másrészt pedig Miskolcz kulcsos város volt." 

Nálam ez a verzió sem állja meg a helyét.

Cserépkályha töredék az apátságból

A Miskolc név igaz története

Városunk nevét Anonymus ,,Miscoucy"-nak írja. A következő évszázadok folyamán találkozhatunk a ,,Miskouc", ,,Miskoch", ,,Miscovcy", ,,Miscocii",  ,,Myskolch", ,,Miscouz", ,,Miscoz", ,,Miskoult" névvel, leggyakrabban azonban a ,,Miskoucz" a használatos egészen a 16. századig.

Attól kezdődően azonban már a Miskolcz a használatos. De hogyan került az ,,l" betű a városunk nevébe? Mint látjuk az ,,l" 500 évig nem szerepelt településünk nevében. 

,,Országszerte elterjedt szokás - ugymond, - hogy a közbeszéd a mássalhangzó előtti ,,l"-et, pótló nyujtással elenyészteti: vóna, vót, nyócz, kőt, kél, meghót stb: e helyett volna, volt, nyolcz, költ, kelt, meghalt. De ez utóbbi így is tartja magát vót és volt, kel és kelt. (...) Miskovec-ból Miskoc lett s ebből lett a mai Miskolcz." 

Ezek után Szendrei sajnálkozását fejezi ki a legújabb "divat", a ,,c"-vel ,,z" nélküli írásmód miatt. Azt mondja, hogy legalább a helynevekben meg kellett volna hagyni azokat, hiszen ,,egy darab történelmet képviselnek." Azért azt hozzátenném, hogy ezeket a sorokat 1886-ban írta, akkor még bőven a ,,cz"-s írásmód volt érvényben. Csak 1921-ben/től lesz érvényben végérvényesen a ,,c"-s írásmód.

,,A Miskoucz, Miskolcz név kétségtelenül tősgyökeres magyar családi vagy nemzetségi név, amely család, elfoglalván azt a földterületet, az róla Miskolcznak neveztetett."

A Bors nemzetség szerint ezt a területet ,,de genere Miskoucz" vagyis Miskoucz nemzetségbeliek birtokolták. Anonymus 1173 körül a Gesta Hungarorum-ban ,,que nunc uocatur Miscoucy"- ként nevezi, vagyis ők illették elsőként ezen a néven a területet. A Bors nemzetség adta a vármegye nevét, ők voltak az uralkodó nemzetség, az ő egyik águk volt a Miskóc nemzetség. 

Egy sír feltárása szintén a tapolcai apátság területéről 

Themeháza?

Szendrei szerint Miskolcnak már a magyarok bejövetelekor is volt egy másik elnevezése. Erre két példát is említ, melyeket okleveles adatok bizonyítanak, bár csak az egyiket mutatja meg nekünk. 1416-ban Zsigmond király egyik adománylevelében ezt olvashatjuk: ,,Themehaza al. nom. Miskouch." Temeháza vagyis Miskolc. Tehát akkor a 15. században is élt még az emléke annak, hogy városunkat így nevezték valaha? Szendrei szerint ezt Anonymus szövege is bizonyítja: 

,,A fejedelem itt Bors apja Böngérnek adta a Tapolcától a Sajóig terjedő nagyon földet, amelyet most Miskolcnak hivnak." 

Azaz szerinte előtte kétségtelenül máshogy nevezték ezen sorok szerint, mert ott van benne, hogy most. Utánanéztem és tényleg megtaláltam a Zichy család okmánytárában ezt a leírást. Ugyanakkor T(h)emehazát egy másik forrás Szabolcs megyei településként említi, a mai Pátroha helyén. Azért ezt az információt helyén kell kezelni, máshol nem olvastam erről.

Ilyen lehetett az apátság egykoron 

Miska-Miskoucz-Miskóc

A Miskoucz családnevet Szendrei a Miska személynévből eredezteti. A 11. századtól a 15. század végéig Magyarországon csak a keresztneveket használták. A beazonosítás végett is csak úgy neveztek valakit, hogy például Jakab fia Dénes. A 15. század második felében Buda város törvénykönyve sürgeti a vezetéknevek behozatalát. Tehát így lett a Miskától származó család nemzetség, ,,Miskou", ,,Míkou", ,,Miskoucz" nemzetseggé.

Anonymus szobra Budapesten

A Miskóc nemzetség

Tehát, hogy is volt a fentebb már idézett Anonymus-i szövegben? 

,,Azután a fejedelem és vezérei elvonultak Szerencsről, átkeltek a Sajó folyón a Hernád torkolatánál, és a Hejő vize mellett táboroztak a Tisza és Emőd között, ahol egy hónapon át maradtak. A fejedelem itt Bors apja Böngérnek adta a Tapolcától a Sajóig terjedő nagy földet, amelyet most Miskolcnak hivnak. Egy Győr nevű várat is adományozott neki, amelyet fia, Bors egyesített saját várával egy vármegyévé." 

Ettől kezdődően a megyét a Bors nemzetség vezette, a várost pedig egyik ága, a Miskolc nemzetség birtokolta. A mai kutatások alapján ez a birtokadományozás  valószínűleg később, Géza vagy István idejében történhetett. Bors utóda Miskolc (Miskóc) volt es ,,ő lett a nemzetség 11. századi ősapja". Ő építtette a nemrégiben megtalált monostort Miskolctapolcán, - a nemzetség ősi temetkezési helye, iratai őrzője - melyben talán ő is nyugszik. A nemzetségnek sok előkelő rangig jutó tagja volt a királyi Magyarországon. Természetes módon több ágra szakadt és a 14. század végén végleg eltűnt a család a történelem színpadról, - bár női ágon több előkelő, még ma is létező nemesi családba házasodtak  be - magvaszakadt a nagyhírű dinasztiának.

A 12. században élt Domokos bán a királyi családdal is rokonságban állt. Az ő fia Bors comes pedig rokonságban állhatott Péter győri püspökkel, akit Anonymusként ismerünk. A 13. században élt családtag Pál fia Panyit pedig még a tatároknál is járt követségen IV. Béla megbízásából. 

Végezetül nézzük meg a Váradi Regestrum 1219. évi bejegyzését, melyben először tesznek említést írott források a Miskóc nemzetségről. 

,,A nyíri izmealiták által vádolt vámosi és tapolcai jobbágyok tisztázzák magukat: Illés és Péntök nyíri szaracénusok kezét fogva több másokkal rablással vádlották Márton ispán vámusi jobbágyait (...) nem különben a Bors-Miskolc had tapolcai monostorának tapolcai jobbágyait."

Ha a Barlangfürdőben járunk, vagy csak egyszerűen Miskolctapolcán sétálunk, nézzük meg az apátság romjait. Egy darab történelem, melynek helyét sokáig nem találták - 2012-ben találták meg - a régészeink.

Források:

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata I. 

Loos József: A tót-magyar és német nyelv szótára

Simonyi Zsigmond: Az analógia hatásáról főleg a szóképzésben

Wikipédia 

Nagy Imre: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmanytára

Piti Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei

Dobrossy István: Miskolc története 1.

kislexikon.hu

Pallas nagylexikon

bazleveltar.hu

Benkő Sámuel: Miskolc történeti-orvosi helyrajza

hellomiskolc.hu

index.hu