Sorsot megváltoztatós, szerelmes, alternatív világos.
Raphael már gimnazistaként is a nagy regényén dolgozott: egy Zoltan nevű ügynök szuper kalandjain. Az életéből és a regényből azonban hiányzott a szerelem, míg nem hallott meg egy lányt zongorázni. Szerelem volt első látásra: Olivia lett a férfi nagy szerelme, múzsája, a felesége. Olivia volt az első olvasója, majd az, aki egy 
kiadónak elküldte Zoltan kalandjait. Ám ahogy Raphael sikeres szerző lesz, egyre inkább átnéz a feleségén. Amikor a róla mintázott karaktert megöli a regény folytatásában, másnap arra ébred, hogy egy más világban él. Olivia sosem volt a szerelme. A regény a füzetben maradt, ő meg középiskolai tanár. Olivia ellenben híres zongorista. A férfi vissza akarja kapni a régi életét, és ehhez Olivia a kulcs. Életrajzíróként a közelébe férkőzik, és igyekszik újra magába bolondítani. Ám ő az, akinek rá kell jönnie, mennyit jelent neki a nő igazán.
Ez hiányzott nekem! Ha nem is romantikus komédia, mert nevetni éppenséggel nem lehet rajta, azért romantikus filmként nagyon korrekt. Nem nyálas, nem erotikus, hanem egy aranyos mese szerelemről és egymáshoz tartozó emberekről.
A cselekmény viszonylag egyszerű, sok-sok filmben megjelenő trükkre épül. Hősünk meggondolatlanul kíván valamit, utána pedig nem győzi kitalálni, hogyan hozza vissza az elmúlt szép napokat, amiket a megélésükkor nem tudott értékelni. Raphael egy alternatív univerzumban találja magát. Elsőre azt hiszi, a pénz és a hírnév hiányzik neki. Azt akarja elérni, hogy Olivia szeressen újra belé, de Raphael lesz az, aki újra beleszeret a nőbe, és igazán felismeri, mit hagyott veszni korábban.
Tetszett, hogy Raphael képes fejlődni a filmben. A végére már nem az motiválja, hogy neki jó legyen. Bizonyítja, hogy már a nő és a szerelmük az első. Ettől megható a film vége – ha azért sírni nem is kell rajta, de a szerelem diadala nagyon szépen megvan benne.
A konkrét cselekmény a férfi trükkjei, ahogy igyekszik visszanyerni a nő szívét, aki ebben a világban nem ismerte őt. Lehetett volna vígjátékosra is venni, keveredhettek volna vicces helyzetekbe is, de ez sokkal inkább romantikus lett. A közös zongorázástól kezdve a nagy beszélgetéseken át a sejtelmes pillantásokig. Az egésznek van egy nagyon kellemes, romantikus hangulata, amelybe egy-egy helyen humor is keveredik.
Raphael legjobb barátja lenne a vicces mellékszereplő, de szerencsére nem erőltetik a jelenlétét. A tenisz és az öltözőbeli jelenetük inkább fájdalmas, mint vicces. Raphael tanári megmozdulásain se tudtam vigyorogni.
A karakterek szerethetőek és szimpatikusak. Még az is, aki elvileg a rossz oldalon áll. (Mert vele jár ebben a világban Olivia és nem hősünkkel.) Jól is esett kedves emberek kalandjait nézni, itt egyáltalán nincs negatív karakter. Mindössze Raphael, akinek jobbá kell válnia, hogy megszerezhesse a happy endet.
Jó volt szerelmes filmnek is. Ám egy ponton azon kaptam magam, hogy akár Zoltan kalandjait is elnéztem volna. Kevés ilyen betétet kapunk, nekem több is belefért volna.
A színészeket másban még nem láttam, de bírtam mindkettejüket.
Határozottan kellemes filmélmény volt. Egy szerethető francia film J
Szerelem második látásra - 5/4 az ötlet ugyan nem éppen eredeti, de a szereplők és a film is aranyos és romantikus lett.
