Bernrieder kastély

Amikor a Szedres környéki romokat kerestük fel, akkor botlottunk bele a „Zöld út”-ba. Nem is magába az útba, hanem Tengelic határában egy információs táblán akadt meg a szemünk. A táblán látható információk alapján érdekesnek ígérkezett a „Zöld út” a kúriák mentén, így találomra megnéztünk egy-két helyet akkor. A Csapó kastélyt szemeltük ki elsőre, de ez nem látogatható, viszont találtunk mellette egy nagyon hangulatos horgásztavat. Kicsit távolabb felkerestük a Schell kastélyt, amely látott már szebb napokat is. Elhagyottan, lezárva ácsorog pár üres házikó és mezőgazdasági épület társaságában. Több időnk akkor nem volt, de mivel nagyon ígéretesnek tűnt a Zöld út, felvettük a listára, azzal, hogy majd később végig járjuk.

Felsőtengelic , innen indult a kirándulás

Magáról a” Zöld út”-ról sokat nem tudtunk akkor, s csak a neten való kutatással lehet nyomára akadni. A környék nevezetességeit, látnivalóit bemutatni szándékozó útvonal ez, melyet kifejezetten kerékpáros, gyalogos, lovas túrázóknak hoztak létre. A fő közlekedési utaktól eltávolodva, a szépséges tolnai tájon barangolva fedezhetjük fel a vidék kincseit. Tapasztalatunk szerint bizonyos szakaszai akár megfelelő magasságú autóval is bejárhatóak, persze némi sétával kiegészítve!

Igazán vadregényes a sétaút

Pár hete aztán nekivágtunk a kalandnak, némi előzetes tájékozódást és felkészülést követően. Paks felől érkezvén, első állomásnak a Benyovszky kápolnát szemeltük ki. A Felsőtengelic buszforduló lett a kiinduló hely, itt van hely bőven parkolni. Innen már látszik a Gindly-Benyovszky kúria, aminek a bejáratánál indul az út. Itt van kihelyezve néhány információs tábla, és két irányba is elindulhatunk. A kúriába nem jutottunk be, s sok nem is látszik belőle a növényzet miatt. Mi a jobb oldalra eső úton mentünk, ezt tippeltük rövidebbnek. Pár lépés után már el is nyelt minket a buja erdő. Az út eső után szerintem nehezen járható, de most száraz volt. A táblákat követve kényelmes sétával juthatunk el a közelmúltban rendbe tett kápolnához. Egy dologgal nem számoltunk, a rengeteg szúnyoggal! Elképesztően sok vérszívó volt a helyszínen, s igen lerövidítették a sétánkat. Szinte futva mentünk vissza a kocsihoz! Szúnyogriasztó erősen ajánlott, ha valaki nyáron megy arra!

A kápolna, szép rendezett környezetben

Tovább mentünk a Csapó kastélyhoz, s bár tudtuk, hogy magántulajdon, a horgásztóra akartunk ránézni. A múltkor kihat tó most tömve volt horgásszal, így tovább haladtunk.

A Schell kastély jött soron, melyet már ismertünk. Az egykori bárói lakhely volt vendégház, és munkásszálló is. Mostanra már eléggé leromlott az állapota, kihalt a környezete, csak a bevezető út mellett laknak.

A nem sokkal távolabb található Bernrieder kastély annak köszönheti viszonylag szép állapotát, hogy irodának használják, valószínűleg a helyi gazdaság. Kölesden át elmentünk a borjádi Sörét-tornyhoz. A torony előtt van egy kis parkoló, kihelyezett információs tábla tájékoztat a látogatás módjáról. Érdekes ipari műemlék ez, még egy ilyen van, Tatán. A helyi birtokos Pichler Gusztáv a saját birtokán építette fel a hagyományos technológiát alkalmazó sörét készítő üzemet, amely 1948-ig működött. Érdemes felsétálni a torony tövéhez, szép kilátás tárul elénk. Betértünk még Medinára, átmentünk a Sárvíz feletti hídon a malomhoz.

A Sörét torony

A látnivalókból nem néztünk meg mindent, hagytunk belőle későbbre is. A Zöld út pompás kirándulások helyszíne lehet, a megkapó őszi tájban! Megérdemelné ez a vidék, s gondosan tervezett útvonal, hogy sokkal többen felkeressék, megismerjék! Nekünk nagyszerű élményt nyújtott!       

Medina, a malom

További képek :

Medina, gémeskút

Medina, talán gátőrház volt

A Sörét torony alatti műhely

Elhagyott házikó, Borjád

Schell kastély másik oldala

Kölesd, a templom felé