Betegséget megjátszó, kiutat kereső, csalós.

Katie álma, hogy táncos legyen belőle. Most az egyetemre jár, és maga gondoskodik magáról. Még középiskolás volt, amikor az anyját elvesztette és bajba került. Ám a lánynak nem a gond maradt meg a fejében, hanem a csalással elért eredmény. Így, most az egyetemen is belemegy egy hasonlóba. Rákosnak hazudja magát, és alapítványa is van a rákos betegségek kutatására, ami igazából a saját kasszája lesz. Így dolgoznia sem kell, csak iskolába jár és táncol. Ösztöndíjat is szeretne kapni, nem is kicsit a rákra hivatkozva. Az ösztöndíjhoz azonban orvosi papírokat kell benyújtani, amelyekkel a lány nem rendelkezik. Venne hamis iratokat, de ahhoz több pénz kellene. Az apjától próbál kérni, aki átlát a lánya játékán, és le akarja állítani. Katie nyaka körül egyre szorul a hurok, és lassan már nem marad körötte senki, akinek ne hazudott volna és aki még képes lenne hinni neki. Katie azonban nem adja fel, hazudik és csal, amíg csak képes rá.

Van abban azért őrület, az emberek milyen hazugságokra képesek a saját kis önző érdekükben. Bár, abban azért reménykedem, hogy a való világban nem sok olyan őrült rohangál, mint amit itt Katie felvezetett nekünk. Rákosnak hazudni magát…

Bár azt is meg kell állapítani, hogy nagyon következetes volt a lány, ha jobban ki is dolgozhatta volna tudományosan a hazugságát. A haját kopaszra nyírja rendszeresen, képes azért gyógyszereket beszedni, hogy közbe betegnek tűnjön és produkálja a kemó tüneteit, lássák nála a gyógyszert. Még azt is megjátssza, hogy kezelésekre jár. Csak éppen annyira fogalma sincs a dolgokról, ha valaki kicsit is megpiszkálná a sztorit, már le is bukna. Nem úgy kell kezelni, amit hazudott. Még csak azt sem találta ki pontosan, milyen rákkal küzd.

Ahogy megy előre a történet, egyre közelebb kerül a lebukáshoz, de ő nem adja fel, és még makacsabban hamisítja a tényeket. Nem is tudtam eldönteni, hogy ezt az állhatatosságot díjazni kellene, vagy csak simán ítéljem el az ilyen fokú őrületet. Pedig ez nem igazság-hazugság, amikor a hazug maga is elhiszi a tévképzetét. Katie tudja, hogy valójában nem beteg. Csak így a karrierje is könnyebb, a keresetről nem is beszélve.

Nem egy mozgalmas film, tulajdonképpen ugyanazok az események ismétlődnek és Katie egyre reménytelenebb helyzetbe kerül, de megvolt a sajátos feszültsége. Egész jól elszórakoztattam magam azzal, hogy drukkoltam, Katie bukjon már le. Ahogy a teljes környezetét átveri és manipulálja… egyszerűen nem lehetett azért szurkolni, hogy ő nyerjen.

Katie drámáját látjuk, de nem javul meg vagy fejlődik a lány. Egyszerűen csak menekülne, de egyre nagyobb a baj. Nem is tudom, ki volt az őrültebb: Katie, aki nem ismeri fel a vesztes helyzetet, vagy az a pár ember körötte, akik szinte végig hittek neki. Talán azok voltak a legmaradandóbb pillanatai a filmnek, amikor az egykori barátok és támogatók megértik, hogy Katie mennyire hazug. Nincsenek veszekedések, drámák, csak azok az arcok, amelyekről le lehet olvasni, hogy csalódtak, kiábrándultak és innentől gyökeresen más lesz a viszonyuk a lánnyal, aki sokszor észre sem veszi ezeket a pillanatokat.

Nagyobb szerepe egyedül Kacey Rohlnak volt, aki igyekszik is, de nem éreztem úgy, hogy elvinné még egyedül a hátán a filmet. Nem számolgattam az arckifejezéseit, de volt egy, ami kifejezetten irritált. Van egy olyan mosolya a színésznőnek, ami nálam hidegrázós.

Azt sajnáltam, hogy abszolút karakterdráma, tánc is csak egyszer került bele. Az különben senkinek nem volt gyanús, hogy komolyan táncolt állítólag rákosan?

Hazug tánc - 5/2,5 drámának elment, de nagyon lehangoló a film és a befejezetlenségét se szerettem.

https://www.youtube.com/watch?v=6146a_vM0HU