Rendőrös, életet rendbe tevős, bűntudatos, gyötrődős.
Yvonne még nem heverte ki a férje halálát. Pedig már két éve, hogy életét vesztette a munkája közben. Rendőr volt, egy olyan sztárnyomozó, akinek most szobrot is állítottak és elneveztek róla egy teret. A kisfiúk számára az apja egy igazi hős, akiről az anyja minden este csodás történeteket mesél. Ám egy kihallgatáson Yvonne megtudja, hogy a férje igazából korrupt volt. A jegygyűrűjétől kezdve a csodás házáig minden piszkos pénzből 
van. A lelkiismerete legfőképpen Antoine miatt bántja, akit a férje juttatott börtönbe egy lopásért, noha a férfi ártatlan volt. Most szabadul, és Yvonne követni kezdi. Segíteni akar neki, ami rá is férne: dühös a világra, nem találja a helyét. Ám kettejük találkozása nem várt fejleményeket hoz.
Már fentebb megfogalmaztam, mi a legnagyobb bajom a filmmel. Ahogy leírtam, már tudtam is, hogy megtaláltam a jelzőt, ami nekem legjobban visszaadja a filmélményt. Gyötrődős. A cselekmény, a karakterek, az egész film. Nem is voltam odáig érte, látszik is a lenti pontokon.
A film három gyötrődő ember története.
Antoine esetében lehet érteni, 8 évet ült ártatlanul. A szakmájában nagy valószínűséggel soha többé nem tud elhelyezkedni, ki alkalmazna egy tolvaj ékszerészt? De az nagyon zavart, hogy a férfi még annak sem tud örülni, vagy legalább pozitívan megélni, ami az övé maradt. A szerelme kitartott mellette, hazavárta, szereti. De Antoine gyötrődik, amitől a nő is gyötrődik és máris meg van mérgezve minden.
Annyira szerencsétlen ez az Antoine, annyira nincs célja a haragjának sem. Nekem nem volt szimpatikus, inkább ellenszenves lett. Mit is akart tulajdonképpen? Ő az, akinek a film vége nem árulta el, mi jut. Igaz, nem is nagyon érdekelt. Ha visszakerült volna a börtönbe, se sajnáltam volna. Egyszerre lökött, dühös, nyomorult. Elmerül az önsajnálatba, amit utáltam nézni. Pláne, egy komédiában.
Yvonne reakcióját is túlzottnak éreztem. Ok, bántja, amit a férje csinált. De amit a férje tett, az nem ő volt. De úgy csinál, mintha személyesen ő tette volna tönkre Antoine életét. Gyötrődik, és abszolút nincs logika abban, ahogy vezekelni próbál. Nem jó értelemben volt nevetséges. Ha Antoine a nyomorult jelzőt kapta tőlem, neki a szánalmas jut.
Végül, a nőbe szerelmes Louis. Utálja a munkáját, boldogtalan, és akkora papucs…
Nem jött be a film humora. Mondok egy példát – van egy gyilkos, aki áldozatai testrészeit szatyorba hordja magával. Többször is bemegy a rendőrségre, senki nem hallgatja meg, ha mégis, nem figyelnek rá. Egyre több szatyorral tér vissza újra és újra. Nekem ez inkább fájt, minthogy nevessek rajta. Ilyen az egész film.
Az akciójelenetek is semmilyenek. Most komolyan azok a legjobban összerakott akciós snittek, amelyekben a nő mesél a fiának? Ennél nagyobb baj, hogy a komédia is gázos benne. A béna szerelmi szálakról nem is beszélve. Három van, de egyik nyögvenyelősebb, mint a másik. El se tudom dönteni, melyik volt a legnézhetőbb. Egy sem.
Komolyan fájt az is, hogy Audrey Tautou játszik egy ilyen filmben. Ő az egyetlen ismertebb arc, és nagyon sajnáltam, hogy ilyen szerep, ilyen filmben jutott csak neki.
Gyötrődős film. A gond az, hogy a nézőt is meggyötri. Találtok ennél jobbat is!
Csak a baj van veled - 5/2 egyáltalán nem lett vicces, a szituációk erőltetettek, a vége is furcsa. Nem tetszett.
