Kémes, kapcsolatot menteni próbáló, menekülő.

Sarah szerelmes és férjhez akar menni. A nő asszisztens, és a tudósba szeretetett bele, akivel együtt dolgozott. Arra is képes, hogy egy konferenciára a keserű Michaellel tartson. A férfi Washingtonban dolgozott, komoly rakétakutatásokat végzett, de a kormány leállította. Most vissza kell mennie tanítani, amit nagy visszalépésnek érez. Sarah nem: ő büszke rá így is, és a felesége akar lenni. Meg is lepi, hogy Michael ellenséges vele és haza akarja küldeni az Államokba. Egy különösen rossz pillanatban a megbántott nő haza is utazna, de akkor rájön, hogy Michael a Vasfüggöny túloldalára készül a németekhez. Követei, és szembesül vele, hogy a kísérletei folytatásáért Michael a kommunisták oldalára állna. Neki is választania kell: a férfival tart, vagy hazarepül. Ott jön rá arra, hogy Michael egészen más céllal vállalta a németeknél a munkát, mint amit mindenki hisz. Kémként azt kutatja, hol tart a másik oldal.

Alfred Hitchcock több zsánerben is maradandót alkotott, volt, amiből többszörösen is. A kémfilmek sem voltak idegenek tőle, és ebbe a csoportba illik a Szakadt függöny is. Azért ez nem egy James Bond film, sokkal finomabb a története.

Egyrészt, párkapcsolati dráma is, bár ez a fele a legkevésbé érdekes. Sarah és Michael szerelmesek egymásba, a férfi védeni akarja a nőt. Amint ezt Sarah is átlátja, máris erős csapatot alkotnak és minden rendben van köztük.

Az már más kérdés, milyen a kémia a két színész között. Nem bízták a véletlenre a szereplőválogatást, két ma is nagy név kapta a főszerepet. Paul Newman lett a professzor, Julie Andrews meg a szerelmes és hűséges asszisztens. Két remek színész, de a párt nem nagyon hittem el nekik, hiába van több csókjelenet is a filmben. De simán benne van az is, hogy a két színész fura nekem egymás mellett, és Andrews annyira a musicalek miatt maradt meg a fejemben, hogy így nem nagyon tudtam mit kezdeni velük. A színésznő frizurája meg rátesz egy lapáttal. Akárhányszor megjelent a filmen, az jutott eszembe, hogy rémes ez a hajzat, amit viselnie kellett. Szín és fazon is.

De a filmre vissza. A kémkedés. Olyan egyszerűnek tűnik, és pont ez a szépsége. Michael, mintha csak sakkozna, arra akar rájönni, hogy a német tudós hol tart az atomkísérletekben. Már az ad egy alaphangot, ahogy a politikai rendőrséget ki kell játszani, követik, de a korona az a jelent, amikor a két tudós beszélgetni kezd, és Michael csapdába csalja a németet, akinek később esik le, mi volt az amerikai célja. Szinte, mint a sakk.

Majd jött a menekülés, ami szintén tele volt jó ötletekkel. Ebből a kedvencem a buszos jelenetsor volt. Feszültséggel teli, izgalmas, még akkor is stílusos, amikor azt simán belelátom, hogy nem mindig haladtak igazán, csak a busz mögé vetítették a helyszínt, ahol a történetben haladnak. Plusz, ahogy feltöltötték karakterekkel az utasteret: a bölcs vezető, a vidám fiatalok, a vészmadár szőkeség… Egy-egy jelenet, egy-egy megmozdulás, és emlékezetesek, működnek.

Nem tetszett az egész film, és némely megoldás ma már furán néz ki. Amikor a farmon küzdenek a némettel – műnek látszik a harc, mint a vér a német ingén vagy Michael kezén.

Tanulságokat nem nagyon kerestem benne, nem is az a célja. Szórakoztató film, amiben a pár békéjéért és túléléséért lehet izgulni. Mellette meg azért odaférnek olyan dolgok, mint a hidegháború természete vagy az emberi segítőkészség diadala.

Ha nem is lesz egy sokszor nézős film, ez is egy klasszikus, érdemes megnézni.

Szakadt függöny – 5/4 érdekes a casting, a történet is okoz meglepetéseket. Pár nagyon eltalált jelenet eladja.

Torn Curtain Official Trailer #1 - Paul Newman Movie (1966) HD - YouTube